A párizsi lázongások pár fiatal résztvevője a határ felé menekül, és balszerencséjükre megszállnak egy motelban, amit gyilkosok vezetnek.

Bouzollesben mindenki ismeri a Tuche családot. Jeff, Cathy és három gyermekük családi hitvallása, hogy a férfi nem munkára született. Meglehet, hogy Tuche-éknek lyukas a zsebe, de ennek ellenére boldogan élnek. Ám egy nap minden megváltozik, amikor százmillió eurót nyernek a lottón. Egy csapásra meg tudják valósítani az álmaikat, mindenekelőtt Cathyét, hogy Monacóban éljenek. Mindent elkövetnek, hogy beilleszkedjenek a gazdagok világába, de hibát hibára halmoznak, alaposan felbolygatva a hercegség életét. Rájönnek, hogy nem a pénz teszi boldoggá az embert.

Sophie-nak, a huszonöt éves, magányos montreali lánynak nincsenek tervei a nyárra, mint ahogy barátai sincsenek. Egy nap tudomást szerez egy oldalról a neten, amely olyan nyaralókat hoz össze, akik lakást cserélnek a vakációra. Mivel nincs vesztenivalója, megpróbálkozik ezzel. Hamarosan egy ikerházban találja magát Párizsban, az Eiffel toronyra való kilátással. Az idillnek azonban gyorsan vége szakad, amikor másnap reggel rátörnek a zsaruk. Kiderül, hogy Sophie egy fej nélküli holttesttel osztja meg a lakást, és a gyilkos fegyveren az ő ujjlenyomata van.

Kizárt, hogy Yacine, a 19 éves algériai fiú visszatérjen szülőhazájába, ahol egy megrendezett házasság vár rá, inkább beleveti magát a párizsi éjszakai életbe legjobb barátja, Johnny oldalán, akinek legfőbb vágya az, hogy bekerülhessen az algériai fociválogatottba. Nők terén viszont mindketten ugyanarról álmodoznak, és az előttük álló vakáció során eme vágyaikat minden bizonnyal ki is élhetik ebben a könnyed vígjátékban, melyben a családi gyökerek és hagyományok kerülnek szembe a fiatalos hévvel és a hormonokkal.

Egy anyuka bosszút áll fia három zaklatóján.

Sophia, a tengerbiológus és csapata a műanyag-hulladékban fuldokló óceán cápáit tanulmányozza, különös tekintettel egy Lilith-nek nevezett gigantikus példányból vennének mintát, az állat ugyanis gyanúsan nagyot nőtt. A mintavételezés a visszájára fordul, végül a cápának sikerül az élettel összeegyeztethetetlen mennyiségű leletet vennie az emberekből, Sophia pedig túlélőként vonul vissza gyászával és traumájával Párizsba. Az ember érthető módon nem szeretne újra összefutni azzal a cápával, amely elfogyasztotta a férjét, pláne nem Párizs közepén, épp ezért kap kis híján sokkot, amikor a cápa nyomkövetője a Szajnából küld jelet.