Az argentin "La Dolce Vita", az édes élet. Két szálon fut a buja, vad, romantikus történet, egyrészt a 30-as években, amikor is egy rendkívül szép, intelligens prostituált nő élete pereg, másrészt a harmadik évezredben, amikor egy másik asszony szeretné megismerni annak a finoman érzékeny nőnek a sorsát, titkát. A mai kor nője Vera, aki nem igazán találja helyét a világban. Úgy érzi, az élete megfeneklett, ezért elhagyja a férjét, és munkát vállal, ami egy kis időre kimozdítja Madridból. Egy fotóalbumhoz készít lábjegyzeteket. A képek egy argentin fotós munkái, aki a spanyol polgárháborúban harcolt, illetve esett el. Talál egy halott asszonyt ábrázoló képet, és egy régi levélből szellemszerű szerető bukkan elő. Vera úgy olvassa a levelet, mintha neki címezték volna. Hogy választ kapjon az őt foglalkoztató kérdésekre, Vera Argentínába, Patagóniába utazik.

"Nem szeretem a törvényeket, mivel a gazdagoknak találták ki" - mondja Jacques Mesrine, a francia kriminalisztika talán legismertebb és legveszélyesebb bűnözője. Az egyszerű munkásszülők gyermeke megjárta az algériai háborút. Miután három esztendővel később hazatért, könnyű pénzkereseti forrás után nézett. Az egyik rettegett bűnbanda tagja lett, bankokat rabolt, gyilkolt és más erőszakos bűncselekményeket követett el. Az sem törte meg, amikor a zsaruk 1962-ben elfogták és rács mögé került. Amikor forróvá vált a lába alatt a talaj, a kedvesével Kanadába szökött.

Spanyolország, az 1980-as évek vége. Az újonc Sara megpróbál beilleszkedni a többi tinédzser közé egy Tarragona tartománybeli kisvárosban. Egyik este legjobb barátnőjével elmennek egy szórakozóhelyre, hazafelé menet pedig egy kislányra bukkannak, aki egy babát tart a kezében, és elsőáldozáshoz van öltözve. És ekkor kezdődik a rémálom.