Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.

Párizs, Franciaország, az első világháború alatt. Miközben katonák ezrei halnak meg nap mint nap a harctereken, Henri Landru, a látszólag tisztességes bútorkereskedő, nős és négy gyermek apja könyörtelenül táplálja saját baljós halálgyárát.

Charles vidékről kerül fel Párizsba, az egyetemre, s ott unokatestvére, Paul veszi a szárnyai alá. A hercegnő és könnyelmű Paul bevezeti Charles-t a sznob, züllött életet folytató diákság köreibe. Amikor Charles beleszeret Florence-ba, de őt hamarosan Paul ágyában találja, bekövetkezik az első törés az unokatestvérek viszonyában. Florence mint Paul barátnője beköltözik kettejük lakásába. Charles azzal próbálja túltenni magát ezen a helyzeten, hogy mint a megszállott készül a vizsgára. Paul magabiztos fellépésének köszönheti, hogy hiányos tudása ellenére is leteszi a vizsgát. Charles viszont, teljesen kiborulva, megbukik. A gyűlölettől hajtva éjjel le akarja lőni unokatestvérét, de a pisztoly csütörtököt mond. Másnap reggel, amikor Paul játszva hadonászik a fegyverrel, az véletlenül elsül, és halálos lövés éri Charles-t. Paul most rendül meg először igazán.