A rejtélyes Dalton kiagyalja a tökéletes bankrablás tervét, és merész akciója során több tucat embert ejt túszul az épületben. Frazier, a kőkemény nyomozó kapja a feladatot, hogy tárgyaljon a zseniális bűnözővel. Ahogy a veszedelmes macska-egér játék kezd kibontakozni, Frazier gyanút fog, hogy ebben az ügyben talán nem minden az, aminek látszik. Ráadásul felbukkan a színen a felsőbb érdekeket képviselő Madaline, aki kiszámíthatatlanságával még tovább bonyolítja az amúgy is robbanásveszélyes helyzetet.

Jordan Belfort becsületes tőzsdeügynökként kezdte pályafutását, de az amerikai álom őt is utolérte. A 80-as évek végére az egyik legnagyobb brókercég tulajdonosa lett, 26 évesen heti 1 millió dollárt keresett. Az idáig vezető út azonban korrupcióval és tisztességtelen üzletekkel kikövezett csábító hullámvasútnak bizonyult. Mert minél nagyobb volt a kísértés ő annál többet akart, mit sem törődve az illegális üzelmekkel és a nyomában loholó FBI ügynökökkel. Még több pénz, még több hatalom, még több nő és megint még több pénz: ez Jordan életfilozófiája. És hogy a szerénység egy túlértékelt erény. Jordan és falkája azt sem tudták mit kezdjenek az illegálisan megszerzett milliárdokkal, de vajon a jéghegy csúcsáról merre vezet az út?

1971 júniusában hatalmas botrány rázza meg az Amerikai Egyesült Államokat: a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnámi háborúval kapcsolatban. Miután a kormány leállíttatja az anyagok közzétételét és bíróság elé idézi a napilapot, az iratokat kiszivárogtató katonai elemző, Daniel Ellsberg a The Washington Posthoz fordul. A női laptulajdonosként még kuriózumnak számító, és az elismertségéért küzdő Katherine Graham úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, és kiáll a sajtószabadság mellett. A bátor asszony és az elhivatott főszerkesztő, Ben Bradlee egészen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy a háború értelmetlenségét leleplező „Pentagon-iratok” nyilvánosságra kerülhessenek…

A látszólag fényes jövő előtt álló és többnyire ártatlan, 16 éves Mo, legjobb barátja, a főiskolán lemorzsolódott Zeke kíséretében próbál navigálni a középiskolában, aki motiválatlan, ám mégis karizmatikus egyéniség. Bár Zeke valóban törődik Mo-val, a dolgok rossz irányt vesznek, amikor Mo-nak egyáltalán nem hagyományos élet-leckéket tart a kábítószer-kereskedelemről, a bulizásról és a randevúkról. Eközben Mo jó szándékú apukája megpróbál lépni és visszavenni fia nevelésének gyeplőjét.

Sam Foster New York-i pszichiáter minden igyekezetével azon van, hogy megakadályozza fiatal páciense öngyilkosságát. Henry Letham egy hét múlva, a huszonegyedik születésnapján akar végezni magával. Miközben Sam egyre mélyebbre hatol Henry tudatalattijának labirintusába, a pszichiáter racionális világfelfogása is omladozni kezd. Sam hamarosan képtelen megkülönböztetni a valóságot az álomvilágtól, Nem tudja, hol végződik az ő, és hol kezdődik Henry világa. A kérdés voltaképpen az, hogy kicsoda ez a Henry Letham, és miért zúzza darabjaira Sam világát?

Nick-et, a New York-i munkást a napi sok óra vérrel-verejtékkel végzett munka után az unalmas kertvárosi élet és egyhangú házassága várja. Feleségével, a határozott, de gyengéd Kittyvel három lánygyermeket neveltek fel. Egyik nap Nick találkozik a dögös Tulával és a kivénhedt lúzer annak rendje-módja szerint bele is szeret. Kapcsolatuk több mint szex, de kevesebb mint szerelem. Románc, ami tart, ameddig tart. Míg Nick felesége rá nem jön a dologra. Akkor ugyanis a férfinek döntenie kell, melyiküket válassza. A szíve azt diktálja, hogy találjon vissza a családjához, amíg nem késő.