Budapesten dolgozik. Itt éri a hír: fiatal felesége meghalt. Mihály most is másként viselkedik, mint a koportosi cigánytelepiek: szép, gazdag temetést akar az asszonynak. Három napos keserves küszködését nem koronázza siker: a temetés szegényes lesz, a cigányok is, a magyarok is távol maradnak, csak felesége szeretői figyelik messziről a végbúcsút. A fuvaros kifosztja Mihályt, ezért a papnak csak kosárfonással tud fizetni. Az élete kockáztatásával gyűjtött késő őszi vesszőt a telepi cigányok elszedik, miközben Ficsur, vetélytársa majdnem agyonveri...

Az intézetben nevelkedett csinos, fiatal szövőnő, Jutka zavaros, rendezetlen kapcsolatok után megismerkedik egy egyetemista fiúval, Andrással. A kisebbségi érzéstől szenvedő lány azt hazudja a fiúnak, hogy ő is egyetemista. Kibontakozó szerelmüket egyre jobban zavarja ez a hazugság. András mindenben meg akar felelni munkásból értelmiségivé avanzsált szülei elvárásainak, és ez sok konfliktus elé állítja az érzékeny lányt. Jutka fellázad a megalázó szituáció ellen...

Gothár Péter drámai eseményekkel teli története egy nőről, aki elhatározta, hogy új lakást szerez. Zeman Irén harmincéves óvodai tanárnő. Társbérlővel együtt lakik, egy idősebb nővel, Etelkával, nem túl komfortos környezetben. Az öreg hölgy halála szétzúzza rendezett életét. Elhatározza, hogy minden áron új lakáshoz jut, abban a hitben, hogy az megváltoztatja életét. Szeretője, a saját családjának terhét viselő Attila rábeszéli barátját, Andrást, hogy mivel megfelelő lehetőségekkel rendelkezik, segítsen a nőnek állást szereznie. Megjelenik egy férfi, Gábor is, aki névleges házasságot ajánl Irénnek, minek köszönhetően a nő több négyzetméterű lakásra pályázhatna, ő pedig budapesti elhelyezést kap...

Boróka, a borbély, sőt egyenesen fejnyíró művész kezében megszalad az olló, és oda lesz a frizura. Sajtár Dezső fejét kopaszra kell nyírni! Ám a károsult a borbélyt akarja kinyírni, aki rettenetesen megijed. A lakótelepen bolyongva félelmében összetéveszt lakást, asszonyt, úgy nyomoz üldözője után. Boróka és Sajtár sem bírja sokáig az idegi tehet, a kórházban találkoznak újra. Boróka, hogy feloldja bűnét, maga is lekopaszíttatja fejét, majd a többiekét is, ezzel meg is oldódna a probléma, ha nem jönne a locsolókocsi, és vissza nem állítaná a szorongásukat.

Augusztus 20., valahol a Balaton-felvidéken. A vasutascsalád hatalmas sürgés-forgás közepette készül a nagy napra: pesti rokonuk jön vendégségbe, nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és annak családjával. Itt a soha vissza nem térő lehetőség, hogy bávatag gyermekeiket remek álláshoz juttassák. Kajtárné, a háziasszony lucullusi lakomát rendez, gőzölögnek a levesek, illatoznak a húsok, csurran a házipálinka, csakhogy mégis hiba csúszik a számításba: a magas vendég, Vetró elvtárs, a munkásmozgalom veteránja, mára gyomorbajos, aszkétikus funkcionárius, aki meglehetős idegenséggel tekint a terített asztalra. (port.hu)

A film helyszíne Erdély az 1920-as években, amely terület az első világháborút követő békeegyezmények alapján ekkor már Romániához tartozik. Ábel, a főhős, egy leleményes tizenéves fiú, akinek szegénységük miatt el kell szakadnia otthonától, szüleitől. Édesapja kíséri el őt a havasokba, ahol a szomszéd város bankjának tulajdonában lévő erdő őreként a kitermelt tűzifa felügyeletét látja el. Odafenn csak önmagára számíthat. Tamási Áron gyönyörűséges története ember és természet, ember és ember kapcsolatáról szól.

A térképen sem található dunai kis sziget kitűnő nyári búvóhelyül szolgál egy házaspárnak és egy tudósnak. De a kies helyet hamarosan felfedezik a kempingezők is, és egyre nagyobb tömegben szállják meg. Kozma, "a mindenről gondoskodó rendcsináló", hódolóitól körülvéve, a botcsinálta közösség fejévé nevezi ki magát.