Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a "minden idők legrosszabb filmrendezője" szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados, élvhajhász életét, a "B" kategóriás sci-fi történetek kiötlését és olcsó megvalósítását. Transzvesztita hajlamát és szánalmas barátságát az öregedő, hanyatló Lugosi Bélával, a Drakula-filmek egykori magyar származású sztárjával.

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

Sam Gillen Jean-Claude Van Damme tolvaj múltja ellenére alapjában véve tisztességes ember, akit azért csuktak le, mert a barátja helyett magára vállalt egy gyilkosságot. Samnek sikerül megszöknie a börtönbõl és egy félreesõ farmon keres menedéket, ahol Clydie Rosanna Arquette él két gyermekével. Mookie, a kisfia rábukkan a szökevényre és a gyerekek hamarosan összebarátkoznak Sammel, a két felnõtt között pedig szerelem szövõdik. Franklin Hale Joss Ackland, egy kapzsi birtokos mindenképpen meg akarja szerezni Clydie földjét és amikor egy Dunston Ted Levine nevű haverja erõszakkal akarja elkergetni a családot az otthonukból, Sam készen áll arra, hogy bármi áron megvédje õket.

New York kínai maffiájának vezéréül az erőszakos eszközöktőlsem visszariadó, ifjú Joeyt választják, aki ezáltal az egész kínai közösség vezére is lesz. A kínai negyed felügyeletét egy kiváló rendőrtisztre bízzák, aki vietnami katona szolgálata óta gyűlöli az ázsiaiakat. Két mindenre elszánt, a törvényekkel mit sem törődő férfi találja magát szemben egymással...

Martin Fallon (Mickey Rourke) azzal a reménnyel csatlakozott egykoron az IRA-hoz, hogy népe szabadságáért harcoljon. Amikor egy akciójuk során az angol katonai szerelvény helyett véletlenül egy iskolabuszt robbant fel, lelki válságba esik. Megcsömörlik múltjától, elhagyja harcostársait és Londonba menekül. Egy kegyetlen gengszter, Meehan (Alan Bates) útlevelet ígér neki, ám cserébe azt kéri, ölje meg Kraskót, a konkurens gengszterbanda főnökét. Fallon érzi, hogy ez a gyilkosság minőségileg más, mint amiket eddig az általa igaznak tartott ügy érdekében elkövetett. Da Costa atya (Bob Hoskins) véletlenül szemtanúja lesz a gyilkosságnak. Mivel saját maga is átélt már hasonló lelki válságot, megpróbál segíteni Fallon-nek.

New York, 1928. Szilveszter éjszakája: a pezsgő jéghideg, a lányok forrók és mindenki ott volt, aki számított az alvilágban... Hortense Hathaway (Madonna), az éjszaka szupersztárja nehéz életű hölgy, gengszterek szeretője. A férfiak mind őt akarják. Akkor is gond van, ha megszerzik maguknak, de még nagyobb, ha nem sikerül. Hortense egyetlen barátnője a színpadon és riválisa az életben Lovey Lou (Jennifer Grey). Madonna e filmjét a nagysága bebizonyítására szánt óriási sikerű 1987-es turnéja után forgatta.

A megbomlott elméjű Tom Sykes egy találomra kiválasztott ház tetőterében rejtőzködik, míg a házban a gyanútlan lakók élik mindennapi életüket. Egy nap azonban Tom megunja a bújkálást, s úgy dönt, hogy átveszi a ház, s az itt élő házaspár életének irányítását.

Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

A francia titkosszolgálat az egyik polinéziai szigeten atomrobbantást hajt végre, melynek hatására a sziget állatvilágában mutáció következik be. A kísérlet következtében gigantikusra nőtt, agresszív hüllő, Godzilla az éhségtől és dühtől hajtva megtámadja New Yorkot. A várost romba döntő szörnyeteget képtelenek a hadsereg csapatai megfékezni, s hamarosan kitör a pánik. Egy atomtudós és egy különös francia férfi közös erővel próbálják megfejteni az irtózatos méretű lény rejtélyét és megállítani a pusztítást, amíg még nem késő.

Henry Chinaski költő és alkoholista. Los Angeles bárjaiban éli életét, nap mint nap leissza magát. Wanda Wilcox a szerelmi bánatát próbálja tartósan italba fojtani. A társadalom perifériáján tébláboló két bártöltelék útja keresztezi egymást. Egyikük sem vár már semmit az élettől, a napi alkoholadag megszerzésén felül. Kettejük barátsága azonban minden igyekezetük ellenére egyre mélyebb érzéseket kavarnak fel bennük. Egyik nap azután találkoznak Tully Sorensennel, aki ki akarja adni Henry néhány költeményét. Felcsillan a remény a változásra.

Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé, mint a zenészek mekkája és a maffiózók székhelye. Ez a hely az amerikai társadalom kaleidoszkópja a gazdasági válságot megelőzően, az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkésztéséhez. 1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek: játszhat Schultz szeretőjének, Vera Ciceronak, a fogadásán. Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek.

Kevés ember van annyira furcsa viszonyban a szerencsével, mint Frank Pesce: mások néha jobban tudják róla hogy mázlista, mint ő maga. Hatmillió dollár lottónyeremény bárki más számára dédelgetett álom, ő mégsem örül neki, sőt sorsán keseregve hazafelé még a templomot is megdobálja. Egy ilyen érdekes nyerő figurával érdemes szorosabb ismeretséget kötni. Ismét remek körképet láthatunk New York olasz negyedének külön világáról, szenvedélyes hangulatáról. És mély hitelességgel, hiszen a történet valós: s a sztárok mellett maga az emlékeit megíró, hús-vér figura is megjelenik a filmben, saját bátyjának szerepében.

1964-ben egy új, fiatal bokszoló robbant be a profi boksz világába: Cassius Clay. Mint buldózer, gázolta le ellenfeleit, bizonyítva, hogy erőteljes és gyors stílusa méltóvá tette a világbajnoki cím elhódítására. Magánélete nem kevéssé volt figyelemre méltó: kapcsolatba került a Nation of Islam nevű szervezettel, barátja volt az ellentmondásos polgárjogi harcos, Malcolm X, rabszolga őseitől örökölt nevét megváltoztatta: Muhammad Ali lett. Pályája csúcspontján kellett szembenéznie a legnagyobb próbatétellel: a vietnami háború idején besorozhatóvá vált. De Ali, bár nem a harc sűrűjébe került volna, mégis megtagadta a szolgálatot. Nagy árat fizetett érte: amíg az ellene indított eljárás tartott, nem bokszolhatott sehol az országban. Eztán kemény harc kezdődött a visszatérésért, ami után örökre beíródott a neve a sport történelemkönyvébe.

Billy Benson az a fajta zsaru, aki minden helyzetben törvényesen és tisztességesen cselekszik, s ezzel rendőrtársait is becsületességre ösztönzi. Ám egy napon Billy élete gyökeresen megváltozik, amikor a partnerét, aki egyben a legjobb barátja is egy bandatag brutálisan meggyilkolja. A kemény és edzett férfi teljesen összeomlik, s ettől a perctől kezdve csak a bosszú jár a fejében. Magányos harcosként vág bele, hogy felszámolja az erőszakot, míg ő maga a legkegyetlenebb módszerektől sem riad vissza.

Charlie és simlis unokatestvére, Paulie egy étteremben dolgoznak New York "Kis Itália" névre hallgató negyedében. Egy túlszámlázás miatt azonban mindkettõjüket kirúgják. Mivel sokaknak tartoznak, muszáj valami új ötlettel elõrukkolniuk, hogy megtöltsék a kasszát. A buli lényege: kirabolják egy teherfuvarozó cég széfjét. Csak azzal nem számolnak, hogy a maffia is érdekelt az ügyben...

A film az amerikai polgárháború meghatározó csatáját (1863) ábrázolja a két szemben álló fél jelentős személyiségeinek szemszögéből, illetve az ő egyéni sorsukkal összefüggésben, látványos csatajelenetekkel. Film az amerikai történelem tapasztalt vezetőiről, a háborúról, szenvedélyről és hatalomról az éles nézeteltérések viharában.