Quinn Mallory a fizika szakos egyetemista már régóta foglalkozik az időutazás gondolatával. Folyamatosan kutat, hogy rábukkanjon a fizikai tudományok gráljára: miként lehet egyszerre párhuzamos dimenziókban utazni. Házuk pincéjében jó néhány kísérletet végzett el, és úgy tűnik, sikerül megépítenie azt a gépet, amivel az időutazás lehetségessé válik. Persze azért szorgalmasan látogatja az egyetem fizika tanszékét, ahol Arturo professzor előadásai nagy segítséget jelentenek munkájához, de természetesen mellette állnak a barátai is. Egy véletlen baleset következtében azonban hirtelen megnyílik egy átjáró, és mind a négyüket magával rántja a mélység. Mire feleszmélnek, már egy másik univerzumban vannak, ahol minden ijesztően más. A világok közti csúszás hamarosan kétségbeejtővé válik. Egyszer olyan világba csöppennek, ahol a férfi és a nő szerepe felcserélődik, máskor olyanba, ahol vírusos betegségek burjánzanak, vagy földalatti mozgalmak árasztják el a Földet. Nem lehet tudni, hogy valaha hazajutnak-e a saját otthonukba!

2371-ben egy csillagközi anomáliának, a Vadvidéknek köszönhetően egy maquis hajó és az azt üldöző Voyager átkerül a Galaxis túlsó végébe, a Delta kvadránsba, ahol egy Gondviselő nevű magasabbrendű lénynek szüksége van a segítségükre. A súlyos károsodást szenvedett csillaghajón az első tiszt, a kormányos, a főgépész és a teljes orvosi személyzet is életét veszti. A Gondviselő haldoklik, viszont nem akarja magára hagyni a rábízott bolygó népét, az ocampákat, akik még nem elég felkészültek a planéta elhagyására vagy az agresszív kazonok elleni védekezésre. A Voyager feladata, hogy átsegítse az ocampákat a Gondviselő elvesztésén, illetve hogy elpusztítsa a Gondviselő otthonaként szolgáló űrállomást, amit az ocampák ellen lehetne fordítani. Ezzel viszont elvágják az azonnali hazafelé vezető utat is, de Janeway kapitány fontosabbnak ítéli egy nép létbiztonságát a saját érdeküknél. Még itt a hajóra kerül a talaxiai Neelix és barátnője, az ocampa Kes: előbbi a Voyager szakácsa, utóbbi pedig a Doktor asszisztense lesz. Az üldözött maquis hajó legénysége a Voyager fedélzetére kerül; Chakotay, a maquis hajó vezetője a Voyager első tisztje (parancsnoka) és B’Elanna Torres (egy félig ember, félig klingon) gépész pedig a Voyager főgépésze lesz. Tuvok (vulkáni), aki a Föderáció kémje volt a maquis soraiban, a Voyager biztonsági főnöki posztját tölti be. Tom Paris, aki eddig csak megfigyelő volt a hajón, ideiglenesen hadnagyi rangot kap, és a főkormányosi széket foglalja el, az orvosi főtiszt helyébe pedig a Orvosi Segédhologram (OSH) lép. Később Kes távozik a hajóról, míg egy borg dolgozó, Hét Kilenced, Hetes érkezik a hajóra. A kapitány mindenben segíti Hetest az emberré válás folyamatában. Így kezdődik a Voyager hosszú, kalandokkal szegélyezett útja az Alfa Kvadráns irányába, amit elvileg 75 év alatt érhetnek el. Janeway abban reménykedik, hogy találnak egy a Gondviselőhöz hasonló lényt, aki segíthet őket hazajuttatni.Legelőszőr 2374-ben kapnak leveleket sz Alfa Kvadránsban maradt hozzátartozóiktól , majd 2376-ban sikerül elsőnek hang kapcsolatot létrehozniuk a Csillagflotta Parancsnoksággal , de aztán videó kapcsolatot is rendszeresen létre tudnak hozni . A Voyager kalandjai szintén nem kifejezetten különálló részekben élvezhetőek, érdemes végigkövetni a szereplők (külső-)belső alakulását a közösen átélt viszontagságok során. A sorozatnak némi feminin jelleget ad, hogy a Star Trek produkciók közül itt legtöbb aktív női szereplő: a kapitányon, Janeway-en kívül több fontos női karakter, Torres, Kes, Hét Kilenced és később még a Borg-királynő is jelentős alakítói a cselekménynek.

Emma Swan talpraesett nő, akinek óvadékügynökként az a feladata, hogy a legdörzsöltebb szökevénynek is a nyomára bukkanjon. Amikor azonban a születésnapján beállít hozzá egy kisfiú, Henry, és azt állítja, hogy ő Emma gyereke, akit tíz évvel ezelőtt örökbe adott, Emma alatt megbillen a talaj. Mikor visszaviszi őt a nevelőanyjához egy Maine állambeli Storybrook nevű kisvárosba, a fiú azt állítja, hogy egy átok következtében a mesék szereplői ezen a helyen ragadtak úgy, hogy a mesevilág létezéséről sem tudnak. Miután rövid úton összerúgja a port Henry nevelőanyjával, Emma úgy dönt, egy időre a városban marad.

Minden idők egyik legmonumentálisabb kalandtörténete erőteljes életre kel ebben a klasszikus mondában. A Homérosz Iliásza alapján készült, egzotikus helyszíneket, nemzetközi sztárokat és csúcstechnikájú trükköket felvonultató Trójai Heléna a világ legszebb asszonyának szerelméért vívott legendás harcot mutatja be. Noha Meneláosz spártai király felesége, Heléna őrülten beleszeret Pariszba, a széparcú, nemes királyfiba. A szerelmesek együtt Trójába szöknek, ahol Parisz apja, Priamosz király biztos menedéket ad nekik. Meneláosz könyörtelen fivére, Agamemnón eltökélte, hogy visszaszerzi Szép Helénát, és a spártai hajóhadat a megerősített város partjaihoz vezeti. Tíz évnyi ostrom után a görögöknek sikerül bejutniuk a megerősített városba a legendás trójai faló segítségével, és ekkor veszi kezdetét a döntő küzdelem, mely végül eldönti a két ellenség sorsát.

Emma Swan talpraesett nő, akinek óvadékügynökként az a feladata, hogy a legdörzsöltebb szökevénynek is a nyomára bukkanjon. Amikor azonban a születésnapján beállít hozzá egy kisfiú, Henry, és azt állítja, hogy ő Emma gyereke, akit tíz évvel ezelőtt örökbe adott, Emma alatt megbillen a talaj. Mikor visszaviszi őt a nevelőanyjához egy Maine állambeli Storybrook nevű kisvárosba, a fiú azt állítja, hogy egy átok következtében a mesék szereplői ezen a helyen ragadtak úgy, hogy a mesevilág létezéséről sem tudnak. Miután rövid úton összerúgja a port Henry nevelőanyjával, Emma úgy dönt, egy időre a városban marad.

Jessica Fletcher egykori angoltanár és híres regényíró rendkívüli tehetséggel oldja meg a legkülönösebb rejtélyeket. A gyilkossági esetek látszólag mindenhol megtalálják, a barátai lakásától kezdve egészen saját szülővárosáig. Jessicának olykor a barátja Dr Seth Hazlett, illetve a helyi sheriff, Amos Tupper is segít.