Pásztor Balázs, egy falusi vasutas fia az '50-es évek elején filmrendezői szakra jelentkezik, de mivel apját bebörtönözték egy jelentéktelen szabálytalanság miatt, nem veszik fel a főiskolára. Földmérői állást vállal. Munkája során sok vidéket jár be, sokféle embert ismer meg. Ezek az ő "egyetemei". Barátságot köt a hazájából idemenekült görög partizán házaspárral, Iliásszal és Irinivel. Tiszteli az egyenes jellemű Iliászt, aki éppen meg nem alkuvó természete miatt sokszor összevész a főmérnökkel. Egy alföldi tanyaközpont kialakításán dolgoznak az erőszakos téeszesítés idején. A felbőszült tanyasiak úgy érzik, Iliász kétértelmű játékot űz velük. Balázs munkája során cigányokkal kerül össze, és szemtanúja lesz, hogy a hatalom milyen megalázóan bánik velük. Évek múlva, mint rendező, első filmjét a küzdelmes évek során megismert emberek emlékének szenteli.

A magyar államiság első évszázadát pogány lázadások, az idegenek elleni harc és az utódlásért folytatott küzdelem jellemzi. Az István király által létrehozott fiatal, keresztény államot a megszűnés fenyegeti. László királyra várt a feladat, hogy az ország békéjét és egységét megteremtse. A Sacra Corona című film Szent László király korát és a Szent Korona kialakulásának történelmi időszakát mutatja be.

A film a hatvanas évek fiataljairól szól, az akkori 18 évesekről, akik - mint minden időszak felnövekvő generációja - a pályaválasztás felelősségével, a nemzedéki kérdés problémáival és a szerelem zsongító érzésével, nem utolsósorban pedig az emiatti érzelmi viharok gondjaival vannak elfoglalva. A mai fiatalok pedig igazán rácsodálkozhatnak: milyenek voltak szüleik, nagyszüleik ideáljai anno... A szülők és nagyszülők pedig nosztalgiázhatnak egy jót.

Örkény István kisregényének tévéfilmváltozata. A gyemekkora óta zárdában élő Glória nővér, azaz világi nevén Tarr Ilona sorsát követhetjük nyomon abban az 1948-at követő történelmi helyzetben, amikor feloszlatták hazánkban az apácarendeket. Az Örkény István művéből készült tévéjáték ennek a különleges sorsnak a valóságát mutatja be, lírai szépséggel. Glória 26 évesen kikerül a zárda zárt és - lelki és mindennapi értelemben vett - biztonságot nyújtó világából egy átrendeződő, változó értékrendű valóságba. Konfliktusok során - egyéniségét és tisztességét mindvégig megtartva - találja meg végül helyét a mindennapi emberek között.