A film egy egykori ökölvívó, Andi Jovanovic történetét meséli el, egy félelmetesen erős emberét, akit a végsőkig próbára tesz, hogy próbálja megtartani a három gyermeke feletti felügyelet jogát és gondoskodni róluk, miközben melósként küzd a megélhetésért és hogy elkerülje a kilakoltatást. Amikor a végsőkig szorul a hurok körülötte, volt barátnőjéhez, Sonjához fordul, aki legfiatalabb gyermeke, Fiou édesanyja és élete igazi szerelme. De miután Andi elveszíti munkáját, Sonja ragaszkodik hozzá, hogy visszaadja a pénzt, különben nem engedi, hogy láthassa Fiout. Andi reméli, hogy problémái megoldódnak, ha megnyeri az amatőr bokszversenyt: így kifizetheti az adósságot, és méltónak bizonyulhat Sonja és Fiou visszaszerzésére.

Stefan Zweig hírnevének csúcspontján, 1936-ban emigrációba kényszerült. Egyik percről a másikra elvesztette hazáját és ettől kezdve képtelen volt újra otthon érezni magát a világban. A film egy menekült története - egy hajdani menekülté, aki ma a világ egyik legtöbbet olvasott németnyelvű írója. "Úgy vélem, hogy az útlevelek és az országhatárok egyszer majd a múlté lesznek. Kétlem ugyanakkor, hogy ezt mi magunk még megérnénk." - fogalmazza meg reményeit Európa jövőjéről Zweig a filmben, akinek Sakknovella című, nálunk legnépszerűbb írása már az emigráció éveiben született.

Adott egy kalandozó lány, aki nem találja a helyét a világban – jön-megy a nagyvárosban, váltogatja a jógastúdiókat, művészeti galériákat és idegenek ágyait. A lány átmenetileg otthon nélkül marad, próbál kapcsolatot találni a körülötte felbukkanó emberekkel. A film tizenöt színpompás képi világú, szürreális epizódon át követi a műszőrmébe bújt, egykedvűen cigarettázó lányt: egyszarvú lovaglás, bébi aerobik, pszichoterápia, társadalomkritika és sok minden más – posztmodern komédia rózsaszínben és kékben.

Miután a felesége egy biztosítási tartozás kifizetéséhez kénytelen lemondani negyven évről az életéből, a férje kétségbeesetten keresi a módját, hogy visszaszerezze őket.