A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

A hatvanas évek nagyon "dühös fiataljai" ezúttal egy rockmusical kereteit feszegetik. Két tinédzserbanda, a Mod és a Rocker tagjai csatáznak egymással. A helyszín egy kisváros az angliai tengerparton. A jellegzetes zsargon, a korhű ruha és hajviselet egy letűnt kort idéznek, amikor még új volt a lázadás, amikor még új volt a kábítószer, amikor még új volt a szexuális szabadság. A film fiatal hősei egyszerre vadak és engedékenyek, gyűlöletesek és szeretetreméltók - egyszóval: szabálytalanok. Semmiben sem hasonlítanak a Metro Goldwyn Mayer által készített "rózsaszín" musicalek ismert figuráira. Külön csemege a Sting-rajongóknak, hogy itt láthatják kedvencüket először filmszínészi minőségében. A zenét a Who együttes szolgáltatja.

Három borzalmasan megcsonkított holttestet találnak a moszkvai Gorkij parkban. Arkagyij Renko, a fővárosi rendőrség legendás hírű nyomozótisztje kapja az ügyet. A férfi egy bulldog szívósságával kezd munkához, de minél több információhoz jut, egyre nagyobb ellenállásba ütközik. A nyomok egyik része a külföldi üzletemberhez vezet, a másik a magas politika néhány vezéralakjához. Úgy látszik, senkinek sem áll érdekében, hogy Renko kiderítse az igazságot. A nyomozó azonban nem adja föl egykönnyen. Martin Cruz Smith regényének filmváltozata.

A film az egyiptomi sivatag képével nyit. Itt, ezen a kontinensen hipnotizálják Leopold Fishert. Az egykori zsaru, hazatér észak-európai otthonába, miután tizenhárom évig Kairóban élt. Öreg mentora és példaképe Osborne, aki a Bűn lélektana című tanulmány szerzője arra kéri, hogy oldjon meg egy rejtélyes sorozat-gyilkosságot, melynek áldozatai kizárólag lottóárus lányok. A tanulmány elméletét követve Fisher a gyilkos szerepébe helyezi magát, hogy magáévá tegye a gondolatjárását. Egy bizonyos Harry Grey nevű gyanúsított nyomába ered, akinek a nevére egy hároméves rendőrségi aktában talál. A tudatmódosításoktól sem mentes, megszállott hajszában Kim, Harry Grey korábbi barátnője lesz a társa, akihez beteges kapcsolat fűzi. Már Osborne is hiába állítja, hogy Grey meghalt egy autóbalesetben, Fishert nem lehet leállítani. Egyre inkább megpróbál Greyre hasonlítani, és ahogy fokozódik a hajsza, elviselhetetlen fejfájásai kezdik az őrületbe kergetni.

London, 1969. Withnail és Marwood, a két munkanélküli színész egy Camden Town-i lakásban él. A lakás nyomorúságos, akárcsak a két fickó, akik leginkább pián és kábítószeren élnek. Amikor a két fickónak elege lesz a nyirkos időből és az őrült drogdílerekből, elhatározzák, hogy vidékre mennek vakációzni, Withnail nagybátyjának parasztházába. Ám amikor odaérnek, esni kezd az eső, nincs kaja, és híján vannak a túlélési kézségnek. Ráadásul beállít Monty bácsi, aki élénk érdeklődést tanúsít Marwood iránt.

Egy leírhatatlanul gonosz szörny és pusztító serege megtámadja a Krull bolygót. A külső támadás ellen a bolygó két birodalmának vezetője szövetkezik - elhatározzák, hogy Lyssa hercegnő és Coldwyn herceg házasságával egyesítik a két birodalmat és közös erővel szállnak szembe a támadókkal.Az esküvői ceremóniára azonban hívatlan vendégek is érkeznek. A szörny katonái megölik mindkét királyt, megsebesítik Coldwyn herceget és elrabolják a hercegnőt. Másnap a bölcs Ynyr felkeresi a herceget és egy különleges fegyver, egy ötpengéjű kard titkát bízza rá. Ez az egyetlen fegyver, amellyel legyőzhető a szörny. Colwyn néhány társával együtt felkerekedik, hogy bosszút álljon apja gyilkosain és kiszabadítsa a gyönyörű hercegnőt a szörny karmaiból.

Dreyfus főfelügyelő talán még sosem volt ilyen boldog - Clouseau felügyelőnek ugyanis nyoma veszett. Dreyfus titokban azt reméli, hogy nem is kerül elő, ezért nagy szenvedést okoz neki, hogy az eltűnt személy - jelen esetben Clouseau - utáni neki kell nyomoznia. Ám hogy ne legyen hiány balfácánokban, Dreyfus versenyt hirdet a legrosszabb nyomozó címért. A versenyt Clifton Sleigh, egy New York-i zsaru nyeri... Mondanunk sem kell, hogy mindeközben a híres Rózsaszín Párduc drágakövet ismét ellopják. A csapat nyomozásba kezd...

Mia Farrow egy vak nőt játszik, aki váratlanul azzal szembesül, hogy családja holtan hever szerteszét a nagy vidéki házban, és a gyilkosnak hamar tudomására jut, hogy maradt még egy túlélő.

A nagy vonatrablás megtörtént esemény: 1855-ben, a krími háború idején az úri rabló, Edward Pierce és társai kifosztották a London-Párizs expresszvonat postakocsiját, amelyben a katonák zsoldját szállították.

Hét tenger legkegyetlenebb és legmogorvább kalóza, a szőrös szívű és még szőrösebb képű Red kapitány a nyílt tengeren hányódik szárnysegédjével, Békával, valamint néhány kiéhezett cápával maga körül. A két rettenetes kalóz éhségében már majdnem egymást falná fel, mikor szerencséjükre rájuk talál a Neptun nevű spanyol gálya legénysége és megmenti őket. A falábú kapitány egy pillanatig sem tölti az idejét holmi hálálkodással, sokkal inkább szövögeti gonosz tervét, hogyan vegye át a hatalmat a Neptunon, ugyanis a hajó gyomra rejti az évszázad legnagyobb fogását: egy színarany azték trónszéket. Nincs, aki megállítsa őt. Na jó, mégis van...

Az ötvenes évek elején járunk, a háború utáni Angliában. Két fiatal betör egy épületbe. Chris Craig, a fiatalabb, pisztolyt hord magánál.. Nincs szerencséjűk. Rendőr áll eléjük, s kéri a fegyvert. Az idősebb, a lassú eszű Derek Bentley odaszól neki: "add neki, ami kell". A srác lövöldözni kezd. Egy rendőr meghal. Az ezt követő büntetőügy az egyik legnagyobb port felvert tárgyalás volt Anglia történetében, s végleg megingatta a brit közvélemény hitét a halálbüntetésben, amit bő évtized múltán meg is szüntettek.

Vér, könny, gúnyos kacajok, örömteli vigadalmak, gyilkosságok és frigyek, buja légyottok és brutális megtorlások. Shakespeare III. Richard című királydrámája a XX. század harmincas éveibe helyeződik át, abba a korba, amikor Európát a fasizmus réme fenyegette. Az előkelő nemesi társaság a York-ház seregeinek győzelmét ünnepli a Lancasterek hívei felett. A polgárháború véget ért. IV. Edward király ül a trónon amerikai feleségével, Elisabethel, és nevelik gyermekeiket. Ügy tűnik, örökösben nem lesz hiány, ám Richardnak, Edward öccsének is fáj a foga a trónra. Ezért gátlástalanul és alattomosan minden útjában álló trónörökös életére tör...

A paleontológus, Dr. Arthur Calgary ellátogat az Argyle családhoz, mert egy véletlen folytán hozzákerült Jack Argyle notesze, és szeretné visszajuttatni a jogos tulajdonosnak. Időközben azonban kivégezték a férfit felesége meggyilkolásáért. Dr. Calgary úgy véli, kezében van a bizonyíték a férfi ártatlanságára.

A fiatal Mick Travis egy kávétársaságnál dolgozik ügynök gyakornokként. Senki létére hamarosan elindul fölfelé a szamárlétrán. Akár sikeres és gazdag "valaki" is lehetne belőle, ha nem törődik önmagával és elfogadja a világ őrült logikáját. Ám balszerencse kíséri minden lépését: politikai bűnbakká válik a barátnője apja szemében, biztonsági emberek hajszolják, és majdnem megcsonkítják, amikor egy sebész kísérleti alanyként használja egy tudományos kísérlethez. Bár a végén szerencsés embernek mondhatja magát, hiszen mindent túlélt.