Sarah Morton sikeres angol krimi-írónő. London zajától és a sok munkától megfáradva elfogadja kiadójának ajánlatát, és Dél-Franciaországba utazik feltöltődni és ihletet meríteni az új regényéhez. A nyaralóban azonban váratlanul megjelenik a londoni kiadó lánya, és ettől kezdve mind a munkának, mind a kikapcsolódásnak lőttek... A vadóc, bulizós, szexuálisan túlfűtött Julie fenekestül felfordítja a zárkózott és prűd írónő mindennapjait. A két nő különös, mind szorosabbá váló kapcsolata egyre drámaibb formát ölt.

Egy vidéki kúriában karácsonyi készülődés zajlik. Ám valami szörnyűség történik: a ház urát holtan találják szobájában. A nyolc jelenlévő nő mind közel állt az áldozathoz, és nyilvánvalóan köztük van a gyilkos. Elkezdődik hát a nyomozás, melynek során vitáknak, árulásoknak és kitárulkozásoknak vagyunk tanúi. Hamarosan kiderül, hogy mindenkinek van valami takargatni valója, és lett is volna oka a gyilkosságra. Miközben a tragikus és kegyetlen igazság napvilágra kerül, az álarcok lehullnak, a képmutatók lelepleződnek.

Huszonkét rendező, tizennyolc rövid történet, és egy egész estés szerelmi vallomás a fények és a szerelem városáról, Párizsról. Valamennyi történet a francia fővárosban játszódik, ahol a világ minden részéből érkezett rendezők és sztárok mesélnek a szeretetről és a szerelemről, amely hol elvarázsolja és ámulatba ejti az embert, vagy épp ellenkezőleg, szenvedést okoz neki. Az epizódokból megindító és felkavaró, különös és eleven nagyváros képe rajzolódik ki, ahol minden pillanatban kapcsolatok jönnek létre és érnek véget, kéz a kézben jár a szenvedés és a boldogság.

1644, Párizs... A később Moliére néven ismertté vált, 22 éves Jean-Baptiste Poquelin (Romain Duris) kiváló vándorkomikus, ám a neki kedves tragikus szerepeket a közönség nem díjazza, sőt hitelezői börtönbe vettetik. Egy bizonyos Monsieur Jourdain (Fabrice Luchini) azonban segítségére siet, azzal a feltétellel, hogy segít színre vinni saját darabját, mellyel a szépséges, ám veszélyes özvegyet, Célimene-t (Ludivine Sagnier) kívánja elcsábítani. A jómódú Jourdain nős és tiszteletben álló családapa: feleségének, Elmire-nek (Laura Morante) nem szabadna megsejtenie, hogy férje mire készül. Így az ismert írót papként - Tartuffe néven mutatja be, és lányai mellé szerződteti házitanítónak.

Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját

Az ötvenes éveiben járó kereskedelmi ügynök, Léopold, megismerkedik a tizenkilenc éves Franzzal. Meghívja magához, ahol egy szerelmi történet kezdődik köztük. Franz Léopoldhoz költözik. Egy napon azonban bekövetkezik egy apró, jelentéktelen dolog, amelyben nem jutnak dűlőre. Ettől kezdve már nincs többé közös "mi", csak az eltérések léteznek. A zárt térben játszódó, fojtó hangulatú abszurd melodráma olyan különös, mint a címe ígéri. Nem véletlenül idézi fel bennünk Fassbinder világát, kedvelt témáit: a homoszexualitást, a másikon való uralkodást és a szadomazochista kegyetlenséget egy párkapcsolaton belül. A film forgatókönyvét François Ozon ugyanis a német rendező egy fiatalkori drámája nyomán írta, amely eddig nem került vászonra

"Nem szeretem a törvényeket, mivel a gazdagoknak találták ki" - mondja Jacques Mesrine, a francia kriminalisztika talán legismertebb és legveszélyesebb bűnözője. Az egyszerű munkásszülők gyermeke megjárta az algériai háborút. Miután három esztendővel később hazatért, könnyű pénzkereseti forrás után nézett. Az egyik rettegett bűnbanda tagja lett, bankokat rabolt, gyilkolt és más erőszakos bűncselekményeket követett el. Az sem törte meg, amikor a zsaruk 1962-ben elfogták és rács mögé került. Amikor forróvá vált a lába alatt a talaj, a kedvesével Kanadába szökött.

Miután Jacques Mesrine kiszabadult a börtönből, nagypályás gengszter lett. Nevéhez fűződnek Franciaország és Kanada legnagyobb bankrablásai, emberrablásai, minden lépését gyönyörű nők és golyózápor kísérte. Hírhedt tetteit különleges személyisége tette igazán emlékezetessé: már életében legendává vált. Jacques Mesrine lett az első számú közellenség, aki szenzációs, provokatív gaztettekkel növelte hírnevét. Broussard nyomozó vezetésével rendőrök hada nyomozott utána, mígnem 1979 novemberében Párizsban, a nyílt utcán leszámolnak vele.

Bagdad a híres és gazdag emberek játszótere, ahol mindent meg lehet venni – ha meg tudod fizetni az árát. Ez Saddam Hussein legidősebb fia, Uday világa, itt tudja igazán érvényesíteni erkölcstelen romlottságát és halhatatlanság iránti vágyát. Amikor Latif Yahia-t, a hadsereg egyik hadnagyát Saddam palotájába hivatják, még nem sejti milyen lehetetlen küldetésre kényszerítik: neki kell lennie Uday "fiday"-ának, azaz dublőrének, különben az egész családját lemészárolják. Az árulással és cselszövéssel teli világban Latif élete múlik azon, hogy megtalálja, kiben bízhat, és megmeneküljön a rákényszerített személyiségtől.

Adott egy felső osztálybeli házaspár, két gyerekkel. Egy napon beállít hozzájuk egy testvérpár, akik azt állítják, egykoron abban a lakásban laktak. Ezek után furcsa események veszik kezdetüket. A feleséget erőszakos és természetfeletti látomások gyötrik, a férj szintén hallucinálni kezd és a gyerekek is szokatlanul kezdenek viselkedni....

Az 1830-as évek elején a gyönyörű Dudevant bárónő elhagyja férjét, és Párizsba költözik. Elvarázsolja a művészek világa, ezért elhatározza, George Sand álnéven írni fog. Megismerkedik a híres francia dekadens költővel, Alfred de Musset-tel, és a kezdeti barátságból viharos szerelem lesz. A férfi segítséget nyújt az írónőnek az első lépésekben. Feminista hangvételű, őszinte írásai felkavarják a kedélyeket, viselkedése és megjelenése is feltűnést kelt - férfiruhát hord és pipázik. A szerelmesek végül Velencébe kénytelenek menekülni, de itt sem számíthatnak nyugodtabb életre.

Lily más, mint a többiek, különleges, és ezért nem tud beilleszkedni. Harmóniában él a természettel bizarr fantáziavilágában, ahol azt csinálhat, amit csak akar. Édesanyjával lakik vidéki házukban. Az anya halála fordulópont Lily életében. Nővére, Clara kötelességének érzi, hogy Párizsból visszaköltözzön a vidéki házba, és gondoskodjék húgáról. A remélt változás végül nem Lilyben, hanem Clarában megy végbe. Húga által Clara megízleli a végtelen szabadság számára addig ismeretlen örömét. Kezdi megkérdőjelezni formalitásokkal teli életét, ami alapjaiban rendíti meg házasságát is.

A neves színésznő, Mado Marceaux nyári pihenésként visszavonul barátaival, rokonaival Bretagne-ba, a tenger partján lévő gyönyörű villájába. Itt van szeretője Brice, a sikeres filmrendező, bátyja, a kiábrándult értelmiségi, fia Julien, az idealista ifjú filmes, meg feleségek, barátnők. Az úri közönség enyhe unalmát felkavarja az üde tisztaságú, fiatal színésznő, Lili jelenléte. Felsőbbrendűségük tudatának védettsége elfojtott érzelmeik kelepcéjévé válik, s úgy tűnik, csak Lili, a naiv fiatal lány szabad. Lili égő vággyal ostromolja a sikereiben kiégett Brice-t, mígnem a férfi nem tud ellenállni a megújulást ígérő vad kalandnak.

Isabelle Christine beosztottjaként dolgozik egy nemzetközi multi francia kirendeltségén. Bár a felszínen barátoknak és tökéletesen összeillő munkatársaknak tűnnek, a két nő igen különböző. Christine manipulálja Isabelle-t és ellopja annak briliáns ötleteit, hogy a saját érdemeit kovácsolja vele. Maximálisan visszaél a pozíciója nyújtott lehetőségekkel, egyre kegyetlenebbül viselkedik.

Kinek jobb: aki szeret, vagy akit szeretnek? - teszi fel a film egyik hőse ezt az egyébként jól alig megválaszolható kérdést. A választás a kettő között célzottan filozofikus feltevés, de ha már mégis dönteni kell, mivel a "kapcsolat" így alakul, a kétszereplős történetben valakire a nyilvánvaló szenvedés vár. A szerelem, mint tudjuk, ennél bonyolultabb ügy. A teljesség megtalálása a szerelemben azon ritka pillanatok közé tartozik, amikor a szerető lényt azonos hőfokon viszontszeretik. Ez viszont nem választás kérdése.

Párizs, 1910-et írunk. Pánik uralkodik mindenütt, hiszen egyre nagyobb az árvíz és ráadásul egy szörnyeteg ólálkodik a város falai közt. A rendíthetetlen Maynott rendőrparancsnok és emberei éjt nappallá téve a szörnyre vadásznak, eddig sikertelenül. Úgy tűnik, hogy a Montmartre-i kabaré, a The Rare Bird reflektorfénye nem is lehet olyan rossz hely a rejtőzködésre, ahol egyébként a talpraesett énekesnő, Lucille a sztárattrakció. A nagy kalandba akaratlanul belekeveredik a félénk kaszanova, Emile, és Raoul, a simamodorú kifutófiú. Összefogva a melegszívű kabarésztárral, Lucille-lel, és egy különc tudóssal és annak csupaész majmával, közösen próbálják megmenteni a nem is olyan félelmetes szörnyet, Frank Urat a város kegyetlen rendőrparancsnokától.

Julie három éve szakított Antoine-nel, a javíthatatlan nőcsábásszal. A képzőművészként egyre sikeresebb Julie közelgő esküvőjére utazik vissza New York-ból Párizsba, ám a légitársaság hibájából a business class-on kap csak helyet. A gépre felszállva a legnagyobb meglepetésére Antoine ül mellette, aki egy új állás reményében repül haza Franciaországba. A meglepetésszerű találkozást mind a két fél igen kellemetlenek ítéli meg és mindent megtesznek, hogy új helyre ülhessenek a gépen, de erre nincs lehetőség. A viharos repülő út alatt a páros felidézi kapcsolatuk örömteli pillanatait és árnyoldalait egyaránt, s a kényszerű összezártságban tisztázzák az eddig elhallgatott konfliktusaikat. Mire Párizsban leszállnak, a korábbi sérelmek és problémák kibeszélése nyomán ismét fellángolnának az érzelmek, csakhogy Julie-t várja vőlegénye, akihez - tudtán kívül - történetesen Antoine megy állásinterjúra.

London egyik téli éjszakáján a kis Wendy a legendás kalóz, Hook kapitány történeteivel szórakoztatja testvéreit. A mesemondásnak Wendy apja vet véget, és másnap a szigorú Millicent néni gondjaira bízza a kislányt, akinek eltökélt szándéka, hogy ifjú hölgyet farag belőle. Csakhogy Wendy történeteit öccsein kívül Pán Péter is élvezettel hallgatja, aki az éjszaka közepén megjelenik a gyerekek hálószobájában, és magával viszi őket a csodálatos Sohaországba.

Lou napjai azzal telnek, hogy gyorskaját eszik, játszik a macskájával és kémkedik a szomszéd után. Azonban amikor édesanyja szerelmes lesz, élete a feje tetejére áll.

Rémit a nevelőszüleitől tízéves korában veszi magához Signor Vitalis. Attól kezdve a kisfiú a vándor muzsikus oldalán és két hűséges barát, egy kutya és egy majom társaságában járja Franciaország útjait. Csodálatos énekének köszönhetően új barátokra is szert tesz, akik segítenek neki kideríteni, kik is az igazi szülei.

Lolának két fivére van: Benoit most nősül meg harmadszorra, Pierre pedig késve bukkan fel az esküvőn. Családi életük állandó elemei a viták, a félreértések, az ürügyek és a vádaskodások. Eközben ez a három ember csak élni szeretné a saját életét: Benoit hamarosan apa lesz, de nem érzi magát késznek új szerepére; Lola válása még folyamatban van, de megismerkedik Zoherral, aki nagy hatással van rá; Pierre-nek pedig a munkában akadnak egyre súlyosabb gondjai. A három testvér minden viszontagság ellenére az utolsó vérig kitart egymás mellett: elválaszthatatlan hármasként támogatják egymást jóban-rosszban…

Théo, becenevén "Hangya", reményt szeretne adni apjának, Laurentnek, az életben csalódott magányos alkoholistának. A lehetőség akkor jön létre, amikor Théonak az angol Arsenal FC szerződést kínál. Végül Théót nem választják ki alacsonysága miatt, de a fiú egy hihető hazugságot talál ki, hogy apja ne csalódjon.

Alice, egy anya és két lánya viszonyát figyelhetjük meg egészen közelről.

A film Bonaparte Napóleon fiatalságának és gyors császárrá válásának személyes története, amelyben megjelenik a feleségével és egyetlen igaz szerelmével, Josephine-nel való, függőséget okozó és gyakran ingatag kapcsolata is.