Háború tör ki Wyomingban az újonnan betelepült kelet-európai emigránsok és az ott élő telepesek között az 1890-es években. Ez utóbbiak szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat és vagyonukat az éhező, koldusszegény bevándorlókkal szemben. Az elkeseredett emigránsok élére a befolyásos jogász, James Averill áll. A helyzetet rontja, hogy a férfi és a szövetség egyik fő embere, Champion ugyanabba a nőbe szerelmes. Averill megtudja, hogy Ellának, a helyi nyilvánosház tulajdonosnőjének a neve is szerepel a szövetség halállistáján.

Sir August de Wynter kezébe kaparintotta az uralmat az időjárás felett, és bibliai méretű felhőszakadásokkal, elviselhetlen kánikulával vagy dermesztő hideggel teszi próbára az emberiség tűrőképességét nap mint nap. Persze célja is van ezzel a veszélyes játékkal: világuralomra vágyik. A brit udvar nem nézi ezt a gazságot tétlenül, ezért legjobb embereit küldi harcba az őrült időmanipulátor ellen. Steed és Peel ügynökök munkához látnak, hogy helyrepofozzák a másnapi időjárásjelentést.

Az amerikai Wallace Ritchie (Bill Murray) - a saját születésnapja alkalmából - nemcsak saját magának, de öccsének is meglepetést akar szerezni, így fogja magát és minden előzetes bejelentés nélkül betoppan Angliában élő testvéréhez, James-hez (Peter Gallagher). A sikeres üzletember azonban épp nem ér rá csetlő-botló bátyjával foglalkozni, ezért csak hogy megszabaduljon tőle, befizeti egy színházi elődásra, amelyben az egyedüli néző - színészek segítségével - részt vehet egy teljesen valósághű krimiben. A feladat mindössze annyi, hogy egy utcai telefonfülkében válaszolni kell a játékvezető hívására, és elmenni a megadott címre. A telefon meg is szólal, de a hívás egy valódi bérgyilkos számára érkezik. Wallace mit sem sejtve elindul, hogy teljesítse a feladatot, és ezzel kezdetét veszi az őrület. (Port.hu)

Amikor M múltjából sötét kísértet bukkan elő, Bond hűségének is ki kell állnia a próbát. A 007-es ügynök nekivág, hogy felkutassa és elpusztítsa a fenyegetést, még akkor is, ha ő maga is súlyos árat fizet érte. Bond legutóbbi munkájába hiba csúszik, és ügynökök tucatjainak kilétére derül fény világszerte; az MI6 központját támadás éri, M-nek pedig el kell költöztetnie az egész ügynökséget. A támadások kereszttüzében álló főnöknek egyetlen szövetségese marad: Bond. A 007-es feltűnés nélkül -csupán egy operatív ügynök, Eve segítségével- a rejtélyes Silva nyomába ered: reméli, hogy fényt deríthet a férfi mélyen titkolt, vészjósló indítékaira.

A film a Németországból Amerikába emigrált filozófusnő, Hanna Arendt életének egy fontos korszakát dolgozza fel. A hatvanas években az izraeli titkosszolgálat elfogta a náci háborús bűnöst, Adolf Eichmannt, akit Jeruzsálemben bíróság elé állítottak. A perről Hannah Arendt tudósította a New Yorker című folyóiratot. A filmből azt a különleges nőt ismerhetjük meg, aki a holokausztról szóló beszámolóiban az egész világot megrázta újszerű gondolataival. Megjelent írásai botrányt okoztak, de kitartóan tűrte, hogy ellenségei és barátai egyaránt támadják nézetei miatt. Hannah Arendt személyes sorsa is feltárul, amint erős, de sebezhető személyisége az emigráns lét mélyen elfojtott fájdalmaival küzd.

1960-ban az Argentínában bujkáló egykori SS alezredest, a második világháborúban a zsidóság szisztematikus megsemmisítését célzó Végső megoldás egyik legfontosabb végrehajtójaként milliókat halálba küldő Adolf Eichmannt az izraeli titkosszolgálat ügynökei elfogják és titokban Jeruzsálembe szállítják, ahol 1961-ben bíróság elé állítják emberiség elleni bűntettekért. Az amerikai televíziós producer, Milton Fruhtman filmet akar készíteni a tárgyalássorozatról, mert szilárdan hiszi, hogy a minden eddiginél nagyobb nyilvánosságot kapó per kapcsán a világnak meg kell ismernie a holokauszt borzalmait, hogy soha többé ne éledhessen újjá a nácizmus eszméje. Tervéhez csatlakozik a baloldali nézetei miatt Amerikában tiltólistára helyezett rendező, Leo Hurwitz is, és halálos fenyegetések és számtalan akadály ellenére nekilátnak a közvetítés megszervezésének.

Sean Connery, az egykori 007-es ügynök és a gyönyörű Michelle Pfeiffer James Bond feladatát látja el ebben a lebilincselő kémtörténetben. A hidegháborús korszak utolsó nagyszabású kémakciójába keveredik bele Kátya, amikor egy angol könyvkiadónak, Blairnek gyanútlanul átadja a zseniális orosz tudós fontos katonai információkat tartalmazó kéziratát. A titkosszolgálat londoni irodájából, az Oroszország-házból irányítják a Kékmadár-akciót, amiben Blair a kulcsfigura. De az angol beleszeret Kátyába, és döntenie kell, melyik oldalra áll.

A második világháború egyik legvéresebb esztendejének elején, 1942-ben a nácik titkos konferenciára hívták a birodalom legszűkebb elitjét a Berlin melletti Wannsee üdülővárosba. A történelemben Wannsee-i konferencia néven elhíresült eseményen dolgozták ki a zsidó népesség kiirtásának módozatait. Az Endlösung, azaz a végső megoldás volt a konferencia vezérmotívuma. Lépésről lépésre kiszámították a folyamatot, egészen "a maradék állomány megfelelő kezeléséig". A konferencia vezetője az a Heydrich generális volt, akit nem sokkal később a cseh ellenállás merénylői megöltek, erre a németek bosszúból egy egész falu lakosságát lemészárolták. Heydrich akkori jobbkeze pedig a hírhedt Adolf Eichmann volt.

A középkorból fennmaradt egy írásos legenda, hogy a viharos IX. században egy nő lépett Szent Péter trónjára. A barbárság és romlottság korszaka volt ez, amikor az egyház gyakran inkább oltalmat, mintsem elhivatottságot jelentett. És ennek az erőszakkal teli kornak valamennyi históriája és legendája közül a legmaradandóbb Johanna nőpápa története volt, melyet világhírű könyvében Emmanuel Rodisz is megörökített, és amely most olyan világsztárok részvételével elevenedik meg mint Liv Ullmann, Trevor Howard, Olivia de Havilland, Maximilian Schell és Franco Nero.

Koppenhága, 1926. Einar és Gerda művészházaspár, a férfi nagy sikereket arat tájképeivel. Gerda köztiszteletben álló polgárok portréfestője. Boldog házasságban élnek, bár a személyes és a művészi megvilágosodás eddig mindkettejüket elkerülte. Mindez változni kezd, mert egy napon Gerdának gyorsan be kell fejeznie egy portrét, ezért megkéri a férjét, hogy öltözzön nőnek és legyen a modellje. Einar rájön, hogy Liliként tudja kifejeznie valódi énjét, és elkezd nőként élni. Gerda váratlanul rádöbben, hogy új múzsája lett, ami kreatív lendületet ad művészetének. A házaspár azonban kénytelen szembenézni a társadalom rosszallásával. Elköltöznek a jóval toleránsabb Párizsba. Gerda karrierje szárnyalni kezd. Házasságuk új tartalmakkal telítődik, de nem minden feszültség nélkül. Gerda azonban folyamatosan támogatja párja törekvését, hogy fizikailag is nővé alakulhasson. Egymásnak köszönhetően mindketten bátorságra tesznek szert, hogy merjék vállalni valódi önmagukat.

Dickens regénye sok feldolgozást megért. Erőszak, vad indulatok és viktoriánus gyengédség keveredik az író talán legnagyszabásúbb művében. Főhőse Pip, az árvafiú, aki az életnek csak a sötét oldalát látja, egészen addig, amíg össze nem hozza a sors a gazdag és különc Havisham kisasszonnyal és annak fogadott lányával, a szép és gőgös Estellával. Pip-et elbűvöli Estella szépsége és megfogadja, ha felnő, gazdag és művelt lesz, mint rajongott bálványa. Csakhogy az álmodozásnak véget vet Miss Havisham bejelentése: Pip jelenlétére nincs a továbbiakban szükség Satis House-ban, mivel Estella hamarosan megkezdi iskolai tanulmányait. Pip visszatér régi otthonába. De szíve ott maradt Estellánál...

A harc viselt egykori katonát, John Carter századost érthetetlen okokból a Marsra transportálódik, ahol ismeretséget köt a helyi lakosokkal, Tars Tarkas-sal, és az elbűvölő Dejah Thoris hercegnővel. Akaratán kívül belekeveredik egy - a bolygó bennszülöttjei között tartó ősi konfliktusba és az összeomlás határmezsgyéjén egyensúlyozó világban John Carter újra felfedezi magában az emberséget, amikor rájön, hogy bolygó és népének sorsa egyedül az ő kezében nyugszik.

William "Barrie" Barrington-Coupe (Alfred Molina), a simlis kereskedő egy koncerten figyel fel Joyce Hattóra (Phoebe Nicholls), a zongoraművészre, és azonnal felismeri benne a tehetséget. Felajánlja neki, hogy a menedzsere lesz, ám kapcsolatuk ennél sokkal szorosabbá válik. Hamarosan össze is házasodnak, és Barrie azon ügyködik, hogy Joyce befusson, ám a nő lámpaláza és későbbi betegsége megakadályozza azt, hogy a várva várt siker eljöjjön.

Nagy-Britannia legünnepeltebb festője életének utolsó 25 évét fogja össze a Mr. Turner, és figyelemreméltóan alapos portrét fest egy összetett és ellentmondásos férfiről, kinek családjához, művésztársaihoz és szerelmeihez fűződő kapcsolata gyakorta olyan felkavaró volt, mint a festményei.

Miért várjunk ölbe tett kézzel, amíg mások meggazdagodnak körülöttünk? Így gondolja ezt Jez és Dylan, két huszonéves árva fiú. Persze nem kemény munkával akarnak meggazdagodni, hanem ügyeskedéssel. A trükkök az utcán hevernek. Ők nem vernek át becsületes embereket, csak megteremtik a feltételeket, hogy a palimadarak önkéntesen sétáljanak csapdába. Megismerkednek egy lánnyal, aki hasonló meggazdagodási lázban ég, de nem annyira önző célokra fordítaná a pénzét. A kis banda a kilencvenes évek Robin Hood-jának képzeli magát, kalandjaik végére elég sokat megtudnak az életről.

1797-ben járunk. William Wilberforce, a rabszolgaság eltörlésének brit élharcosa üdülni megy, hogy szívbetegségét kúrálja. Itt megismerkedik az elragadó Barbara Spoonerrel, akiben lelki társra és szerelmére talál, és akinek elkezdi mesélni élettörténetét. Wilberforce mellett áll a rabszolgahajó-kapitányból lett pap, egyben az "Amazing Grace" című híres himnusz szerzője, valamint egy rabszolgából lett író. Együtt sikeresen veszik fel a harcot az emberek közömbösségével szemben.

A viktoriánus kori Londonban játszódó romantikus komédia a vibrátor feltalálásának meglepő történetét meséli el. 1880-ban az ifjú Dr. Mortimer Granville azon hezitál, hogy a kényelmes orvosi praxis, vagy a jóval izgalmasabb, de anyagi bizonytalanságot jelentő kísérletezés útján induljon el. Miután modern nézetei miatt kórházi állásából elbocsátják, sikerül elhelyezkednie egy népszerű doktornál, aki a női betegségek specialistája. A hisztériaként diagnosztizált tünetegyüttest altesti masszázzsal sikeresen kezelő Dr. Robert Dalrymple kiváló segédre tesz szert Mortimer személyében, akiért hamarosan nem csak a hálás kuncsaftok lelkesednek, hanem a doktor elbűvölő kisebbik lánya, Emily is. Csakhogy az állandósuló kézgörcsnél is komolyabb problémát jelent a nővér, Charlotte, a női jogok harcos szószólója, aki az ifjú doktort és saját apját egyaránt kuruzslónak tartja.

Mindenki kedvenc macija, a dédelgetni való Paddington boldogan éldegél a Brown családdal Windsor Gardensben, ahol az előző részben talált otthonra. Paddington csupa szív és vidámság, és amerre csak jár, marmeládot osztogat, így nem csoda, hogy roppant népszerű a helyiek körében. A kismackóra nagy feladat vár: közeleg imádott nagynénje, Lucy századik születésnapja, ezért méltó ajándékot kell kerítenie neki. Amikor Mr. Gruber régiségboltjában észrevesz egy különleges könyvet, azonnal tudja, hogy az az igazi. És mivel a könyv nincs ingyen, lelkes hősünk furábbnál furább munkákat vállal el, hogy megvehesse. Ám ekkor a nagybecsű művet ellopják, és Paddingtonra, no meg Brownékra vár, hogy leleplezzék a gaz tolvajt.

1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.

Egy nő visszatér régi közösségébe, amely kitagadta őt pusztán azért, mert vonzódott gyerekkori barátjához. Amikor újra találkoznak, ismét feltámad köztük a szenvedély, ahogy felfedezik a hit és a szexualitás határait.

Maddy szórakozott, egyedülálló fiatal anya, aki egy gondoskodó, egésznapos apát szeretne babájának. Egy félreérthető bolti szituáció következtében csecsemőjével együtt börtönbe kerül, a kicsire pedig hamar szemet vet a gyámhivatal. Miután barátnője, Gillian, a középkorú luxusprostituált kicsempészi a gyermeket, Maddy is a szökésen dolgozik. A sikeres szabadulás után már csak az apa, a média- és politikai karriert befutott Alex visszaszerzése a cél. A Sundance forgatókönyv-fődíjas írónő, Sara Sugarman első rendezése abszurd vígjáték, amely sajátos módon ábrázolja az anyaság témáját.

Penny egy tökre átlátszó sztorival csal ki pénzt férfiakból, de olyan vehemenciával teszi ezt, hogy azok simán bekajálják. Josephine Chesterfield inkább nagyvadakra lő, módszerei sokkal kifinomultabbak és segédei is vannak az átverésekhez. Mikor Penny Josephine vadászterületére, a Riviérára téved, szembesülnie kell azzal, hogy tudása és stílusa kevés ide, ezért leckéket vesz kifinomult eleganciából. A közös ügyködésnek anyagi vita vet véget, ekkor versenybe szállnak egymással, a cél egy mobiltelefonos applikáció kitalálójának, az ifjú milliomos Thomas Westerburgnek a megkopasztása. A lányok a saját módszereikkel kezdenek hozzá a dologhoz, miközben próbálják egymást is megakadályozni, hátráltatni a sikerben.

Darby Shaw fején találta a szöget... A tehetséges New Orleans-i joghallgató szemináriumi dolgozatot ír a Legfelsőbb Bíróság két tagja meggyilkolásának feltételezett összefüggéseiről. A következtetés merész: egy olajmágnást kever gyanúba, aki az USA elnökének egyik legjelentősebb kampánytámogatója... A dosszié kikerül az egyetemről, útra kél, és pusztítani kezd. Darby Shaw rádöbben, hogy bárki, akivel a dolgozat folytán kapcsolatba kerül, gyilkosság áldozata lesz. Az ismeretlen veszély elől menekülő lány csak egy emberben bízik, Gray Grahamben, egy újságíróban. Kettőjüknek csak ellenfelei vannak: profi gyilkosok, titkosszolgálati szervezetek üldözik őket a törvénytelenség minden eszközével. Darby és Gray félelménél erősebb a jogba vetett hite, felveszik a küzdelmet a hatalom ellen, az igazság védelmében.

A hidegháború legkeményebb éveiben egy szerelmi háromszög kibontakozását láthatjuk, amelynek a legdurvább ellenségeskedés sem szabhat gátat.

Egy hajdani diplomata az Egyesült Államokból visszatér a szolgálatba, hogy megmentse egykori kollégáját Bejrútban.