A két részes film Sebastian Faulks: Birdsong című regényét dolgozza fel, ami mára igazi sikerkönyvvé vált Anglia-szerte. A történet keretét az első világháború adja, a cselekmény 1910 és 1916 között játszódik. A szerelmi szál, Stephen és Isabelle szenvedélyes, de kudarcra ítélt kapcsolata végigkíséri a férfi háborúban töltött éveit.

A több szálon futó történet valós eseményeken alapul. Az ezredfordulón az európai fővárosok nagy ékszerrablások célpontjai voltak. Az elkövetők a “Rózsaszín Párducok”, akik vakmerő portyáikról és filmszerű meneküléseikről voltak híresek. Miután egy évtizedig terrorizálták Európa ékszerészeit, hirtelen eltűntek. Most egy dél-franciaországi rablás megint rájuk utal. Egy tragikus különbségtől eltekintve: meghal egy kislány. Az eset kirobbant egy eseménysorozatot, amely ütközési pályára állít egy brit biztosítási szakértőt, egy francia-algériai rendőrt és egy szerb gyémánttolvajt. A szereplőkkel ingázunk London, Marseille, Belgrád, Bosznia és a ’95-ös balkáni konfliktus sötét napjai között, a szervezett bűnözés európai kibontakozásán át az euróbankok mai világába, szemünk előtt alakul ki a bűnözők egy új faja: a “bankszter”.

A világ különböző pontjain élő 8 ember élete hirtelen összefonódik. A korábban átlagos és teljesen eltérő életkörülmények közt élő férfiaknak és nőknek különös látomásaik vannak egy nőről, Angelicáról, aki öngyilkosságot követett el egy romos épületben. Mentálisan egyre inkább érezni kezdik egymást. Ráadásul valakik vadásznak rájuk, akik úgy gondolják, ők nyolcan nem illeszkednek a világ rendjébe.

A fiatal Merlin Camelotba érkezik nagybátyjához, az udvari doktor Gaiushoz, hogy okot és célt találjon ébredező természetfeletti képességeinek. De ez a Camelot még korántsem a legendák dicső királysága. Guinevere, azaz a szépséges Gwen a kovács egyszerű lánya, Morgana a várban élő úrhölgy, Artúr Pendragon pedig ugyan erős és jószívű, de pökhendi herceg, aki folyton összetűzésbe kerül apjával, a keménykezű Uther Pendragonnal, aki nem ismer kegyelmet, ha mágiáról van szó. Merlinnek folyton egyensúlyoznia kell a mágia használata és elhallgatása, a jó ügy szolgálata és a lebukás között, hogy egyszer az a hatalmas varázsló válhasson belőle, aki Artúr királlyal egyesíti majd Albion földjét.

A több szálon futó történet valós eseményeken alapul. Az ezredfordulón az európai fővárosok nagy ékszerrablások célpontjai voltak. Az elkövetők a “Rózsaszín Párducok”, akik vakmerő portyáikról és filmszerű meneküléseikről voltak híresek. Miután egy évtizedig terrorizálták Európa ékszerészeit, hirtelen eltűntek. Most egy dél-franciaországi rablás megint rájuk utal. Egy tragikus különbségtől eltekintve: meghal egy kislány. Az eset kirobbant egy eseménysorozatot, amely ütközési pályára állít egy brit biztosítási szakértőt, egy francia-algériai rendőrt és egy szerb gyémánttolvajt. A szereplőkkel ingázunk London, Marseille, Belgrád, Bosznia és a ’95-ös balkáni konfliktus sötét napjai között, a szervezett bűnözés európai kibontakozásán át az euróbankok mai világába, szemünk előtt alakul ki a bűnözők egy új faja: a “bankszter”.

Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.

Krisztus előtt 12-13. században járunk. Szerelem, intrika, bosszú és vérontás. A BBC sorozata, amibe a Netflix is beszállt, már a címből kitalálható, hogy Trója bukásáról fog szólni, egy család szemszögéből, az ő összeomlásuk révén, természetesen a baljós jóslattal világra jövő Párisz és Szép Heléna szerelmével is sokat foglalkozva. És elég látványosan.

Merlint (Sam Neill) a Régi Idők varázslónője, Mab (Miranda Richardson) teremtette azért, hogy az emberiség számára átörökítse a bölcsességet és a tudást, amit a Régi Idők varázslói felhalmoztak. Mab azonban nem a jó, hanem a gonosz oldalán áll, így gonosz szándékkal teremti Merlint. Az ifjú Merlin azonban nem hajlandó a gonoszság útjára lépni, ezért szembekerül saját rendjével és menekülnie kell. Merlin minden lehetséges eszközt bevet, hogy legyőzze Mab királynőt. Legnagyobb reménye a fiatal Arthur (Paul Curran), Uter király (Mark Jax) utódja, aki békét hozhat a brit nép számára. Mab azonban újabb gonosz tervet eszel ki, és a gyönyörű Morgannal (Helena Bonham Carter) elcsábítja a fiatal királyt. Kettőjük utódja, Mordred (Jason Done) az egész birodalom elpusztítására készül.

A viszonylagos béke korszakától kezdve követhetjük nyomon egy népes szereplőgárda történetét, miközben szembenéznek a Középföldén újból megjelenő gonosszal. A Ködhegység legsötétebb bugyraitól Lindon fenséges erdőin és Númenor lélegzetelállító szigetkirályságán át a térkép legtávolabbi szegletéig felbukkanó különféle királyságok és szereplők öröksége még az eltűntük után is sokáig tovább él majd.

Amikor Agatha Christie megálmodta a belga nyomozó alakját, alacsony termetű, köpcös, díszes bajuszú, talpig elegáns úriembert képzelt el, aki valamikor az 1880-as években született. Az írónő által életre keltett nyomozó évtizedeken keresztül derítette fel a rejtélyes ügyeket, saját magát pedig minden szerénytelenséget nélkülözve remek embernek tartotta. Christie egészen az 1920-as évektől írt Poirot könyveket, mígnem 1975-ben, a Függöny című regényben vetett véget a detektív életének, aki a leírtak szerint 96 évesen, szívbetegség következtében hunyt el. A filmvásznon több színésznek is lehetősége volt belebújni Poirot bőrébe, leginkább mégis David Suchet alakítása emlékezetes. Suchet a 1990-es évek elején vette át a nyomozó szerepét, filmes alakításai mellett pedig elsősorban Shakespeare színészként ismert.

1889-ben járunk London híres nyomornegyedében, Whitechapelben. A környéken ölt korábban a sorozatgyilkos, Hasfelmetsző Jack, akit még azóta sem sikerült elkapni. A kaotikus állapotban lévő városrészben Reid nyomozó, Drake őrmester, és az amerikai Jackson kapitány próbálnak az aktuális bűnesetek után nyomozni.

A Yellowstone eredettörténetének második fejezete. Leginkább arra mutat rá a sorozat, hogy nem volt egyszerű az élet, könnyen le lehetett zuhanni a gazdagságból, a koncleső hiéna emberek csak a gyöngeség első jelére vártak. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy tényleg ilyen az élet? Tényleg csak másokat letiporva tudunk érvényesülni? Tényleg fegyverben a kézzel kell aludni, vigyázva a javainkra? Tényleg megéri a gazdagság, ha ez az ára?