„Minden falunak megvan a maga bolondja” – tartja a mondás. Így van ez a filmbéli kisvárossal is. Sung-ryongot kisgyerekként érte füstmérgezés, ezért szellemi fejlődése megrekedt egy hatéves szintjén. A 20-as évei végén sem tud rendesen járni és beszélni, mosolygó, segítőkész lénye mégis szerethetővé teszi. Rendületlenül várja haza gyerekkori szerelmét, miközben pirítós árusításával próbál árván maradt gimis húgáról gondoskodni, aki lenézi és szégyelli őt. Ji-ho egy nagy jövő előtt álló zongorista, aki évek óta Európában él. Egy nap azonban olyan lámpaláz kezdi gyötörni, ami nem akar elmúlni, ezért végső elkeseredésében tíz év után hazaköltözik Koreába. A lány először nem ismeri fel az őt követő sérült fiatalemberben a régi osztálytársát, ám később egyre többször keresi a társaságát, mert Sung-ryong szemével másképp kezdi látni a világot.

Egy makacs belügyminisztériumi ügynökkel a sarkában egy korrupt rendőr vonakodva ugyan, de összeáll a dacos kamasszal, hogy egy összeesküvés végére járjanak.

9000 láb (2744 m) tengerszint feletti magasságban, kitör az 1903 óta nyugalomban lévő, mitikus és fenséges Pektu-hegy vulkánja.

Miután a repülés közepén terrorcselekmény történik a fedélzeten, egy utasszállító repülőgép vészhelyzetbe kerül a levegőben.

A koreai rendezõ második legzseniálisabb filmje, a Memories of Murder után (bár ez utóbbi egy különleges és tökéletes remekmû is egyben). Úgy látszik a drámai mûfajban tud a legjobbat nyújtani...