A többszálú cselekmény a XVIII. század előestéjén kezdődik. Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja, a korán elözvegyült, magányos dúvad bolydult lélekkel, komor hangulatban várja a új esztendőt, miközben Lőcse város vígassággal köszönti a születő századot. A szilveszteri ólomöntés azonban a városatyák mulatságát is baljós jövendöléssel zavarja meg. A másnapi, újévi vadászat pedig csakugyan tragikusan végződik. S így indul el a hosszú háborúság: az alispán a nemes vármegye tekintélyéért, később puszta életéért harcol, a lőcsei polgárok a szász kiváltságokért, a város érdekeiért szállnak síkra. Az áldatlan viszály annyira elvakítja az önös célokért marakodókat, hogy meg sem látják a Rákóczi-szabadságharc fényét. A film felvételeinek nagy része az eredeti helyszíneken - Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és a festői szépségű cseh-morva határvároskában, Telcsen - készült.

Halálos kimenetelű gázolás miatt kerül bíróság elé a fiatalkorú Anna. Nővérével és egy fiatal katonával ültek a gépkocsiban, amikor egy kerékpáros szabálytalankodása miatt a járdára futottak, ahol gyalogost gázoltak, aki a kórházban belehalt sérüléseibe. A tanúvallomások igen ellentmondásosak. Felmerül a gyanú, hátha nem is Anna, hanem nővére ült a volánnál. De miért akarná Anna magára vállalni a bűncselekményt? Erre derül fény a bizonyítási eljárás során, amikor sarokba szorítják a két testvért. Történetük néhány évvel ezelőtt kezdődött. Édesanyjuk meghalt, s három lány maradt félárván.

A Macskafogó mellett a magyar rajzfilmtörténet egyik legnagyobb legendája a bemutatásakor nemzetközi sikert aratott Hófehér. A klasszikus Hófehérke alaptörténetének meglehetősen szabad(os) átdolgozása nem kifejezetten gyermekrajzfilm, bár nagyobb gyermekek számára is élvezhető. Igazi erénye azonban azokban a leheletfinom utalásokban van, amelyekkel a nyolcvanas évek "magyar valóságára" rezonált. Nem csak ínyenceknek való darab, minden valamirevaló filmgyűjtemény nélkülözhetetlen része!

Ilf és Petrov, a zseniális szovjet szerzőpár az Aranyborjú megírásakor nyilván nem képzelte, nem is képzelhette, hogy figuráik évtizedek múltán egy más országban, más közegben kelnek életre. Márpedig ez történt most, amikor ihletésükre Gyurkó László a mai magyar valóságba telepítette át Osztap Bendert és társait. Osztap Benderből Bender Oszkár, Balaganovból meg Barangó lett, ám a változás az eredetihez képest ennél is lényegesebb. Mai életünk valós problémáival, helyzeteivel ismerkedhetünk meg, természetesen a szatíra műfajának megfelelően kihegyezett, kiélezett, eltúlzott formában. Bender Oszkár és társai tucatnyi kaland közepette egy "illegális" milliomos nyomába erednek, hogy a hajsza végén tízmillió forint boldog tulajdonosai lehessenek. A nagy manőver közben minden eszközt megragadnak a milliók megkaparintására. Mi lesz a nagy manőver eredménye, mi lesz "a nagy kombinátor", Bender Oszkár és pitiáner társainak sorsa...

Albert Mully az ipari kémkedés vádjával ártatlanul elítélt geológus, öt év után szabadul. A vonat indulása előtt betér a helyi kocsmába, ahol megismerkedik két férfival, akikről kiderül, már a börtönkaputól követik őt. Gaston és Clin, mivel szép szóval nem tudják meggyőzni a geológust, erőszakkal viszik megbízójukhoz John S. Moranhoz Hamburgba. A "Nagy Saroküzletet", melyben az "üzletember" szerepet szán neki, már a sajtónak is beharangozták. Albert Mullyt tudósok és újságírók hada várja, hogy az Északi-sarkra induló expedícióról, melyet ő vezet majd, többet megtudhassanak. Mully próbálja meggyőzni Morant az alkalmatlanságáról, de hiába.

Jumbóra, a vidéki állatkert értékes elefántjára egy éjszaka ráfestik: Hüje az igazgató, az egész állatkert le van szarva. A kivonuló rendőrség a nyomozás során megállapítja, hogy a bűntényt az elefánt korábbi ápolója, Molnár bácsi követte el, aki néhány napja mondott fel, amiért áthelyezték a rovarházba. Az igazgató magas rangú külföldi vendégeket vár, akiknek szeretné megmutatni az állatkert büszkeségét, az elefántot, de semmivel sem tudják lemosni a feliratot. Molnár bácsi pedig maga sem tudja, mivel lehetne a festéket eltávolítani…

1951-ben vagyunk, Sziráky Lucy csinos, ambícióval teli operettszínésznő. Szépen ívelő karrierjét keresztbe töri a kitelepítés. Volt férje grófi rangja miatt el kell hagynia a fővárost. Számára kétszeresen is nehéz a beilleszkedés a kényszerű, falusi életbe: távol van valódi lételemétől, a színháztól és meg kell küzdenie arisztokrata társai ellenszenvével is, akik betolakodónak tekintik. De Lucy vérbeli színésznő és igazi nő. Hamarosan megtalálja a megfelelő hangot a kitelepítettekhez, az őt csodáló férfiakhoz: a falusi párttitkárhoz, a járási rendőrkapitányhoz. De egyszer csak elege lesz...

Pongrácz István, Nedec várának az ura furcsa ember. Nem szereti saját korát, ezért középkori várúrnak képzeli magát. Környezete is elfogadja hóbortját, és ezzel mintegy lovat adnak a gróf alá. Mint évszázadokkal azelőtt, hadjáratot indít az engedetlen város, Beszterce ellen. A komoly városatyák nagy zavarukban egy "túszt" ajánlanak fel a gőgös hadvezérnek: Apolkát, a város árváját. A kislány jelenléte megváltoztatja Pongrácz grófot, aki megszereti a szép és ártatlan teremtést. Ám Apolka szíve másé.

Miközben Kukorica Jancsi kedvesét öleli a folyóparton, az őrzésére bízott nyáj szétszéled. Jancsinak ezért bujdosnia kell és sok nehéz kalandban, számtalan viszontagságban van része. Segít Franciaországból kiűzni a törököt, s mikor meggazdagodva hazatérhet, szép kedvesének, Iluskának csak sírhantját találja. Bánatában újra vándorlásra adja magát, s így jut el a mesék birodalmába, ahol megtalálja végre Iluskáját.

1952 szeptemberében egy észak-magyarországi bányába víz tör be robbantás után a szomszédos, régen nem művelt tárnából, és bennreked tizennégy bányász. Megmentésükre összefog az ország. Mialatt szervezik az akciót, bent a tizennégy ember, levegője fogytán, a halálra készülve újragondolja az életét, konfliktusait, kudarcait, és nem szűnő életjellel riadóztatja a kinti világot...

A Régi nyár című Lajtai-operett felhasználásával bontakozik ki a történet. Pataki János földbirtokos fia Svédországból apjához jön Budapestre egy hónap vakációra. A szülők egy primadonna miatt elváltak, s az anya óva inti fiát az operettektől, a budai kiskocsmáktól. A fiatal Pataki - apja közreműködésével - mégis bekerül a színházi világba...

Az egerek sorsa megpecsételődött. Az X bolygón a vérszomjas macskák semmibe veszik a jogot, és az egértársadalom felszámolására törekednek. De megcsillan egy reménysugár, az egerek főtudósa feltalálja a megoldást. A titkos szolgálat azonnal aktiválja legjobb ügynökét, Grabovszkyt, hogy még időben célba jusson a tervrajz.

Az ironikus vígjáték az isten háta mögötti Kiskunbékáson játszódik, az ötvenes évek végén. Munkalehetőség nincs, a város volt NB III-as "aranycsapata" szétszéledt. Köves, a népboltvezető, futballedző-középcsatár kapitány Virág tanácselnök megkerülésével egy ládagyár létesítésébe fog - történetesen a focipálya közepén. Az egész falu lázban ég, visszatérhetnek az ingázók is. Ezt a zűrzavart használja Virág: hogy megszüntesse a "kalandor kispolgári anarchiát", saját magát jelenti fel a szabálytalan pénzkiutalások miatt...

Örkény István kisregényének tévéfilmváltozata. A gyemekkora óta zárdában élő Glória nővér, azaz világi nevén Tarr Ilona sorsát követhetjük nyomon abban az 1948-at követő történelmi helyzetben, amikor feloszlatták hazánkban az apácarendeket. Az Örkény István művéből készült tévéjáték ennek a különleges sorsnak a valóságát mutatja be, lírai szépséggel. Glória 26 évesen kikerül a zárda zárt és - lelki és mindennapi értelemben vett - biztonságot nyújtó világából egy átrendeződő, változó értékrendű valóságba. Konfliktusok során - egyéniségét és tisztességét mindvégig megtartva - találja meg végül helyét a mindennapi emberek között.

Nemzetközi kémbanda egy zeneműkiadó impresszárióinak álcázza tagjait, hogy megszerezze egy fontos lézertanulmány tervrajzait, melyek Tokaji, az operettszínház számlaellenőrének belégjei közé kerültek. Tokaji lesz a csalétek a gyönyörű és profi dzsúdós rendőrnő kezében. A banda producerként megveszi Tokaji fia, Attila musicaljét, a becses iratokért cserébe. Így az operettigazgató kétségbeesése ellenére Attila fiatal zenekara, és szerelme, az énekesnő Kati tarthatja a nagysikerű díszelőadást, rendőri segédlettel.

Kincse Marcinak régen tetszik a vele egy házban lakó Cséri Julika, de mielőtt szerelmük kibontakozhatna, a fiút behívják katonának. Juli gyárba kerül dolgozni, ahol rossz társaságba keveredik, gyakran mulat hajnalig, fogynak a "pikoló világosok". Marci egy év után hazalátogat és mélységesen csalódik a lányban, szakít vele. Pedig Juli is szereti a fiút és tőle remélné azt a biztonságot, amely visszavezethetné régi énjéhez...

A Madách Színházban évekig óriási sikerrel játszották a darabot Pécsi Sándor, Tolnay Klári és Kiss Manyi főszereplésével. A szintén nagy sikerű televíziós változatban is Tolnay Klári játssza Matilde szerepét. A fergeteges vígjáték Leonida úrról és családjáról szól, aki abból él, méghozzá jól, hogy lakodalmakon és ünnepségeken degeszre tölti élelemmel különleges "rekeszes" kabátját, és előkelő ismerőseivel "szeretetligát" alapít, hogy ne csak jókat egyenek, hanem némi pénzhez is jussanak.