A bécsi opera ünnepelt sztárja, Turi Gábor visszavonul a színpadtól, mert hatalmas földbirtokot örökölt Magyarországon azzal a feltétellel, hogy lemond az énekesi karrierről. Impresszáriójával, Dorettivel leutazik a birtokra és átveszi annak irányítását, noha nem ért hozzá. Egy napon megjelenik a kastélyban egy távoli rokon, Ágnes, aki szintén igényt tart az örökségre. Fondorlatos módon ráveszi Gábort, hogy megszegje fogadalmát és ismét színpadra lépjen. Terve mégsem úgy sikerül, mint ahogy elképzelte, mivel közben beleszeret a férfibe.

Baracs István vasútépítő mérnök megérkezik szülőfalujába, hogy megépítse a vasutat. A vásárban beleszeret Korláthy grófék álruhás lányába, Rollába. A grófék megkedvelik a fiatalembert, de amikor megtudják, hogy nem a birtokuk felé tervezi a vasutat, kiutasítják. Baracs annak érdekében, hogy a vasút a falu felé épüljön, a távollevő Eleméry grófként mutatja be Korláthy grófék estéjén inasát, Miskát, és megkéri, hogy próbálja meg elintézni, hogy a vasút a falu felé épülhessen.

A Könnyű múzsát a Független Film 1947-ben készítette el. Bemutatója előtti napon az AVH elkobozta és elrendelte a példányok elégetését. A film később sem került államosítás alá, mert soha sem mutatták be. Mindenki úgy tudta, hogy megsemmisült. A történet egyszerű és melodramatikus: a Mennyei Tanács megbízza Violát, a könnyű múzsát, hogy segítse a kezdő, fiatal zeneszerző karrierjét. A csetlő-botló múzsa kimeríthetetlen kalandok árán sikerhez juttatja az ifjú muzsikust. S természetesen mindketten a szerelem bűvkörébe esnek.

Két bohém ikertestvér, egy festő és egy zeneszerző örökös gondokkal küzdve tengeti alapjában véve vidám életét. A sikerre várnak, mely kiemelné őket az anyagi gondok közül, de a siker késik. A szomszédos vurstli környékén egy csapat gyerek zenekarba verődik, s a muzsikus fivér vándorzenekart alakít belőlük. Csatlakozik hozzájuk a hintáslegény és menyasszonya is. Egy hoteltulajdonos lánya beleszeret a zeneszerzőbe, anyja pedig a festőbe. Pártfogásukba veszik a zenekart, amely ettől kezdve a szálloda kertjében lép fel óriási sikerrel.

A falu legmódosabb gazdájának lányát, a szép Barna Zsuzsit két jómódú legény is megkéri, de neki csak a szegény, nótás kedvű Vihar András tetszik, akinek közeledését szülei nem nézik jó szemmel. A csalódott fiatalembert behívják katonának. A fronton megmenti Zsuzsi bátyjának, Barna Jánosnak az életét, ő viszont megsebesül. Egy orosz paraszt házába kerülnek, aki nem más, mint András előző világháborúban eltűnt nagybátyja. Vele és szép lányával, Tatjánával együtt indulnak haza Magyarországra. Zsuzsi, akit Bakony Istvánhoz akarnak kényszeríteni, fellázad és mégis András felesége lesz, János pedig Tatjánát veszi el.

10 hozzászólás Kalotafőről, a hegyek közé zárt falubeli magányból indul és római ösztöndíjon, nagysikerű kiállításokon, nagyvilági életen át ível a fiatal festő és modellje, a "Kalotaszegi Madonna" szerelmének története. A világtól elvonultan él a fiatal, tehetséges festő, Hegyi Ádám. Egy fiatal lány szerelme fellobbantja benne a világ, a hírnév, a fejlődés utáni vágyat.

Tamássy Péter, a híres sebészprofesszor régóta szerelmes a fiatal és tehetséges színésznőbe, Szegedy Juditba, de érzelmeit nős ember lévén titokban tartja. Mikor mégis kirobban belőle a titok, már késő. Judit, aki régóta hiába várt a vallomására, időközben férjhez ment és őszintén szereti férjét, Jánost. A csalódott Péter a harctérre menekül, ahol a sors a súlyosan sebesült Jánossal hozza össze. Bombazáporban operálja és megmenti riválisát, de ez szeme világába kerül. A tragikus fordulatot a két asszony önfeláldozó vetélkedése követi: a hűséges feleség szeme helyett szeme a világtalan férfinek, a ragyogó szépségű színésznő férjéről és pályájáról is kész lemondani érte. Péter nem fogadja el ez utóbbi áldozatot, felesége mellett marad.

Oltay Krisztinka cigányasszonynak öltözve kémkedik, szervezkedik, intézkedik Rákóczi fejedelem megsegítésére és szerelmese, Szakmáry Péter kiszabadítására. Pétert ugyanis elfogatta a császárhoz hű bátyja, és Kassán akarja kivégeztetni a többi kuruccal együtt. A fáradt kuruc csapatokat dallal, Rákóczi nótájával lelkesíti Krisztinka, hogy elfoglalják Kassát, és kiszabadítsák a foglyokat...