Tragikus történet Anna-ról, akinek egyetlen nagy álma van: színésznővé válni. Svédországból Koppenhágába költözik, hogy beteljesítse az álmát, de a sors egészen mást tartogat számára. Miközben azért küzd, hogy négyhónapos lányának jó életet biztosíthasson, az erőfeszítései, hogy a színésznői karriert összeegyeztesse a gyerekneveléssel és egy szerető családi környezet biztosításával, sorban elbuknak; ez pedig olyan kétségbeesett döntésekbe sodorja Anna-t, amik végzetes következményekkel járnak számára és gyermeke számára is.

Igazi nosztalgia-mozi a legendás hatvanas évek Dániájából, a kamaszkorról, az első bálokról, az első csókról, nagy találkozásokról, lányok és fiúk első szerelmi kapcsolatáról. Főszereplőink Jonas és Agnete, hol szerelmesek egymásba, hol nem. Ki tudja...? Agnete a filozófia iránt érdeklődik, de nagyon, vagy talán a filozófia tanára iránt? Ki tudja?? Ebben a korban minden megtörténhet. Jonast pedig a mentális betegségek izgatják, mivel legjobb barátjának apukája szenved benne. Jonas 16 éves, életében először vetkőztetett lányt egy házibulin és nem tudta, meddig mehet el. Azt sem tudta, hogy mit vár el a lány, hisz` még alig ismerték egymást. Csak annyit tudott, hogy a neve Agnete és a bölcsészet érdekli. És még Morten Nielsen költészete. Jonast meg a kajak-klub izgatja. Azon a bizonyos őszi házibulin Jonas barátja, Toke, kiment a tetőre, s onnen nézett szerte-szét, a távoli templomtoronyra, a tavakra. Talán közelebb akart kerülni Nitzsche-hez.

Egy háború sújtotta bosnyák faluban méretes holttest lebeg egy kút alján. A kövér férfinak az lett a veszte, hogy gyilkosai vele akarják a helyiek ivóvíz-készletét megmérgezni. A nemzetközi segélyszervezet dolgozói hamarosan megérkeznek a helyszínre, hogy kihúzzák a hullát, de a kötelük elszakad a súly alatt. Versenyfutás indul az idővel, hogy hőseink megszerezzenek minden szükséges engedélyt (és persze egy strapabíró kötelet) a katonák, a háborún nyerészkedők, a bizalmatlan helyiek és a bürokrácia között lavírozva - mielőtt a hulla megfertőzi a kút vizét. A helyzetet bonyolítja, hogy váratlanul egy bombanő is csatlakozik a csapathoz, akinek korábban viszonya volt az egyik férfival.

Egy magánrepülőgép öt utasával a fedélzetén szinte probléma nélkül halad célja felé, miközben odalent valami rejtélyes dolog történik. A titokzatos események következtében a gép nem landolhat a reptéren, és senki nem képes magyarázattal szolgálni az utasok számára.

A tizenhárom éves Benjamin rájön, hogy édesanyja nem halt meg egy balesetben, ahogy vele azt elhitették. A nyomok a dán titkosszolgálat magas rangú tisztviselőihez vezetnek, és azt tanácsolják neki, hogy senkiben se bízzon meg.

A készenléti diszpécser, felfüggesztett rendőr, Asger Holm egy nő segélyhívását fogadja, akiről hamarosan kiderül, hogy elrabolták. Amikor a hívás hirtelen megszakad, elkezdődik a hajsza az emberrabló után. A hívás az egyetlen nyom, amin elindulhat a hatóság, a diszpécser pedig személyes küldetésének tekinti, hogy az ügy végére járjon. A férfi a veszélyben lévő nő kiszabadításáért versenyt fut az idővel, de hamarosan rájön, hogy egy sokkal súlyosabb bűncselekmény áll az ügy hátterében.

1945. március 21-én a brit Királyi Légierő a Gestapo koppenhágai főhadiszállását bombázta le. A rajtaütés végzetes következményekkel járt, mivel néhány bombázó véletlenül egy iskolát vett célba, és több mint 120 ember halt meg, közülük 86 gyermek.

Mathilde egy tragikus vonatbalesetben veszíti el édesanyját. Apja, Markus hivatásos katonaként hosszú éveket töltött távol otthonuktól, most hazatér egyedül maradt lányához. Hamarosan felkeresi Markust egy különös figura, Otto, aki szintén a vonaton utazott és állítja, hogy a baleset nem volt véletlen. A gyilkosságot egy koronatanú kiiktatására tervelték ki, aki az Igazság bajnokai nevű motorosbanda feje ellen tanúskodott volna, Markus felesége pedig csupán véletlen áldozata volt a merényletnek. A katona nem habozik, Ottoval és barátaival – akik a feladatra tökéletesen alkalmatlanok – bosszúhadjáratra indul, még ha ehhez a fél alvilággal le is kell számolnia.