Négy fiatal iskolás, két lány és két fiú, eltűnik egy elõkelõ angol magániskolából. Csak Liz éli túl a megpróbáltatásokat, de miközben felidézi azt a két hetet, amit bezárva töltött egy sötét, földalatti bunkerben, lassan kiderül, hogy az események olyan lelki traumát okoztak neki, ami megakadályozza abban, hogy különbséget tegyen a valóság és a képzelgés között. De hát mi is történt valójában a bunkerben? Erre a kérdésre keresi a választ Dr. Philippa Horwood, a rendõrséggel együttműködõ pszichológus is. Miközben a rendõrség tárgyi bizonyítékok és nyomok után kutat a földalatti bunkerben, Philippa minden energiájával beleveti magát az igazság kiderítésébe. Liz pedig felidézi a két héttel azelõtti énjét, amikor õrülten beleszeretett Mike-ba, egy híres amerikai rock-sztár fiába, a földkerekség legmenõbb srácába

Az ember ősidők óta keresi helyét a világban, melynek során négy alapvető dolog foglalkoztatja. Az első, hogy megtöltse a hasát, tehát legyen ennivalója. A második az utódlás kérdése, vagyis legyen nőstény a közelében. A harmadik a biztonság, nem árt, ha fegyver van a keze ügyében. Végül a negyedik, de nem utolsó a sorban, legyen cipője, mit a lábára húzhat. A történet nyomon követi az embernek e dolgok után való állandó küzdelmét: az őskortól kezdve az ókori Rómán, a százéves háborún és a gyarmatosítás korán át a huszadik századi Amerikáig.

1585-öt írunk. I. Erzsébet királynő idestova három évtizede ül a trónon. Angliát vallási ellentétek feszítik, miközben az udvarban folyó ármánykodás is állandó veszélyt jelent. Ugyanekkor a katolicizmus pusztító szele söpör végig Európán. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve II. Fülöp király armadája fenyegeti Angliát. A spanyol uralkodónak, a világ legnagyobb hatalmú emberének eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns eretneket. A küzdelem mellett szükségképpen háttérbe szorul a királynő magánélete, beteljesületlen szerelem fűzi Sir Walter Raleigh-hez.

Jean Valjean (Liam Neeson) közel húszévi kényszermunka után kiszabadul. Büntetését élelemlopásért kapta és megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjjelre befogadja egy püspök, akitől reggelre ellopja ezüst gyertyatartóit. Mikor Valjeant elfogják, a püspök nemhogy vádat nem emeltet ellene, hanem odaadja a szegény embernek az ezüsttárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel az egyik legbefolyásosabb üzletember és polgármester válik belőle. Múltja mégis kísérti, mikor egy áthelyezett börtönőr lesz a rendőrkapitány, aki felismeri benne régi foglyát.

Alekszandr Luzsin, az orosz származású sakk-zseni Olaszországba érkezik, hogy lejátssza élete legfontosabb játszmáját. A hallgatag és titokzatos férfinak magányos gyerekkora óta a sakk volt az egyetlen szenvedélye, menedéke, a sakk töltötte ki az egész életét. Egy nap váratlan dolog történik: Luzsin megismerkedik Nataljával, a fiatal orosz arisztokrata lánnyal és első beszélgetésük alkalmával végzetesen beleszeret. Érzelmei viszonzásra találnak. A boldog szerelemmel Luzsin egy merőben új világot fedez fel, és környezete nyomására rájön, így nem mehet tovább. Luzsin, a különc zseni választásra kényszerül...

Egy éhező angol festő és egy francia balettáncosnő gyermekeként született, árva Becky már kora gyerekkorától kezdve csillogóbb életre vágyik, mint származása ígér neki. Miután elhagyja Miss Pinkerton Chiswick-i Akadémiáját, az angol társadalom meghódítására indul - kerül, amibe kerül. A cél érdekében hajlandó bevetni minden szellemességet, csáberőt, nőiességet, hogy feljebb kerüljün a 19. század eleji társadalmi ranglétrán. Először nevelőnő lesz a különc Sir Pitt Crawley lányai mellett. Megnyeri magának a gyerekeket és Matildát, a gazdag nagynénit is. Mikor Matilda meghívja őt, hogy lakjon Londonban, Becky úgy érzi itt a lehetőség a felemelkedésre, és buzgón elfogadja az ajánlatot. A városban Becky összetalálkozik legjobb barátnőjével, Amelia Sedley-vel, aki - mivel jó körülmények között nevelkedett fel - nem osztozik barátnője nagyravágyó terveiben...