A Sikoly 3, film a filmben: a színhely Hollywood, a Döfés 3 - Visszatérés Woodsboróba című film forgatása. Sidney a Windsor egyetemen történtek óta visszavonultan él Észak-Kalifornia egy eldugott erdejében, de halott anyja képe még mindig kísérti. Egy napon őt is felhívja a gyilkos, aki a woodsborói borzalmakról szóló film forgatásán újból szedi áldozatait, otthagyva mellettük Sidney anyjának képét. Sidney Hollywoodba utazik, de feltűnik Gale Weathers, a sikeres tévériporter, mint a Woodsboro-ügy szakértője és régi szerelme Dewey Riley is, aki a készülő film technikai tanácsadója. A Döfés 3 színhelyén mindannyian szembesülnek az őket játszó színészekkel, és a kérdéssel, hogy a gyilkos "forgatókönyve" alapján vajon ki lesz a következő áldozat.

Mr. Magoo (Leslie Nielsen), a konzervkirály az orráig se lát, tekintete mégis mindig a jövőbe mered. Tiszta jó szándék vezeti, amikor lehetővé teszi a híres rubin, Kurisztán Csillaga bemutatását. Ám ármányos betörők megfújják az ékkövet, és nemcsak hősünk, hanem a szerencse is vaksi. A drágakő végül úgy kerül vissza, hogy Magoo észre sem veszi. Így lesz egyszerre bűnözők és rendőrök célpontja, gyanúsított és becsületes megtaláló. Közben kibontakozik egy szerelem, melyben még egy ponty is szerepet kap, az év nagy operaelőadását elfújja a szél, és a gengszterparti során egy fontosnak látszó béka teljesen elázik.

Jerome, a tehetséges rajzoló a középiskolából kikerülve művészeti iskolában tanul tovább. Arról álmodozik, hogy egyszer majd példaképéhez, Picassóhoz hasonlóan a világ legnagyobb művészei között tartják számon. Mindez hamar szertefoszlik, mivel sem képeivel, sem viselkedésével nem nyeri el osztálytársai tetszését. Jerome-nak megtetszik Audrey, az elbűvölő és kifinomult modell. Bár a lánynak imponál az őszintesége, mégis az iskola aktuális sztárművészéhez vonzódik. Az elkeseredett Jerome úgy érzi, valami nagy dobást kell végrehajtania, hogy nevet szerezzen magának, és elnyerje szíve hölgyét.

Florence (Lauren Ambrose) eléri, hogy bevegyék a szörfös csapatba és elmehessen a nagy partira. Nem is sejti, hogy két személyisége van, az esetlen csitri és a démoni bestia, amikkel két menő fiút hódít egyszerre: a nagy Kanakát (Thomas Gibson) és a szívdöglesztő Starcatet (Nicholas Brendon). Közben több különös gyilkosság is történik a malibui parton, aminek gyanúsítottjává válik, akárcsak a tinibálvány horrorszínésznő, Bettina Barnes (Kimberly Davies), vagy a rivális szőkeség, Marvel Ann (Amy Adams).

Veronica rettentő csinos, és épp rettentően szeretne valakit szeretni. A nagy találkozásra sor is kerül, csak hamarosan baj követi: egy másik nagy találkozás. Először jön Abel, az érzékeny lelkű költő, aztán - micsoda pech - tíz perc múlva színre lép valaki még jobb: Zed, a szuperszexis, tetovált rockzenész, akinek legalább akkora a bicepsze, mint Abel lelke. És legalább olyan izgató is. Veronicának választania kell test és lélek között, és végül úgy dönt: mindkettő! A fiúknak sincs kifogása az édeshármas ellen; de hát a sors mindig kitol az elégedett párokkal (illetve triókkal). Így aztán Veronica összefut a filmrendező Ernesttel, aki olyan jól táplált bankszámlával rendelkezik, hogy az a legerényesebb lányokat is elgondolkodtatná. Mit tehet ilyenkor egy lány? Semmi vész, erre a kérdésre is akad megoldás.

1990 augusztusában Robert Wiener Michael Keaton, a CNN vakmerõ riportere Bagdadba utazik néhány kollégájával, hogy élõben tudósítson az eseményekrõl. Az iraki diktatúra megdöbbenti a mindenre elszánt médiasztárokat, mert rájönnek, hogy semmi nem az, aminek látszik, és mert a történéseknek sokszor nem csupán tudósítói, hanem áldozatai is egyben. Amikor az életük veszélybe kerül, dönteniük kell: meneküljenek a háborús övezetbõl, vagy folytassák a közvetítést, akár az életük árán is. Robert és kollégái maradnak, s a szálloda ablakából láthatják Bagdad iszonyú bombázását, és mikrofonnal a kezükben, kamerával a vállukon csalhatnak könnyeket a nézõk és önmaguk szemébe.

Méghogy a világ sorsát egy ilyen családra bízni! Már az is elég, ha valaki ellopja a szemetet a ház elől, s a hiperaktív családfő máris csillagközi összeesküvést szimatol. Abban már nincs is semmi meglepő, hogy az egész mókás família hamarosan belegabalyodik a világ legszövevényesebb összeesküvésébe: amiben nyakig benne van a hadsereg, a földönkívüliek, sőt az egész élelmiszeripar. És mindennek a tetejében a háttérben egy titokzatos ismerős áll.

Alice és Charlotte szobatársként él Manhattanben a nyolcvanas évek elején. Nappal keményen dolgoznak, de éjszaka minden a szórakozás körül forog. A discóban élnek társasági életet, a zenés szórakozóhelyen keresik a szerelmet. Jelentkezőben nincs hiány, szinte minden ujjukra akad szépreményű titán. Miközben megpróbálnak boldogan élni, szinte észrevétlenül kikopik alóluk a klub. A fiataloknak már nem az a zene kell, és a hatóságok is egyre többet zaklatják a szórakozóhelyet. Amikor a klub bezár, útjaik elválnak, sorsuk eltávolodik egymástól.

Mag felnevelt hét fiúgyereket, de közben a családi élete tönkrement. A legne- hezebbje azonban akkor következik, amikor megtudja, hogy a haditengerészetnél szolgáló fia vélhetően abban a barakkban volt, amelyet a Sínai sivatagban fel- robbantottak a terroristák. A tragikus esemény újra összekovácsolja a széthul- lott családot.

Blanche DuBois megjátssza a vonzó és kiismerhetetlen úrinőt, pedig egyetlen bőrönddel érkezik az örökké forró, fülledt New Orleansba, húga és sógora lerobbant külvárosi lakásába. Blanche érkezése felkavarja a családi idillt, elfojtott vágyak, régi titkok, letagadott szenvedélyek kerülnek fokozatosan napvilágra. A nő és sógora, Stanley Kowalski - aki maga a testet öltött hím - között vonzások és taszítások különös hálózata alakul ki: egyszerre gyűlölik és kívánják egymást...

Bill Rago, a neves reklámszakember egyik napról a másikra az utcán találja magát. A munkanélkülieket elhelyező iroda hamarosan állást talál neki, tanárnak szerződtetik egy katonai bázisra. A feladata: megtanítani a gondolkodás legalapvetőbb alapelemeit a nyolc legreménytelenebb újoncnak. A tanterv pillanatok alatt összeáll: elemezzük a Hamletet.

A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.

1875, az amerikai polgárháborúnak már egy évtizede vége, de még mindig nincs béke. Helyenként fellángolnak a harcok a bosszút forraló telepesek, elüldözött indiánok, tömegesen beszivárgó mexikóiak és a hadsereg között. Ráadásul a rendes hadsereg sem tudja fenntartani a rendet. A texasi kormányzó felkérésére önkéntes alapon szabadcsapatok szerveződnek árván maradt legényekből és veteránokból, akik a törvényesség határát nem egyszer átlépve harcolnak földjeik védelmében. Elsődleges célpontjuk John King Fisher, (Alfred Molina) a bandita, aki rettegésben tartja a határvidéken élőket.