Párizs éjjel - Murger festői és kurtizánjai, a mai kozmopolita számkivetettek egy varázslatos városban. A mindennapi élet jelenetei Kaurismäki felfogásában olyan filmművészeti karizmával rendelkeznek, hogy képesek feledtetni velünk Fassbinder és Pasolini elvesztését... Az egyetlen olyan valóban fiatal európai rendező, aki azt az érzést kelti bennünk, hogy újra feltalálja a mozit... Szordínós érzelmesség, fanyar, humoros, szeretetreméltó, peches fapofák, hervadtan is szerelmet ébresztő grizettek, csendes ellenkezés a törvények szorító szellemével, a nyűtt ruhák mögött szerényen viselt romolhatatlan méltóság - a berlini fesztivál legvigasztalóbb, legotthonosabb filmje volt ez. A film nem szolgai adaptáció, nem romantikusan kiszínezett, kosztümös melodráma.

Marie látszólag megszokta, hogy megalázzák, kihasználják. Iréne-nél, az erőszakos és férfias földbirtokosnőnél szolgál, és annak szélütötte bácsikáját istápolja az egyéb cselédmunkák mellett. A faluban titokban minden férfi koslat utána, és Marie, ha kedve tartja, nem fukarkodik a kegyeivel. Egy napon azonban ráébred, hogy kivételes fegyver van a birtokában: a szépsége. És Marie ezek után megfizettet mindenért...

Az árvaházban nevelkedett Georges Párizsban él az 1900-as évek fordulóján. Az örökségről szőtt álmait azonban szertefoszlatja nagybácsija, aki nemcsak elherdálja azt, de Georges unokatestvérének, a szép Charlotte-nak a kezét is másnak ígéri helyette, akit ráadásul a lány nem is szeret. A bosszús Georges sajátos módon bosszulja meg mindezt, ellopja a vőlegényjelölt családi ékszereit, megakadályozva ezáltal a frigyet. Mintegy mellékesen rájön, hogy élvezi a tolvaj létet. Nekiáll, hogy módszeresen kifossza a gazdagokat, így tiltakozva a burzsoázia ellen.

A kétszer Oscar-díjra jelölt Liz Garbus bepillantást enged Jacques-Yves Cousteau életébe, ikonikus filmjeibe és találmányaiba, és az élményekbe, amik Cousteau-t a 20. század legegyedibb és legismertebb természetvédő hangjává tették – és megismerjük az embert, aki generációkat inspirált a Föld védelmére.

Jillt, a szuper fotómodellt felfedezi a filmipar, s merész filmszerepeivel feljut a filmistennők Olümposzára. Hamarosan megcsömörlik azonban ettől a felajzott élettől, valamint a közönség és a riporterek állandó ostromától. Egy orvosi kúrát követően mégis megkísérli a visszatérést, majd zaklatottsága és a sajtófotósok hibájából meghal... A filmben Brigitte Bardot szinte a saját életét játszotta el, és a széles nyilvánosság előtt mutatta meg igazi önmagát, átváltozását az imádott bálványból tönkretett áldozattá.

Miles Davis (1926-1991), a látnok amerikai jazztrombitás mozgalmas életét és zseniális művészi pályafutását ismerheti meg a közönség.