Minden ötezredik évben egy kapu feltárul két dimenzió között. Az egyikben található az univerzum és benne mindenféle életforma. A másikban a Gonosz, melynek csupán egy célja van: elpusztítani az Életet. Csak a titokzatos ötödik elem mentheti meg a világot az ötezer évenként feltámadó Gonosz pusztításától. Így az univerzumnak minden ötezredik eszetendőben szüksége van egy hősre. A XXIII. század veszélyekkel és furcsaságokkal teletűzdelt univerzumában, New Yorkban egy nem mindennapi hős, Korben Dallas szembeszáll a Gonosszal, hogy az emberiséget megvédelmezze.

Öt esztendős vizsgálat után a kormány lezártnak tekinti az X-aktákat. Egy dallas-i eset kapcsán azonban Mulder ügynök ismét gyanút fog. A városban ugyanis felrobbant és porig égett az egyik épület. A romok között pedig emberi maradványokat találtak. Muldernek a fülébe jut, hogy talán nem is igazi áldozatok ők és már halottak lehettek a robbanás idején. Úgy tűnik, hogy a kormány valamilyen titkos program bizonyítékait akarta így eltüntetni. Mulder választ szeretne kapni a kérdéseire. Amikor szimatolása közben Scully-t újra elrabolják, utána ered és megdöbbentő felfedezésre jut. A mozifilm az V.-VI. szezonok között helyezkedik el, a VI. szezon kezdetéhez szükséges a nagyfilm ismerete.

Zabpehely-készítményeinek hála, dr. Kellogg a század elején multimilliomossá, neve pedig fogalommá vált, bár ez a jó doktor számára úgyszólván közömbös volt. Hiába nyomakodtak körülötte szélhámosok, sarlatánok, szerencselovagok ezerszám, őt csak az egészséges életvitel foglalkoztatta. A gazdagok tülekedtek, hogy bejussanak méregdrága szanatóriumába, ahol valóban egyedi módszerekkel ápolták testüket-lelküket. Szex: semmi. Beöntés: rengeteg. Hideg zuhany: naponta. És olykor csak műtéttel lehet a tisztátlan vágyakat örökre elűzni.

Bink baba még nincs kétéves, amikor megszökik otthonról, és végigjárja a város nevezetességeit, közben pedig számos izgalmas kalandba bonyolódik. Az idegösszeomlás szélén álló édesanyja, és a megtalálónak ígért jutalomra pályázó szélhámosok erednek az elkószált bébi nyomába. Ám Bink baba mindig egy lépéssel üldözői előtt jár, és hamarosan az újságok ünnepelt sztárja lesz. Persze egyáltalán nincs tisztában az általa okozott felfordulással, ezért elszántan, magabiztosan lépked tovább aprócska lábain.

Richard Clark (Jon Lovitz) azt állítja, hogy neveletlen kölykök nincsenek. Olyannyira hisz ebben, hogy feladja biztos és kényelmes állását az apja vezette elegáns főiskolán, és elszegődik abba a gimnáziumba, amelyet mindenki csak a közoktatás legsötétebb bugyrának tart. Néhány nap, sőt, már néhány perc is elegendő Clarknak ahhoz, hogy rádöbbenjen, hamis az előbb említett elképzelés, ugyanis az itteni diákok még a legsötétebbnél is sötétebbek. De vajon mit keres egy ilyen helyen a gyönyörű Victoria (Tia Carrere), akinek fel sem tűnik, hogy mennyire abszurd az a tény, hogy a sulinak saját temetője van.

A March-lányok számára csak az jelenthet megoldást szűkös anyagi körülményeik rendezésére, ha sikeresen mennek férjhez. A szépséges és csöndesen bölcs Meg, a megnyerően kedves Amy, a betegeskedő Beth és a modern, írónőnek készülő Jo March bármit megtennének egymásért, ám eszük ágában sincs szerelem nélkül férjhez menni. Legjobb barátjuk, a jóképű és művelt Laurie két testvért is elvarázsol. Jo és Amy egymással versengenek a szerelméért.

Dennis, azaz becenevén a Pók (Ralph Fiennes), harmincas fiatalember, aki életéből húsz évet elmegyógyintézetben töltött. Súlyos személyiségzavarral kezelték, soha nem épült fel. Idős rokonai megszánják és befogadják. A valósághoz Dennist nagyon vékony és törékeny szálak fűzik. Szobájában naphosszat látszólag értelmetlen jegyzeteket készít. Az ismerős környék hatására felsejlenek benne gyermekkori emlékei. Sokáig Dennis nem volt tudatában a szülei, Bill (Gabriel Byrne) és Yvonne (Miranda Richardson) közti feszültségnek és édesanyja valódi helyzetének. A megzavart elme néhány pillanatában tisztán látja sorsát. Nagyszerű alakításokkal előadott emberi dráma az utóbbi évek legmeglepőbb rendezőjétől.

Egy elhagyott egyetemi könyvtárszobában porosodik a Rémségek könyve. Az a könyv, amely felsorolja mindazokat a véres bűntényeket, amiket valaha amerikai egyetemeken elkövettek. Wexler professzor (Robert Englund) előadássorozatot szervez, hogy bebizonyítsa, hogy a véres legendák milyen nevetséges képtelenségek. Csakhogy egy sötét este egy diáklány szörnyű gyilkosság áldozatává válik, majd egy fiatal srácot találnak holtan. Az egészben az a legrémisztőbb, hogy minden haláleset megfelel egy fejezetnek a Rémségek könyvéből.

A megtörtént eseményeket feldolgozó film főhőse, Louanne Johnson kilenc év után búcsút mond haditengerészeti pályafutásának, hogy megvalósítsa régi álmát és végre tanár lehessen. Első munkahelye egy észak kaliforniai középiskola, ahol első osztálya gyökeresen megváltoztatja az életét. Ezek a látszólag önálló, szinte felnőtt és kemény gyerekek majd meghalnak egy jó szóért, azért, hogy valaki végre törődjön velük. Ám az élet arra már megtanította őket, hogy senkinek ne higgyenek, senkiben ne bízzanak. Ekkor érkezik közéjük LouAnne, aki megszeg minden eddigi szabályt, saját tantervet dolgoz ki nekik, és a korábbinál sokkal színvonalasabb órák után igen magas követelményeket állít eléjük. LouAnne-t felháborítja, hogy diákjai milyen könnyedén fogadják el a kudarcot, nyugszanak bele a vereségbe, mert ez tartozik hozzá mindennapjaikhoz.

Pierre Brossard fiatalemberként háborús bűnöket követett el a második világháború idején, ám sohasem állították bíróság elé. A háború utáni nyugodt, békés életéről pedig a katolikus egyház jobboldali szárnya gondoskodott. Majdnem ötven évvel a bűnök elkövetése után azonban a lelkes és ambiciózus bírónő és egy lelkiismeretes ezredes megpróbálják felkutatni a férfit. A helyzetet bonyolítja néhány ismeretlen merénylő, akik meg akarják ölni, mielőtt a bírónő és az ezredes igazságot szolgáltatna. Brossardnak minden fortélyára szüksége van, hogy túljárjon üldözői eszén.

A nagyotmondás világbajnoka, a füllentés Picassója báró Münchausen, aki valódi személyiségként a 18. században élt. Életében nem cáfolta meg a róla szóló könyv nevetséges és fantasztikus állításait, ugyanis amúgy ő is alkalmasint kiszínezte a törökökkel való harcainak történetét. Mesés figurája amolyan összeurópai mítosz, hiszen a kor számos nemzetének fiai szerepelnek kalandjaiban. A báró, hű szolgájával és egy kíváncsi kislánnyal az oldalán elindul egy város megmentésére a török hadak pusztítása miatt. Lenyeli őt egy tengeri szörnyeteg, megjárja a Holdat oda-vissza, táncol Vénusszal, megmenekül a Nagy Kaszástól és ágyúgolyón is repül, hogy elérje célját…

Anne és James látszólag boldog és sikeres házaspár, akik idejüket egy londoni lakás és egy vidéki ház között osztják meg. Valójában az ügyvéd férj nem veszi észre, hogy a felesége mennyire boldogtalan mellette. Egyik nap Anne partit rendez a házukban. Ezzel egy időben egy autó elüti a házvezetőnőjük férjét, Maggie csak azt látja, hogy egy Land Rover elmegy a helyszínről. James felfedezi, hogy a barátja, Bill autója sérült. Úgy gondolja, összefüggésben van a balesettel, ezért arra kényszeríti őt, hogy megígérje, elmegy a rendőrségre. Amikor otthon mindezt elmondja a feleségének, Anne közli, hogy ő vezette az autót és Bill a szeretője. James válaszút elé kerül.

A film egy zsidó család mindennapjait, gondjait, szerelmeit, mutatja be a magyar történelem viharos évtizedeiben. Az első generáció hőse Ignác, a császárhű bíró. Felesége, Vali úgy gondolja, hogy eladja magát a császárnak, megszállottja munkájának, ezért magánélete tönkremegy. A család fiatal tagjai csak úgy tudnak érvényesülni, ha megváltoztatják zsidó vezetéknevüket. A Sors mellett döntenek, melynek jelentése: " jóslat, végzet, feladat, sors." Ignác fia, Ádám a vívás olimpiai bajnoka lesz. Ennek elérése érdekében meg kell keresztelkednie, hiszen magas szinten zsidó nem vívhat. Őt is elérik a háború viszontagságai, munkatáborba viszik, ahol fia előtt halálra kínozzák. A harmadik generáció Ivánban testesül meg, aki nem tudja megbocsátani magának, hogy apja halálakor csak tehetetlenül, mozdulatlanul állt. Beáll az ÁVO-ba, megkezdődnek a kihallgatások, a koncepciós perek. 1956-ban forradalmár, szónok.

Sandra Jake neje, miközben férje bátyjának, Bennek szeretője. Ben azonban Sandra munkatársnőjével, Peggyvel hetyeg. A sok keresztbe kefélés során Jake és Sandra úgy dönt, végeznek Bennel négymillió dolláros életbiztosítása miatt. Csakhogy titokban Ben nőül vette Peggyt, vagyis a dohány őt illeti.

Egy égő raktárépületben túszokat tartanak fogva. Bishopnak és alakulatának a feladata, hogy a foglyul ejtett embereket megmentsék. Az akció kudarcba fullad és maga Bishop is megsebesül. A tengerészgyalogság őt hibáztatja az akció sikertelenségéért, ezért elbocsájtják. Három évvel később Bishop testőrként dolgozik egy nemzetközileg is ismert üzletembernél. Amikor főnökét megölik, nyomozásba kezd. Kapcsolatba kerül az FBI és a CIA ügynökeivel. Feltűnik a színen az az ember, aki három évvel korábban meg akarta ölni.

Hubert a világ legboldogabb vadászkopója, ám amikor gazdája, az idős herceg meghal, sorsa veszélybe kerül. A nagylelkű herceg azonban a kapzsi és mohó Stuarték helyett hűséges kutyájára hagyja vagyonát, gyámjának pedig bájos unokahúgát, Charlotte-ot nevezi ki. A dühös házaspár mindent elkövet, hogy kitúrja Hubertet az örökségből. Egy csinos kutyahölggyel akarják elcsavarni a fejét, ehhez azonban el kell távolítaniuk Daisyt, a bassethoundot, Hubert hű társát...

1808-ban, Napóleon ibériai hadjárata idején, a francia sereg egyik tisztje, a kiváló vívó és hírhedt nőcsábász Eitenne Gerard ezredes, igyekszik magára vonni a császár figyelmét. Napóleon végül nehéz feladattal bízza meg őt. Gerardnak egy szigorúan titkos levelet kell eljuttatnia Massena marsallhoz, akit - katonáival együtt - az angol seregek elvágtak a francia seregtől Morales várának ostroma közben. A bátor ezredes nem sejti, hogy a császár erre a feladatra szándékosan választott egy együgyűnek tartott katonát, ugyanis valódi célja, hogy a levél az angolok kezébe kerüljön.

Szent Pétervár 1856. Folyamatos zavargások törnek ki a városban. A rendőrbíró, Porfiry feladata, hogy minél hamarabb felszámolja a csőcselék rendbontásait, és végére járjon egy borzalmas gyilkosságnak, amit az uzsorás asszony, Alena és húga, Elizaveta ellen követtek el. Raskolnikov felhívja magára a rendőrbíró figyelmét éles elméje, anarchista gondolkozása miatt..

Egy ártatlan ember belekeveredik egy halálos agykontroll kísérletbe. Lance Bishop egy átlagos biztosítási ügyintéző, akinek életét a feje tetejére állítja egy őrült fegyveres. Mielőtt a gyilkost lelövik, hátborzongató dolgot mond Lance-nek. "Bárcsak tudná, amit én tudok..." A rémálomtól gyötört Lance hangokat kezd hallani, melyek arra utasítják, hogy ölje meg feleségét, Karen-t. Rájön, hogy senkiben nem bízhat, főleg nem a rendőrségben, amely a gyilkosságok ügyében nyomoz, és végül magában sem.