Poétikus szerelmi háromszög-történet, egy lányé és két férfié, melyet az a dramaturgiai szál bonyolít még, hogy a két fiú nemcsak ugyanazért a lányért versenyez, hanem még egymással is, mert mindkettő sikeres író akar lenni. Ami az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Erik tehetséges író, befut, Phillip az árnyéka. Phillip nehezen viseli a kudarcok sorozatát, s egy szanatórium pszichiátriai osztályára kerül. Hat hónap után Erik és barátai érte mennek, s hazahozzák. A film nagyszerű, melankolikus, okos, ugyanakkor rendkívül érzékenyen mesél a feltétlen barátságról, a megszállottságról, az elhivatottságról, s a nem oly könnyű szerelemről. A francia újhullám hagyományait követi, Francois Truffaut Jules és Jimje kísért.

Ulrik 12 évet ült gyilkosságért. Szabadulása után bérel egy kis alagsori szobát. Gengszter barátja egy cserepes virágot hoz neki ajándékba. A régi szép időkről beszélgetnek, és Kennyről, aki miatt Ulrik börtönbe került. A haver kideríti, hol dolgozik Kenny, és Ulrik kémkedni kezd utána. Kenny már nem él egyedül, és láthatólag nagyon boldog. Ulrikot ez szíven üti. Felhívja a volt feleségét, hogy megkérdezze, hogy van a fia. Az ex-nej nem repes a boldogságtól, szeretné, ha Ulrik békén hagyná őket. Ulrik azonban meglátogatja a fiát, és megtudja, hogy nemsokára unokája lesz. Ulrikot mintha kicserélték volna. Aztán kiderül, hogy nem láthatja az unokáját, mert gyilkos; a barátnője hirtelen kiadja az útját; a haver pedig nem hagyja békén, míg bosszút nem áll Kennyn. Ulrik rájön, hogy Kennynek semmi köze nem volt a letartóztatásához. Miért kéne hát megölnie? Nem inkább a gengszter haver nélkül lehetne jobb ez a világ?

Miután Max önkéntesként harcolt a finn-orosz háborúban, visszatér Norvégiába. Az országot közben megszállták a németek, bábkormány vette át a hatalmat. Max ellenálló csoportot szervez, röpiratokat terjesztenek. A németek elfogják, ám sikerül megszöknie. Skóciában csatlakozik a norvég önkéntesekhez, és kiképzik szabotázsakciók végrehajtására. Hazájába visszatérve Max arra készül, hogy néhány fős csapatával elsüllyessze az oslói kikötőben az utánpótlást szállító német hajókat. Az akció után Fehmer, a pszichopata Gestapós vadászni kezd rá. A hajszának egyre több barátja esik áldozatul. Max magát okolja a történtekért. A film igaz történeten alapul.

Alma egy nyomasztóan kis városban él Norvégiában, 15 éves és nagyon izgatja már a testiség. Méghozzá olyan szinten, hogy ez kihat tulajdonképpen egész életére, sőt környezetére is, és természetesen ebből vicces helyzetek alakulnak ki.

Katrine a háború gyermeke, egy norvég nő és egy német katona kapcsolatából született. Egy árvaházban nőtt fel a Német Demokratikus Köztársaságban, miután elszakították az anyjától. Évekkel később megszökött az országból. Elindult, hogy megkeresse az anyját, és 1990-re már a boldog, nyüzsgő norvég családjával él. A fiatal ügyvéd rá akarja beszélni, hogy nyújtson be kártérítési igényt az új Német Államnak. Ennek kapcsán szembe kell néznie a múltjával, és azzal, hogy veszélybe kerülhet a boldogsága.

Skóciában a Brit Hadsereg kiképez 12 norvég ellenállót, akik partraszállnak Norvégiában, hogy náci katonai reptereket szabotáljanak. A németek tudomást szereznek róluk és 11-en fogságba esnek, de a tizenkettedik férfi szabadon marad. Kezdetét veszi a hajsza...

Nils egy hatalmas hókotró sofőrjeként dolgozik a messzi északon, hatalmas hófalak között, járatlan utakon teljesít szolgálatot. A pedáns, és visszahúzódó hómunkás még egy Év Állampolgára díjat is nyert, ám az elismerést nem tudja kiélvezni, mert egy tragikus fordulat összetöri addigi meghitt családi életét: fiát drogtúladagolás következtében holtan találják. Mivel a rendőrök állításával ellentétben Nils meggyőződéssel hiszi, hogy fia nem is drogozott, úgy dönt, kezébe veszi a dolgokat, és saját szakállára nyomozásba kezd. Amikor pedig alvilági szálak is felmerülnek a halálesettel kapcsolatban, a férfiből előtör az ösztönlény, amely mindent és mindenkit elpusztítana, akinek csak vér tapad a kezéhez fia halála miatt.