Josselin Beaumont-ot azzal a titkos megbízással küldik Malagavayba, hogy ölje meg a köztársaság elnökét, a diktátor Yala ezredest. A politikai helyzet azonban megváltozik és a francia kormány érdekei úgy kívánják, hogy inkább feladják Beaumont-ot. Bár az elnök nem végezteti ki, fegyenctáborba viteti, ahol iszonyú megpróbáltatások várnak rá. Két év elteltével azonban sikerül megszöknie. Visszatér Párizsba, hogy küldetését eltántoríthatatlanul befejezze, amikor Yala ezredes három napra érkezik a francia fővárosba. Bár Rosen felügyelő és Eduard százados minden eszközzel próbálja megakadályozni a merényletet, Beaumont állandóan kicsúszik a kezükből. Egy lépéssel mindig előttük jár.

A film a németek megszállta Párizsban játszódik. Marion Steiner színésznő átvette zsidó férjétől a Montmartre színház igazgatását. Mindenki azt hiszi, hogy a férj Dél-Amerikába menekült, valójában a színház pincéjében rejtőzködik. Marion élelemmel látja el, ő viszont pontos utasításokat ad, hogy miként rendezze a színház új bemutatóját. A szépséges és megközelíthetetlen Marion közben halálosan beleszeret a társulat egyik új tagjába.

Barbara Becker titkárnő szerelmes a főnökébe, Julien Vercel ingatlanügynökbe. A férfit azzal gyanúsítják, hogy megölte a felesége szeretőjét. Barbara mindent megtesz, hogy főnöke ártatlanságát bizonyítsa. De hamarosan holtan találják Julien feleségét, s a gyanú végképp Vercelre terelődik. Csakis a szerelmes nő kitartó nyomozása, segítő-éltető hatalma mentheti meg a tehetetlen és határozatlan férfit a börtöntől.

Alain Corneau filmje Louis Gardel nagy sikerű regénye alapján készült, amely az író nagyapjának történetét meséli el. A férfi 1911-14 között Omar szultán törzsei elleni harcokban szerzett hírnevet. Ez a szuperprodukció, keletkezése pillanatában a legdrágább francia filmalkotás volt. A történet Charles Saganne-ról szól, aki paraszti származása ellenére gyorsan menetel előre a katonai ranglétrán. Fiatal tisztként Afrikába megy, hogy megvédjen egy erődöt a Szaharában. Ott beleszeret a gyönyörű Madeleine De Sainte-Ilette-be (Sophie Marceau), ám szenvedélyes kapcsolatukat hamarosan megzavarja a bennszülöttek elleni harcok kirobbanása. Saganne kivételes hősiességről és önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. Jutalomképpen Párizsba küldik különleges megbízatással, ahol találkozik Louise Tissottal, a híres írónővel. Saganne szerelmi kalandba keveredik vele, majd visszatér a Szaharába.

Martin belefáradt abba, hogy merénylőként keresse meg betevőjét, ezért elhatározza, hogy kiszáll a buliból. Mivel főnöke, Cox elutasítja ezt az elképzelést, a férfinak nincs más választása, mint a szökés. Időközben találkozik a farmerfeleség Claire-rel, akivel hamarosan egymásba szeretnek. A nő - maga mögött hagyva családját - együtt menekül Martinnal Cox és emberei elől, akik mindenáron el akarják kapni őket...

Philippe Jordan felügyelő egy mindenre elszánt rendőr, aki lehetetlent nem ismerve azon dolgozik, hogy az igazságot bármi áron érvényre juttassa. Éppen egy Párizsban és Marseilles-ben tevékenykedő drogmaffia leleplezésén dolgozik, melynek főnöke gyakorlatilag megközelíthetetlen, bár egyáltalán nem halhatatlan.

Mathias az apjától, aki francia nagykövet Németországban, hazafelé tart Párizsba. A határon a fiúnak gondjai támadnak egy vámossal, aki átkutatja, sértegeti és már-már bűnözőként bánik vele, majd pedig nyomtalanul eltűnik. Mathias másnap egy mumifikált emberi fejet talál a csomagjai közt. A fiú azt gyanítja, hogy ez a vámos műve. Az ügyet nem jelenti a rendőrségen, inkább a saját szakállára kezd nyomozni. Mathias egyre inkább a titokzatos fej hatása alá kerül, és eltökélten igyekszik kideríteni a titkát.

A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.

Az erdőben útonállók megtámadnak egy postakocsit. Valamennyi utast megölik, egyedül egy pólyásbaba marad életben. Az árva kislányt egy szegény vidéki pap és nővére nevelik fel. Marianne-ból gyönyörű ifjú hölgy lesz, finom, arisztokratikus külsővel és természettel megáldva. Egy véletlen baleset következtében megismerkedik a nemesi származású ifjú Valville-lel. De szegény árvaként nemigen álmodozhat arról, hogy szerelmével egybekelhessenek, ezért inkább a zárdát választja. A cselszövések világában Marianne egyre erősebb lesz, anélkül, hogy feladná erkölcsi tisztaságát. És a véletlen szerencse másodszor is rámosolyog: megismerkedik Valville anyjával, akinek mindennél fontosabb fia boldogsága...

A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.

Négy csinos csendőrlányt helyeznek a Saint Tropez-i csendőrökhöz, s ez alaposan összekuszálja az ott szolgálók életét. Főként Lütyő törzsőrmesterét, aki valóban komolyan veszi a szolgálatot és egyszerűen nem tud mit kezdeni a rakoncátlankodó ifjú hölgyekkel. Az osztag tagjai sem kellően éberek, mert a hölgyek egy szép napon sorra eltűnnek. De a legnagyobb gondot Yo jelenti, aki egy afrikai állam elnökének lánya, mert félő, hogy eltűnéséből diplomáciai bonyodalmak származnak. Előkerítésükre azonnal összefog a Saint Tropez-i csendőrség teljes állománya.

Pierre Lachenay sikeres író, házasember és családapa. A férfi Lisszabonba utazik előadást tartani. Hirtelen szeszélytől vezérelve könnyed kalandba bocsátkozik Nicole-lal, a csinos légikisasszonnyal. Párizsba visszatérve folytatják a titkos viszonyukat. Ahogy a kapcsolatuk komolyabbá válik, a férfi addigi békés, harmonikusnak hitt élete egyre jobban felfordul. Kiderül, hogy gyengébb és sebezhetőbb, mint azt sejtette, ráadásul a felesége is rájön, hogy megcsalta. A féltékeny Franca pisztollyal vet véget a házasságnak.

Egy kastélyban a házigazda gróf azt javasolja vendégeinek, hogy vegyenek részt egy különös kísérletben, amelynek során mindenki az állandó boldogság állapotába jutna. De az idilli boldogság helyett a háború köszönt be, a kastély a Gestapo főhadiszállása lesz. 1982-re a kastély a Holberg Intézetnek ad otthont, amelynek célja olyan gyerekek felnevelése, "akik egykor ebből a dühöngő világból megalkotják a szeretet, harmónia és szépség birodalmát". Az eredmény teljes kudarc. Amíg az extravagáns felnőttek a jövő nemzedék idilli boldogságáról szőnek "tudományos" terveket, a gyerekekkel senki nem foglalkozik.

Az Orleans-i szűz című kétrészes történelmi sorozat a franciák egyik legkedveltebb személyiségének, Jeanne D'Arcnak életét igyekszik bemutatni - neves történészek és kutatók felfedezései, ill. történelmi személyiségek visszaemlékezései alapján. (erare)