1429. Franciaország. Egy 18 éves egyszerű parasztlány Isten hírnökének vallja magát és kijelenti, hogy az ő vezetésével legyőzhető lenne a világ legerősebb hadserege, és felszabadítható lenne a hazája. Megjelenését a megmaradt országrész vezetői kezdetben kétkedéssel fogadják, ám a nép szentként tiszteli a lányt, ezért a szorongatott helyzetben lévő francia trónörökös kihasználja a helyzetet abban a reményben, hogy Johanna segítségével esetleg trónra juthat.

Tony Hunter, a jobb napokat látott filmsztár minden vágya az, hogy visszatáncolhassa magát a csúcsra, ezért elhatározza, hogy a világot jelentő deszkákon kezdi újra karrierjét. Csakhogy a színész azonnal összetűzésbe kerül Jeffrey Cordovával, a híres rendezővel, aki mindent másképp dirigál, mint ahogy azt Tony elképzelte. Az indulatok akkor szabadulnak csak el igazán, amikor Cordova szerződteti Gabrielle Gerardot, a prímabalerinát, akit Tony ki nem állhat. Ahogy azonban a páros egyre jobban összeszokik, a gyűlöletet új érzések váltják fel...

John Robie a macska, híres ékszertolvaj visszavonultan él a francia Riviérán. Évek óta nem űzi hivatását, mikor a környék gazdagjait sorozatos rablások tartják rettegésben. Persze mindenki Robie-ra gyanakszik, aki, hogy mentse a bőrét, úgy dönt, maga fogja kinyomozni a tolvaj kilétét...

Még béke van, ám a háború árnyéka már ott lebeg Európa felett. Párizsban gyülekeznek a menekültek, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Közöttük van doktor Ravic, német emigráns. Az ő sorsának követésével tárul elénk az akkori párizsi élet: szerelem és halál; becsület és csalás; tobzódás és a legszörnyűségesebb nyomor.

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

Letagadhatatlanul érződik Billy Wilder szelleme ebben az üde, kifinomultan szellemes és pergő komédiában, melyet évtizedekkel később is Leisen mesterművének és a harmincas évek egyik legjobb vígjátékának neveztek a kritikusok. Egy fillér nélkül Párizsban rekedt amerikai lány megtetszik egy jóképű helybéli taxisofőrnek, de mikor egy idős arisztokrata felbéreli, hogy titokzatos magyar grófnőként csábítsa el a felesége körül legyeskedő gigolót, igen éberen kell váltogatnia a szerepeket a vég nélküli félreértések mulatságos zűrzavarában.

Glenn Ford egy tengerész veterán, akinek az idealizmusa rohamosan csökken, amikor egy új karrierbe kezd tanárként New York egyik legkeményebb iskolájában.

Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Az ex-magánnyomozó Jeff Bailey egy kisváros benzinkútját üzemelteti, és boldogan tölti napjait szerelmével - amíg a múltja utól nem éri. Whit Sterling, aki egyszer felbérelte, hogy keresse meg és hozza vissza neki a nőt, aki elhagyta és meglopta, rendezni akar egy régi tartozást: Bailey ugyanis beleszeretett a nőbe, és elszökött vele.

Phileas Fogg, az angol arisztokrácia díszpéldánya, fogadást köt kártyapartnereivel, hogy 80 nap alatt megkerüli a Földet. Még aznap éjszaka útnak indul inasával, a francia Jean Passepartout-val. A véletlenek különleges egybeesése folytán előző nap valaki kirabolta a Nemzeti Bankot, ezért a gyanú a sebtében távozó Phileas Foggra terelődik. A bank magándetektívet küld a nyomába, Fix személyében. A világkörüli út - ezernyi kalandjával - szárazföldön, vízen, a szerelem szárnyán - elkezdődik.

"Minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól." Ezzel az idézettel indul Hemingway immár klasszikusnak számító regénye. Szerelmi melodrámává redukált hollywoodi változata nagy közönségsiker lett, nem utolsó sorban a színészek kitűnő játéka miatt. A spanyol polgárháború idején, 1937-ben játszódó történet ifjú amerikai hőse, Robert a forradalmi brigádok soraiban harcol Franco tábornok nacionalista erői ellen. Partizánegységük, melynek tagja egy szerelemre vágyó fiatal lány, Maria is, azt a feladatot kapja, hogy robbantsanak fel egy fontos hidat.