A magyar származású, Berlinből 1933-ban Hollywoodba került rendező filmje az első olyan munka, amely a motoros bandákkal, a fiatalok körében felbukkanó vad magatartással és ennek társadalmi okaival foglalkozik. Ugyanakkor árnyaltan mutatja be azt is, hogy e társadalomból kiváló csoportokkal szemben nem erényes emberi közösség áll, hanem egy intoleráns, a kispolgári konvencióktól eltérő viselkedést gyűlölő társadalom.

A mindenre elszánt újságíró, Jerry McKibbon (William Holden) segít barátjának John Conroy-nak (Edmond O'Brien), a kerületi ügyésznek kinyomozni és felszámolni egy városi bűnözői szindikátust. Jerry kideríti, hogy több városi képviselő mellett John apját, a rendőrkapitányt is együttműködésre kényszerítették a bűnözők. Jerry-nek döntenie kell, hogy mit tegyen legjobb barátja apjával, miközben John barátnőjéhez (Alexis Smith) is vonzódni kezd. A bűnözők azonban egyre erőszakosabb eszközökhöz nyúlnak.

A II. világháború alatt tengerészgyalogosokat küldenek egy bánya felderítésére. Emellett el kell kísérniük egy francia ültetvényest és a lányát a sziget másik oldalára, ahol a hajójuk várakozik. Keményen meg kell küzdeniük a természettel, a terepviszonyokkal és a közelítő japán csapatokkal. A filmet Hawaii szigetén forgatták, Tony Curtis első főszereplésével.

Menekülő gengszterek megszállnak egy helyet, átmeneti menedéket keresve és terrorizálják az ott lévőket. A gengszterek várnak valamire (itt egy nőre, aki pénzt hoz), s az a tervük, hogy amint megérkezik, indulnak tovább. Bogart ismét, ezúttal utoljára gengszterszerepben jelenik meg, Glenn Griffinnek kölcsönözve idősödő, fáradt, megkeseredett és intelligens arcát, semmit sem veszítve korábbi gengszteralakításainak vadságából, dinamizmusából..

A film egyike a pár hitelesnek tekinthető beszámolónak a Little Big Horn-i csatáról. A történelmi western egy lovassági tiszt (Dale Robertson) történetét meséli el, aki meg akarja akadályozni, hogy Custer tábornok lemészárolja az indiánokat.

Steve McCluskey kaszinó-menedzser egy teljes napot Disneylandben tölt, hogy kicsit kiszellőztesse a fejét. Társául szegődik egy nagyon kedves, ám annál problémásabb lány és a végeláthatatlan kalamajka ekkor kezdetét veszi.

A Junior Bonner című, kortárs környezetbe helyezett western bukás volt, annak ellenére, hogy a kritika nyugodt hangvétele és visszafogottsága miatt a mai napig a rendező egyik legszemélyesebb alkotásaként tartja számon a Cable Hogue-gal egyetemben. A nézettségi problémát maga a mester fogalmazta meg röviden és tömören, ahogy szokta. "Csináltam egy filmet, ahol nem lőnek agyon senkit és senki sem ment el megnézni azt." A film ugyanúgy a megváltozott kor problémáit járja körül, a családi kötelékek fellazulását és ismét érezhető az elmúlt idők utáni sóvárgás. A rodeó már csak afféle tradíció, búcsús mulatság, nem a férfiasság demonstrációja, hősünk a gépek által feltúrt sivatagban kocsikázik, és végignézi, ahogy az öreg Bonner-házat a földdel teszik egyenlővé. Peckinpah itt egyértelműen saját idilli gyerekkorával számol le.

David Randall, a kiváló pilóta megbízást kap, hogy kézbesítsen néhány titokzatos fényképet, amelyeket egy tekintélyes csillagász küld egy kollégájának. Doktor Hendron, a címzett, megosztja a pilótával a rettenetes titkot: a Zyra bolygó össze fog ütközni a Földdel és elpusztít rajta minden életet. Dr. Hendron, nagylelkű adományozóktól pénzt kap egy rakéta építésére, amelyen néhány kiválasztott ember - legalábbis elméletileg - át tud repülni a Zyrára, bár nem biztos, hogy a bolygó alkalmas a földi életre. Randall pilóta fogja a rakétát vezetni, aki a végítélet napjának közeledtével egyre jobban belebonyolódik egy szerelmi háromszögbe saját menyasszonya és Hendron professzor leánya között. A rakéta az utolsó pillanatban sikeresen elstartol, de senki nem tudja a fedélzetén, mi várja őket a Zyrán...