A többszálú cselekmény a XVIII. század előestéjén kezdődik. Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja, a korán elözvegyült, magányos dúvad bolydult lélekkel, komor hangulatban várja a új esztendőt, miközben Lőcse város vígassággal köszönti a születő századot. A szilveszteri ólomöntés azonban a városatyák mulatságát is baljós jövendöléssel zavarja meg. A másnapi, újévi vadászat pedig csakugyan tragikusan végződik. S így indul el a hosszú háborúság: az alispán a nemes vármegye tekintélyéért, később puszta életéért harcol, a lőcsei polgárok a szász kiváltságokért, a város érdekeiért szállnak síkra. Az áldatlan viszály annyira elvakítja az önös célokért marakodókat, hogy meg sem látják a Rákóczi-szabadságharc fényét. A film felvételeinek nagy része az eredeti helyszíneken - Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és a festői szépségű cseh-morva határvároskában, Telcsen - készült.

Ilf és Petrov, a zseniális szovjet szerzőpár az Aranyborjú megírásakor nyilván nem képzelte, nem is képzelhette, hogy figuráik évtizedek múltán egy más országban, más közegben kelnek életre. Márpedig ez történt most, amikor ihletésükre Gyurkó László a mai magyar valóságba telepítette át Osztap Bendert és társait. Osztap Benderből Bender Oszkár, Balaganovból meg Barangó lett, ám a változás az eredetihez képest ennél is lényegesebb. Mai életünk valós problémáival, helyzeteivel ismerkedhetünk meg, természetesen a szatíra műfajának megfelelően kihegyezett, kiélezett, eltúlzott formában. Bender Oszkár és társai tucatnyi kaland közepette egy "illegális" milliomos nyomába erednek, hogy a hajsza végén tízmillió forint boldog tulajdonosai lehessenek. A nagy manőver közben minden eszközt megragadnak a milliók megkaparintására. Mi lesz a nagy manőver eredménye, mi lesz "a nagy kombinátor", Bender Oszkár és pitiáner társainak sorsa...

Holló Sándor 1953-ban a Budapest-Bécs kerékpárversenyen csellel a versenyzőkhöz csatlakozva kikerekezik az országból. Itthon marad viszont ikertestvére, Zoltán, az életében sikereket soha el nem érő feltaláló. A bonyodalmak és a fergeteges vígjáték akkor kezdődik, mikor az Amerikába szakadt és először hazalátogató ikertestvérének útlevelét és bélyegzőjét Zoltán extra szórakozásokra használja fel.

II. Miklós udvarában egy nap megjelenik egy férfi, aki elmondása szerint a vérzékenységben szenvedő Alekszej cárevics gyógyítására kapott elhívást Szűz Máriától. A cárné, Alekszandra Fjodorovna örömmel fogadja Raszputyint, a tanulatlan, szibériai parasztot, akinek - látva a cárevics állapotának javulását és vérzésének enyhülését - a cár is elfogadja jelenlétét. A szent ember, aki áldást oszt és a jövőre vonatkozó látomásai vannak, gyorsan berendezkedik Szentpétervárott és rövidesen széles körben ismert alak lesz: dorbézolásaitól, és hódításainak történeteitől hangos a város. Mivel a cárevics betegségét a cári pár titokban kívánja tartani, egyre kevésbé érthető, miért tartanak kapcsolatot a züllött Raszputyinnal, aki a háború idején már politikai döntésekre is hatást gyakorol. Miközben a háborútól és a nyomortól sújtott Oroszország népe is Raszputyint okolja a bajokért, a cári család néhány tagja is megelégeli a szerzetes befolyását és meggyilkolását határozza el.

1945-ben Magyarországon a háború a befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy a fiatal szovjet katonának, Koljának segítsen a gulyát őrizni és a tejet lefejni, amit azután naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két fiatal között sajátos, szemérmes barátság alakul ki. Egy alkalommal az aknásított területre tévedt tehén húsából alaposan belakmároznak. A haslövésből csak nemrég felépült Kolja súlyosan megbetegszik.

Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált.

Luciano, az éhenkórász vándorcirkusz vörös kis bohóca a bondorosi csárdában a biliárdozókat és a vonzó pincérnőt bámulva álmodozni kezd. Megjósolja, ki mennyit fog nyerni. Számmisztikai egyenlete minden szerencsejátékra alkalmazható. Ezt a képességét Margit vőlegénye, Szánthódi és a titokzatos Zima elvtárs önzetlenül, hazafias célból akarják kamatoztatni: ki kell fosztani a kapitalizmust a haza javára. Négyesben járják be a világot: robbantják a monte-carlói kaszinót, megkopasztják az angol bukmékereket, Bondoros világvárossá lesz.

Matyi, a parasztlegény és folyton legelésző, farktollait bőkezűen osztogató lúdja Döbrögi uraság erdejébe téved. Az uraság hajdúi Döbrögi prédájának ítélik a ludat, akit Matyi elkerget, hogy ne lőhessék le. Amikor törvényt követel, az uraság azonnal ítél: huszonöt botütést méret a fiúra. Matyi pedig megesküszik, hogy: háromszor veri ezt Kenden Lúdas Matyi vissza!

Az idős király szeretné kiválasztani három fia közül azt, aki örökli majd trónját.

A legöregebb magyar törzsfő, Álmos felesége, Emese álmot lát: a turulmadár megtermékenyíti, s ágyékából ezüst folyam indul. Fia, Árpád a besenyők kegyetlen támadása és apja történetei hatására már gyermekként készül szerepére, hogy népét új hazába vezesse. Árpád fia, Levente is szép szál legény már, amikor Árpád összehívja a hat másik vezért, és vérszerződéssel pecsételik meg szövetségüket. Levente az Al-Dunánál áldozza életét a bolgárokkal vívott harcban, hogy a főcsapat átkelését biztosítsa a Kárpátokon. A Vereckei-hágónál Álmos letekint az eljövendő hazára és meghal. Pusztaszeren népe pajzsára emeli Árpádot, aki Levente gyermekét, leendő uralkodóját mutatja fel nekik.