Az élet békésen zajlik Yolcosban, az ókori Görögország gyönyörű és virágzó kikötővárosában, amikor a lakosságot Poszeidón haragja fenyegeti. Egy fiatal kalandvágyó egér és a macska, aki örökbe fogadta őt, akaratlanul segít az öreg Iaszónnak és argonautáinak a város megmentésében. De a segítő kéznél többről van szó, a művelet végül oda vezet, hogy szembeszállnak a mitológia legveszélyesebb teremtményeivel, és legyőzik a rájuk leselkedő veszélyeket.

A köztiszteletben álló Victor Garnier egy sikeres családi üzletet vezet. Egy vadászat során, André Durand-Mareuil, a helyi bank igazgatója, rábeszéli, hogy fektesse be a családi vagyont egy titokzatos vállalat részvényeibe. Ennek a lépésnek drámai következményei lesznek a Garnier-család számára: a vállalkozás csődbe megy, ők pedig elvesztik a pénzüket. Victor Garnier kétségbeesett lépésre szánja el magát: elhatározza, hogy visszarabolja vagyonát a banktól. Mivel a pénzintézet az utca túloldalán áll, Garnierék alagutat ásnak egyenesen a páncélterem alá. Az őrült terv azonban egyre több bajt hoz a fejükre.

Félicien Mezeray szegény sorból szorgos munkával és némi ügyeskedéssel jól menő műkereskedő lett, ám a nagy dobás még várat magára. Egy ideig, mert a bizonyos Legrain úr hátán található Modigliani által készített tetoválás felforgatja nemcsak a mindennapjait, de addigi életfelfogását és életmódját is. Mezeray cserében a műremekért a puritánnak tűnő Legrain úr vidéki házának teljes körű felújítását vállalja, ám Legrain-ről kiderül, hogy egy, a XI. századi nemesi családból származó várúr, a kis ház pedig egy románkori alapokon álló kastély. A munkákat szerencsére a két amerikai műkereskedő által képviselt Bostoni Múzeum állja.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.