1976, Manchester. Tony Wilson, a Cambridge-ben végzett ambíciózus tévétudósító egy Sex Pistols koncertélmény hatására néhány barátjával úgy határoz, saját lemezcéget hoz létre. A Factory Records hamarosan a korszak legjelentősebbé váló zenészeivel köt lemezszerződéseket, köztük olyan nevekkel, mint a Joy Divison, a James, majd a Happy Mondays. A film a 90-es évek nyitányáig követi Wilson pályáját, a Factory első sikereitől a legendás Hacienda klub megnyitásán át egészen az egyre súlyosabb magánéleti és szakmai kudarcokig.

Öt húsz év körüli jó barát személyes démonaikkal és egyéb kapcsolataikkal a hétvégén, amikor minden, ami létezik, klubokról, drogról, kocsmákról és partikról szól. Két eufória közt a semmi, két ecstasy között egy munkahely. Az ecstasy generáció kultfilmjét egy huszonöt éves walesi srác, Justin Kerrigan készítette.

Sorra rabolja ki a londoni bankokat egy vakmerő banda a múlt század nyolcvanas éveiben. A sajtó csak Cowboyoknak nevezi a legmodernebb technikával dolgozó bűnözőket. A csapat esze Billy, Butch képviseli az erőt, Earp a legtapasztaltabb, míg Silver a sofőr. A rendőrnyomozó Jerry egyelőre bottal ütheti a nyomukat. Mindenképpen bizonyítani szeretne, mert nyugdíj előtt áll és nem akarja, hogy ez a megoldatlan ügy legyen az öröksége. A Cowboyok következő célpontja az egyik bankban őrzött öklömnyi méretű smaragd. A drágakőre azonban mások is szemet vetnek.

Frank, a fiatal könyvtáros beleszeret Miranda-ba, a rejtélyes idegenbe. A romantikus álmodozás átviszi Frank-et a szélhámosok, a szadista intrikusok és a szex világába, ahol semmi sem az, aminek tűnik. Hősünk rádöbben, hogy Miranda három nő egyben: táncosnő, szélhámos, és domina...Csak az a kérdés, hogy a három csábító nő közül, melyik a valódi? És ott van még Christian, az elegáns cselszövő, aki elindította Miranda-t a szélhámosság útján, és a milliomos Nailort, akinek perverz fantáziáját a zsarnok Miranda fűti. Két ilyen erkölcs nélküli titán között vajon milyen reménye lehet Frank-nek a lány megszerzésére?

Mozgalmas történet a művészettörténetre a két legnagyobb hatást gyakorló, robbanékony lakótársról, Vincent Van Goghról és Paul Gauguinről. 1888 novemberében és decemberében egy otthonban, "a sárga házban" éltek Arles-ban, Dél-Franciaországban. A két már majdnem középkorú, mégis teljesen nincstelen férfi feladta a tisztességet, a családot és a barátokat, hogy teljesen a festészetnek szenteljék magukat. Az utolsó reményt jelentették egymásnak - mintha csak összebeszéltek volna: Gauguin jogosan aggódott amiatt, hogy Van Gogh az idegösszeomlás határán áll, Van Gogh pedig utálta, hogy Gauguin túl sok sót tesz a húsra. Ittak, vitatkoztak, kurvákkal szórakoztak, de leginkább együtt festettek, megosztva ezt a féktelen szenvedélyt.

Dosztojevszkij időtlen klasszikusának modern változata. A Bűn és bűnhődésben egy ember kutatja létezésének okát. Felfedezéseitől megkönnyebbülhet, ám tragikus módon mégsem kerülheti el végzetét.

Róma, nem sokkal Krisztus keresztre feszítése után: Nero-nak már gyermekkorában menekülnie kell Rómából, amikor a nagybátyja, Caligula az édesanyjával együtt száműzi őket. A fiú egy rabszolgacsaládban nő fel, ahol a családfő megszeretteti vele a művészetet és az irodalmat. A császár halála után azonban újból találkozhat rég nem látott édesanyjával, s bátran visszatérhet a birodalomba. Amikor Agrippina-t, az anyját az új császár, Claudius feleségül veszi, az asszonynak egyetlen dolog lebeg csak a szeme előtt: fia minél hamarabb a Római Birodalom élére kerüljön. Ennek érdekében pedig álnok tettre vetemedik: megmérgezi Claudius császárt. Ám az asszony nem nézi jó szemmel, hogy fia egy rabszolgalányba, Acte-be szerelmes, ezért megöleti a lányt. Nero a történtek hatására lassan eszét veszti és tanítómestere, Seneca után az egész Római Birodalom ellen fordul.