Ünnepel a hegyek között meghúzódó kis falu. Tömve a templom, népesek az utcák. Régi dallamok hangzanak fel az ősi hangszereken, s a vakító hóban vidám táncra perdülnek a fiatalok. A kis Ivanko kíváncsi tekintettel figyeli a színes kavargást, megcsodálja a ruhák ragyogó színű, dús hímzéseit, a röpködő szalagokat. De hirtelen vége szakad a vidámságnak. Ivanko apja, Polijcsuk összetűz családjának régi ellenségeivel, a gazdag, gőgös és zsugori Gutyenjukkal. Előkerülnek a hegyes hucul balták, és kisfiú apja élettelenül, véresen terül el a hóban.

A Nyakék kedvesemnek című munkámban új filmnyelvet, új poétikát, új kifejezőeszközöket kerestem... Érdekes lett volna megtudnom, megéreznem, lehet-e egyetlen filmben egyesíteni az excentrikus mutatványt, a költészetet, a filozófiai tanmesét és a népi mondát, valamint a feltételességet és a kemény realizmust." (Abuladze) Filmnyelv ide, filmnyelv oda, mi nézők kitűnően szórakozunk azon, hogyan talál jegyajándékot a nagy reményű ifjú Bahadur, bejárva országot világot, találkozva mindenféle népekkel és szokásokkal.