A britek egyik hajója elsüllyed a görög szigetek mellett. A hajóval együtt a tengersírba merül egy szupertitkos eszköz, az ATAC is, amelyet szívesen megkaparintanának az oroszok is, ami nem csoda, hiszen ez a konzol rejti azt a titkos kódot, amely a brit tengeralattjárók rakétáit irányítja. Nem is tétlenkednek sokáig a KGB emberei: mire Bond a helyszínre érkezik, már társai is akadnak, akik szintén az ATAC megszerzésén munkálkodnak. A 007-esnek ezúttal a szokottnál is elszántabb hölgykísérője akad: egy lány, aki bosszút akar állni szülei gyilkosain. Közös kalandos útjuk az Égei-tenger mélyétől a görög hegyvidékek csúcsáig vezet és a rengeteg életveszélyes akció közepette szinte alig akad idejük egymásra. Szinte...

1947 - A Moresby házaspár, Port és Kit számára a menekülés, a kaland jelentheti a kiutat hétköznapjaik válságából. Elhatározzák, hogy egzotikus utazásra mennek Afrikába, hogy végre tartalommal töltsék meg kiüresedett kapcsolatukat. Az egyhangú, kegyetlen sivatagi táj, az idegen életstílus azonban épp ellenkezőleg hat rájuk, mint ahogy várták. Ráadásul Port tífuszos lesz és ebbe bele is hal. Ezek után Kit magára hagyva folytatja végtelennek tűnő útját a kietlen sivatagban, míg egy karaván rá nem talál. Különösebb ellenállás nélkül adja oda magát egy igéző szemű fiatal tuaregnek, ám a férfi háremének asszonyai nem fogadják kitörő örömmel az új jövevényt. Bernardo Bertolucci egzotikus filmjei sorában ezúttal Észak-Afrikába kalauzol el minket, John Malkovich és Debra Winger társaságában.

A Britannia gyógyintézet fennállásának 500. évfordulójához érkezett. Ezt megünneplendő a királyi család részvételével fogják átadni a szupermodern, új sebészeti szárnyat, a fanatikus tudós, Millar professzor birodalmát, aki a Genesis megismétlésére, különféle testrészekből új ember összefércelésére törekszik.

Egy nagy művész, a szörnyű kínokat megélt holland festő Vincent Van Gogh életét beszéli el ez a felkavaró kép világú, érdekfeszítő és érzelmeket ébresztő film klasszikus, mindvégig hűségesen a valóság tényeihez. Hogyan lett a holland lelkészdinasztia sarjából ellenállhatatlan belső parancs sugallatára olyan ember, akit semmi más nem érdekel, csak hogy fessen? Van Gogh mindössze harminchét esztendőt élt, s ebből tíz évig alkotott. Nyomorgott, magányos és beteg volt. Ma képei nemcsak a leghíresebb múzeumok féltve őrzött darabjai, hanem a világ műkincspiacának dollármilliókért gazdát cserélő verhetetlen sztárjai is. A film alapjául Irving Stone életrajzi regénye szolgált, amelyet a festő és testvére, Theo közötti levelezés ihletett.

A könnyűlovasság a viktoriánus kori Anglia parádéba öltöztetett díszhadserege. Londonban, idilli környezetben képezték ki a 700 katonát és a lovassági tiszteket, akiknél a hiúság és ostobaság párosult a kegyetlenséggel. Parancsnokuk, Lord Cardigan irányításával, hazafias szólamokat hangoztatva készülnek a krími háborúra a törökök védelmében a cári Oroszország ellen, holott saját világuralmukat akarják még szilárdabbá tenni.

Éppen hazavárják Joeyt, a kishúga vízbefojtásáért két évre pszichiátriai intézetbe zárt fiukat. Az intelligens, kegyetlen fekete humorral megáldott tízéves kölök valamiért különös ellenszenvvel viseltetik a középkorú nők iránt, és persze ki nem állhatja a családnál generációk óta szolgálatot teljesítő dadust. A sztoikus nyugalommal rendet tartó vénlány és a fiú közti hadviselés arra a két évvel ezelőtti tragikus napra vezethető vissza, amikor a nő felügyelet nélkül hagyta a gyerekeket

Bancroft és Decker a kórházban ismerkedik meg egymással. Bár mindketten férfierejük teljében vannak, a szervezetüket megtámadó rákbetegség elleni küzdelemben vesztésre állnak. A két férfi elhatározza, hogy nem várja tétlenül a véget, inkább még egyszer, utoljára kibulizzák magukat. Az első adandó alkalommal meglépnek hát a kórházból, és elkötnek egy mentőautót. Amszterdam felé veszik az irányt, hogy egy bordélyházban pihenjék ki fáradalmaikat.

Julia Lofting, (Mia Farrow) miután kislánya meghal, úgy dönt kilép rossz házasságából és új életet kezd. Vesz egy régi házat Londonban, és probál túllépni kislánya fájó emlékén. Egy szeánsz alkalmával, amit Juliánál tartanak, a médium egy gyerek szellemét érzékeli a házban, és nagyon megrémül. Julia azt hiszi, az ő kislányát látta. De mint megtudja, a Holland Parkban meggyilkolt kisfiú szelleme volt az, akit a halála előtt kegyetlenül megkínoztak. Julia elhatározza, hogy kideríti ki ölte meg a fiút, de nem sejti, hogy talán jobb lett volna nem bolygatni a múltat.

Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".

Egy hang megszólal a tömegből: "Őrizkedjél március idusától!' Cassius és Caesar mostohafia, Brutus egyre növekvő aggodalommal szemléli Caesar dicsőségét: a demokráciát, a nép szabadságát féltik a zsarnokságtól. A nép - Antoniusszal az élen - Caesar megkoronázására készült. "Ledöntjük őt, vagy rosszabb kort tűrünk!" - mondja Cassius, aki tudja, hogy összeesküvésükhöz már csak egy embert kell megnyerniük: Caesar mostohafiát, a nemes Brutust.