A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

A próbaidejét töltő Angyalt visszaküldik a Földre, ahol egy ex-zsaruval csapatot alkotva segítenek az embereken.

Sabrina, Jill és Kelly kiváló eredménnyel végezte el a rendőrtiszti főiskolát. A szürke és egyhangú rendőri munka azonban nem sokáig hozta lázba őket. A három csinos lány komolyabb feladatokra, több izgalomra vágyott. Ezért elfogadták a titokzatos Charlie ajánlatát, és elszegődtek a férfi magánnyomozói irodájába. Személyesen sohasem találkoznak a férfival, telefonon kapják az újabb és újabb feladatot. Itt azután nem unatkoznak, bőven akad munka. Az elbűvölő lányok rutinos zsarukat megszégyenítő bátorsággal és ügyességgel végzik a munkájukat.

Theodoros Kojak New York-i rendőr úgy intézi az ügyeit, ahogy jónak látja. A kopasz görög cinikus humorral a sötét elemek búvóhelyeit keresi a felsőbb társasági bulikon is. Kojak csapatában benne van két asszisztense, Crocker és Stavros. Kojak szereti csaliként használni az embereit egy eset megoldásához – de pontosan tudja, mikor kell beavatkozni.

Az Alkonyzóna volt az első igazi sci-fi sorozat Amerikában. Sikere egyediségének volt köszönhető. Főhősei hétköznapi emberek, akik különös helyzetekbe keverednek, melyből meghökkentő módon próbálnak meg kijutni.

Hihetetlennek tűnik, de igaz: a TV-sorozatok talán legismertebb, de mindenképpen legkedveltebb nyomozója, a szakadt ballonkabátos, folyton szivarozó, rozoga járgánnyal közlekedő Columbo hadnagy immár közel négy évtizede küldi rács mögé a világ legagyafúrtabb gyilkosait. Columbo, aki szokatlan kérdéseivel, problémáival és buldogokat is megszégyenítő kitartásával lassan felőrli a gyanúsítottak idegeit és megtalálja a legapróbb hibát is a majdnem tökéletesen kivitelezett gyilkossági ügyeknél, először 1968 februárjában bukkant fel az amerikai NBC televízióban, majd 1971-től elindult a mai napig töretlen népszerűségnek örvendő sorozat!

David Vincent építészmérnök számára a rémálom egy kedd reggelen kezdődött, amikor néhány perccel négy óra után egy üzleti útról hazafelé sietve rövidebb utat keresett, melyet végül soha nem talált meg. Az út helyett idegen betolakodókkal találta magát szemben, akik emberi alakot is képesek ölteni. Az idegenek készülő inváziójának a hírét viszont senki nem hiszi el neki. Vajon hogyan győzze meg a hitetleneket arról, hogy veszélyben vannak?

Az Alkonyzóna volt az első igazi sci-fi sorozat Amerikában. Sikere egyediségének volt köszönhető. Főhősei hétköznapi emberek, akik különös helyzetekbe keverednek, melyből meghökkentő módon próbálnak meg kijutni.

Az Alkonyzóna volt az első igazi sci-fi sorozat Amerikában. Sikere egyediségének volt köszönhető. Főhősei hétköznapi emberek, akik különös helyzetekbe keverednek, melyből meghökkentő módon próbálnak meg kijutni.

Jerry Seinfeld, a népszerű amerikai komikus a főhőse ennek az innovatív, szokatlan, a szókimondó poénoktól sem mentes félórás vígjátéksorozatnak. Egyedülálló nézőpontból vehetjük szemügyre, hogyan alakulnak át a valóságos eseményekről és problémákról alkotott gondolatok a komikus színpadi alakításává. Férfibarátság, romantika, család, karrier és sport: nagyjából a fenti témák körül zajlanak a barátok, Jerry, George, Elaine és Kramer önálló, felnőtt hétköznapjai a különleges, lüktető metropoliszban, melynek neve New York.

Theodoros Kojak New York-i rendőr úgy intézi az ügyeit, ahogy jónak látja. A kopasz görög cinikus humorral a sötét elemek búvóhelyeit keresi a felsőbb társasági bulikon is. Kojak csapatában benne van két asszisztense, Crocker és Stavros. Kojak szereti csaliként használni az embereit egy eset megoldásához – de pontosan tudja, mikor kell beavatkozni.

Theodoros Kojak New York-i rendőr úgy intézi az ügyeit, ahogy jónak látja. A kopasz görög cinikus humorral a sötét elemek búvóhelyeit keresi a felsőbb társasági bulikon is. Kojak csapatában benne van két asszisztense, Crocker és Stavros. Kojak szereti csaliként használni az embereit egy eset megoldásához – de pontosan tudja, mikor kell beavatkozni.