Amerika imádja a szenzációkat, Leonard Zelig pedig maga a csoda. Úgy próbál menekülni élete konfliktusaitól, hogy a lehető legtökéletesebben alkalmazkodik környezetéhez. Ez idővel olyan jól megy neki, hogy képes lesz teljesen idomulni bárkihez, bármihez. A kaméleon-ember sokáig ébren tartja az emberek millióinak érdeklődését. Az átváltozó-művészt tanulmányozó pszichiáternő hamarosan az élettársa lesz az egyéniség nélküli embernek, akinek gyógyulási folyamatát egy egész ország kíséri figyelemmel - és Zelig története igazán bővelkedik fordulatokban.

Ray Winkler (Woody Allen) szerencsétlen, kisstílű bűnöző, legtöbbször inkább tányérmosó. Szedett-vedett társaival megosztja újabb csalhatatlan, nagy tervét: nyissanak pizzériát, de nem ám akárhol. Egy bankkal szemben. A vendéglátás csupán fedőszervként működne, éjjelente alagutat ásnának a bank széfjéig. Az első probléma akkor adódik, mikor kiderül, hogy Ray felesége (Tracey Ullman) nem is tud pizzát sütni. Jó, akkor legyen valami süti, az is megteszi. A Sunset Cookies bolt megnyit, a fiúk pedig ásnak rendületlenül. Az üzletmenet hirtelen fellendül, a sütik messze földön híresek. A siker a küszöbön áll, csakhogy Ray kezdi magán érezni az ősi átkot: nem kaphatsz meg egyszerre mindent, amit szeretnél.

Ismét görbe tükröt tart képmutató kortársai elé e filmjében Woody Allen. Magára öltött figurája ezúttal Harry Block, az elismert író. Nehéz ember, írásaiban nem rejti véka alá személyes tapasztalatait, tablettákon él és imádja a prostituáltakat. Nem csoda, hogy három feleség hagyta el utálattal. Mikor éppen kitüntetést kapna munkásságáért az egyetemtől, ahonnan annak idején kirúgták, alkotói válságba kerül. Utolsó szerelme éppen egyik barátjához készül férjhez menni. Láthatjuk, amint írásainak szereplői és helyzetei visszahatnak mindennapi életére. Mennyi életet, sorsot befolyásolt otromba viselkedésével.

Három világhírű rendező egy-egy hamisítatlan New York-i történetet mesél el. Scorsese Élettapasztalatok epizódja Dosztojevszkij A játékos című elbeszélésén alapul, a rögeszméjével vívódó, önmegaláztatásra hajlamos festő és modelljének szenvedélyes, tragédiába torkolló kapcsolatát mondja el. Coppola napfényes szerenádjában, Az élet Zoe nélkül című epizódban fölcserélődik a gyerekek és a felnőttek világa. A befejező részben (Ödipusz, mi fáj?) Woody Allen hősét rémálom kínozza, az életét megkeserítő anya figurája ölt gigászian nyomasztó méretet.