A gazdag itáliai posztókereskedõ fia léhűtõ életet él Assisiben. Amikor háború tör ki, Francesco bevconul a hadseregbe, és nem sokkal késõbb fogságba esik. Mire betegen hazatér, nagy változásokon megy keresztül, megveti korábbi életmódját. Lemond örökségérõl, elhagyja családját, és elhatározza, hogy koldulásból élve saját kezével fog templomot emelni Istennek.

A film a II. világháború idején játszódik. Ám aki azt hiszi hagyományos háborús filmet lát nagyon téved. Richard Lester szatírikus hangvételű filmjének főszereplője, Earnest Goodbody főhadnagy ugyanis egy igen szerény képességű tiszt, akinek kétbalkezességét egy szakasz brit katona, no és persze a balsikerű háborús események bánják... Goodbody afféle modern Don Quijote, aki még a maga kárán sem tanul. Segédje, avagy Sancho Panzája Transom őrmester ezzel szemben valódi profi, aki megpróbálja kiküszöbölni a felettese hibáit és megmenteni az emberei életét. Alig várja, hogy a németek "lekapcsolják" Goodbody-t mert ha nem így történik még az is előfordulhat, hogy a további veszteségek elkerülése végett ő lövi le... A szürreális és bohózati elemekkel tűzdelt háborúellenes film egyik ifjú katonájának szerepében a fiatal John Lennon is feltűnik...

Margaret és Pete jó hírt kaptak. Jól fizető munkával várják mindkettőjüket Angliában, ha nem kérdeznek semmit és azonnal útrakelnek. Örülnek váratlan szerencséjüknek, csak egyvalami ejti gondolkodóba őket: miért jár több ezres előleg annak, aki nem ismeri sem a megbízóit sem a megbízás tárgyát? Azonban a titokzatos ügy - és a beígért fizetés -, felkelti érdeklődésüket és úgy döntenek: belevágnak. Ami ezután történt velük, ahogy szokták mondani: még a legvadabb rémálmaikban sem gondoltak volna rá...

Joseph Losey méltatlanul elfeledett filmje a klasszikus noir alapszituációval indul: Jan, a szegény holland festő Londonban megismerkedik álmai asszonyával, de csak titokban találkozhatnak a hölgy előkelő férje miatt. Amikor egy nap megérkezik az áhított randevúra, a pazar műtárgyakkal telezsúfolt bérelt lakásban a hölgyet holtan találja, a rendőrség pedig gyilkossággal gyanúsítja. A történet végig egy-két díszletben játszódik, a hangsúly a kiváló dialógusokon és a Losey által kreált mesteri atmoszférateremtésen van (levegős, világos, remekül berendezett belső terek, éles ellentétben az amerikai noir díszleteivel). A lassan kibontakozó, de feszes történet egy percre sem unalmas, a végén pedig elismerésre méltó, intelligens csavarral zárul.

Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".

A vörös cár című filmdráma kellő iróniával mutatja be a rettegett orosz vezér életét és környezetét. A humoros képkockák mögül azonban kiviláglik a sztálini diktatúra valódi arca is - a rémuralom és a nagy orosz vezér körüli személyi kultusz.

A köztiszteletben álló orvos egy ritka amazóniai virággal kísérletezik, amely olyan hatóanyagot tartalmaz, amelyről azt tartják, hogy képes kettévágni az emberi lelket és előhívni annak sötét oldalát. A kutatásokkal egy időben a várost brutális gyilkosságok sorozata rázza meg, és Dr. Jekyll tudja, hogy ez nem véletlen egybeesés. Habár az éjszakái ködösek, reggelente véres mementók és erőszakos emlékfoszlányok között ébred: tudja, hogy sötét oldala éltre kelt. Még nevet is ad neki: úgy hívja, Mr. Edward Hyde. A doktor szeretne véget vetni az ámokfutásnak és vezekelni bűneiért, ezért Claire Wheaton, a szenvedélyes ügyvédnő segítségét kéri, aki egészen sajátos módon közelíti meg az esetet.

George S. Patton tábornok mindent elért, amiről egy katona csak álmodhat, karrierjét sokan mégis mind a mai napig ellentmondásosnak, személyét pedig állandó viták tárgyának tekintik. A tábornok ugyanis pontosan tisztában volt azzal, hogy a világ mennyire oda van a katonai parádéért, mennyire fontos fegyver a nyilvánosság ereje. És ő nem kímélte magát, megtette, amit tőle vártak, könnyedén és elegánsan, Sikerei csúcsán 1945-ben egy autóbalesetben vesztette életét. De vajon tényleg baleset áldozata lett? Vagy egy merénylő oltotta ki az egyik legjelentősebb amerikai katonatiszt életét?

1939 márciusa és szeptembere között az európai hatalmak veszedelmes diplomáciai játszmába bonyolódnak. Miután Hitler lerohanta Csehszlovákiát, a vezető politikusok, mint Chamberlain, Bonnet, Mussolini vagy Sztálin már pontosan látják: Európa egén elkerülhetetlenül gyülekeznek a háború sötét felhői. Azt is előre tudják, hogy ez a kataklizma milliónyi életet fog kioltani a kontinensen. Patrick Lau filmje a háború kulcsfiguráinak személyes feljegyzései alapján rekonstruálja, milyen diplomáciai stratégiát dolgoztak ki az egyes vezetők nemzetük védelmében. A pattanásig feszült helyzetben a béke híveinek erőfeszítései sorra buknak el. Az ördögi kettős: Hitler és Ribbentrop taktikájában a megszállottság és az agresszivitás olyan erővel egyesül, ami még a többi német vezetőt, például Göringet is megdöbbenti.