Az Utópia című munkájáról ismert Morus kora a XVI. század közepének Angliája elevenedik meg ebben az Oscar-esővel díjazott filmben, amelynek középpontjában Morus Tamás és VIII. Henrik konfliktusa áll: Morus ellenzi a király válását, s ezért az életével fizet.

A nagy itáliai festő, Caravaggio életrajzírói szerint a festő azt állította, olyan pontosan másolta modelljeit, hogy még egy ecsetvonást sem tett soha, amit a sajátjának nevezhetett volna. Ezt használta ki Derek Jarman, amikor filmje cselekményének szerkezetét a festmények alapján építette fel. Jarman kombinálja a tudományost, a festőit és a látnokit. Bejárja Caravaggio világát, fantáziát sző a képeken szereplő emberekről, bennük találja meg Caravaggio viharos magánéletének szereplőit és drámáit.

Deke DaSilva és Matthew Fox rendőrők New Yorkban, ám egy szép napon, DaSilva legnagyobb elkeseredésére, mindkettejüket áthelyezik egy antiterrorista egységhez. Az egység angol vezetője azt gyanítja, hogy a városba érkezett egy veszélyes terrorista. Bár DaSilva ettől sem lesz lelkesebb, nincs mit tenni, versenyt kell futni az idővel.

A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.

Az afrikai sivatagban tevékenykedő speciális angol csapat főnöke elhatározza, hogy mélyen a német arcvonal mögött embereivel felrobbanttat egy olajraktárat. Az ex-fegyencekből álló különítmény élére egy kimért, tapasztalatlan tisztet vezényelnek, akit a laza társaság nem néz jó szemmel, mégis vigyázniuk kell rá, mert ha épségben visszahozzák a parancsnokukat, akkor kétezer font üti a markukat. Így vág neki a kis csapat a homoktengernek.

Andrew Braddock (Michael York) hajótörés áldozataként hányódik a tengeren. Amikor a gyötrelmes napok után végre szárazföldet pillant meg, fel sem merül benne, hogy ami a parton várja, talán rosszabb a biztos halálnál. A sziget ura, Dr. Moreau (Burt Lancaster) ördögi kísérleteket folytat a világ e rejtett zugában, távol a kíváncsi tekintetektől. Bár Braddockot barátságosan fogadják, a vadonban soha nem látott lényekre figyel fel. Ők a sziget őrült urának szerencsétlen teremtményei, félig emberi, félig állati lények, akik bár értelmesek, mégis vadak és kiszámíthatatlanok. Braddock érzi, hogy nincs biztonságban. Egyaránt fenyegetik a bestiális teremtmények és a veszedelmes tudós. Úgy dönt, ismét tengerre száll, de Dr. Moreau vendégszeretetétől nem lehet egykönnyen megszabadulni… H.G. Wells klasszikus regényének filmváltozata.

Dúl a harmincéves háború, és már nincs is olyan falu, amit ne fosztottak volna ki, és ne gyújtottak volna fel. Egyet kivéve: a vérontás elől menekülő tanár, Vogel és egy zsoldoscsapat, élén a kapitányukkal, rábukkan egy völgyre, amiben az emberek még békében és nyugalomban élnek. Vogel és a kapitány úgy dönt, ott maradnak, és maguk mögött hagyják a háborút - ám a konfliktusok előbb-utóbb itt is felütik a fejüket.

Az 1550-es években járunk I. Erzsébet angol királynő uralkodása idején. A királynő tart unokatestvérétől s egyben riválisától Stuart Máriától, mivel trónkövetelése nem megalapozatlan. A történelmi filmben Stuart Máriának harcolnia kell Erzsébettel, bátyjával, a skót főurakkal és protestánsokkal, férjével s még önmagával is hogy megóvhassa a koronát fia és örökösei számára...

A Dava Sobel regényéből készült pazar kiállítású, két részes, megtörtént eseményeken alapuló történet a XVIII. századi John Harrisonnak és az elfeledett tengerészeti kronométereket eredeti pompájukba visszaállító tengerésztisztnek, a XX. századi Rupert T. Gouldnak állít maradandó emléket. A két idősíkban, párhuzamosan zajló cselekményt olyan neves brit színészek keltik életre, mint Michael Gambon, Jeremy Irons és Ian Hart.

Az egyetemet végzett, de piaci árusként dolgozó 25 éves Jimmy Porter minden dühét a trombitáján és feleségén, Alisonon vezeti le, aki egy Indiában szolgált katonatiszt lánya. Amikor barátnője, Helene rábeszélésére Alison terhesen elköltözik, hiába alakul ki szenvedélyes viszony Jimmy és Helene között. Mivel továbbra sincs igazi tevékenységi lehetősége a piszkos, szürke új Angliában, ez az örökké lappangó düh átszövi Jimmy egész életét.

Elza, az egykori kis oroszlánkölyök felett is eljárt az idő; immár ő is anya, három kölyke van. Ám a kis oroszlánok megjelenése rettegésben tartja a közeli falu lakóit. Így Elza pótszülei, Joy Adamson és a férje kénytelenek átköltöztetni az egész oroszláncsaládot egy több száz kilométerrel távolabbi rezervátumba. Megkezdődik a kalandos utazás.

Valamilyen megmagyarázhatatlan kozmikus esemény hatására a hangyák különösen intelligensekké válnak. Két tudós figyelni kezdi őket, ám az emberek és a hangyák közt konfliktusok alakulnak ki, végül pedig már kétséges, hogy ki tanulmányoz kit, és milyen célból...

Charles Dickens regényéből: David Copperfield születésekor apja már halott, így anyja egyedül neveli. Élete első 9 éve boldogan és napsütésben telik, míg nem feltűnik Mr. Edward Murdstone és feleségül nem veszi megözvegyült anyját. Beköltözik a házba nővérével Miss Jane Murdstone-al, és átveszik a teljes hatalmat. Davidet először veréssel fenyítik, majd kollégiumba küldik. De ez túl sokba kerül, így dolgozni adják Londonba. Anyja fia távollétébe és a szomorúságába belehal. David szerencsére el tud menekülni, és apja testvérénél, nénikéjénél Betsey Trotwoodnál talál menedéket, aki ezután gyámja lesz. Nevelteti, taníttatja és ügyvéd-bojtárnak adja Londonba Mr. Spenlow irodájába. Gyermekkora így boldogan vált ifjú férfi korrá, s közben megismerheti Miss Dora Spenlow-t, aki iránt olthatatlan szerelmet érez.

Tudták, hogy a világ egyik leghíresebb detektívje, a pipázó Sherlock Holmes valójában nem volt egy lángész, és a legenda mögött a valódi szürkeállomány Dr. Watson volt? Két Oscar-díjas színész, Michael Caine és Ben Kingsley nyújt zseniális alakítást ebben a komédiában, melyből minden idők legmulatságosabb Sherlock Homes kalandja keveredik. Dr. John Watsonban (Ben Kingsley) titokban egy bűn-megoldó zseni veszett el. Viszont nyomozásai során szeretné megőrizni tiszteletben álló tudós mivoltát, ezért felbérel egy állástalan és bumfordi színészt, hogy adja ki magát egy kitalált személynek, bizonyos Sherlock Holmes mesterdetektívnek, miközben ő a háttérben megoldja valamennyi ügyet. A dolog kezdetben működik is, de amikor Watsonnak titokzatos körülmények között nyoma vész, az ostoba Holmes kénytelen összeszedni minden sütnivalóját, hogy megoldja Watson karrierjének legnagyobb ügyét, amiért persze ismét ő arathatja le az összes babért…

Ebenezer Scrooge kiállhatatlan, zsémbes öregúr, aki utál minden szépet és jót, a karácsonyi hangulatot és készülődést pedig egyenesen gyűlöli. Nincs benne semmi szeretet, semmi megértés vagy részvét beosztottaival szemben - szíve szerint még karácsony este is dolgoztatná őket. De az idei ünnep másképp telik, mint azt gondolta - váratlan látogatója érkezik halott társa szellemének személyében. A szellem különös utazásra invitálja Scrooge-t, aki az elmúlt, a jelen és a jövő karácsonya szellemeinek kíséretében életében először kívülről szemlélheti önmagát. A férfit olyannyira sokkolja mindaz, amit lát, hogy átértékeli addigi életét, és elhatározza, hogy már ezen a karácsonyon jóvá teszi minden hibáját!

Fiatal férfi áll az elegánsan berendezett Edward-korabeli szalon közepén és vadul azt kiáltja: "Két énem van, az egyik Earl of Graystone, a másik egy vadember!" Hugh Hudson filmje azt a kettősséget mutatja be, amely jellemezte John Clayton életét. Azt történetet, amely amióta a világ tudomására jutott lebilincselte mind a olvasók, mind a filmkészítők fantáziáját. John kiskorában jutott árvaságra, méghozzá Afrika szívében. A vadonban a majmok találtak rá, fogadták be és nevelték fel. Innen tért vissza az ifjú ember, igazi embercsaládja védőszárnyai alá, az előkelő nemesi környezetbe, Skóciába.

1530-ban Francisco Pizarro Peruba indul, hogy megtalálja az arany birodalmát. Egyik alkalommal sikerül elfognia Atahualpát, az inka királyt, akinek szabadságot ígér cserébe egy teremnyi aranyért.

Lord Chelmsford tábornok, a helyi hadvezetés valódi, a távoli brit kormány néma beleegyezését bírva, egy elfogadhatatlan ultimátum küldésével háborút provokál ki a Zulu Királysággal. Az ágyúkkal támogatott gyalogságának tűzerejében, továbbá néger és fehér önkéntesekkel kiegészült seregében bízva, benyomul Afrika belsejébe. A fő hadtestet maga vezeti. A hódítók egy hatalmas piknik tartják a hadjáratot, lebecsülve a számukra középkort idéző lándzsás-pajzsos bennszülött sereget. Az óvatlan fővezér megosztja a zuluktól amúgy is jóval kisebb létszámú csapatait, ráadásul figyelmen kívül hagyja a felderítők jelentéseit. Pár józanabb tisztje figyelmeztetése ellenére Iszandlava síkján táborvédelem nélkül készül a másnapi ütközetre, mit sem tudván róla, hogy a zulu hadvezérek, dacolva a nehézségekkel, már átkeltek a hegyeken

Mark Lewis őrült, aki sorozatban követi el gyilkosságait. Le is filmezi áldozatait, miközben a kameraállvánnyal megöli őket. Lakásában a falakat mindenütt tükrök borítják, s így többszörös visszatükrözésben nézi végig újra meg újra a gyilkosságairól készült filmeket. E hátborzongató vetítés közben fut egy hangszalag, amin ő maga mint gyermek hallható, amint apja gyötri-kínozza. A rendőrség végül a nyomára bukkan. Boehm fel van készülve a rendőrök betoppanására, működésbe hozza összes vetítőgépeit és lejátszóit a birtokában lévő filmekkel és szalagokkal, s közben filmre veszi a saját öngyilkosságát is, amelyet hasonlóképpen rendez meg, mint előzőleg a gyilkosságait: egy kameraállványra nyársalja fel magát.

Nincs egy olyan zug Athén erdeiben, ahol ne botlanánk szerelmespárokba. Még a tündérek királya és királynője, Puck a kópé szellem és elvetemült csapata is az igaz szerelemhez vezető utat keresi... Shakespeare e tündérmeséjében csodálatos líraisággal mutatja be a szerelem, az álmok és a képzelet iránti vágyat. Az előadást, Helen Mirren és Peter McEnery játéka teszik igazán felejthetetlenné. A New York Times szerint a kiváló színészek mellett, a rendező adta meg azt a pluszt az előadáshoz, mellyel egy briliáns televíziós változat jött létre.

A hatvanas évek végén a párizsi Lipp kávéház teraszáról fényes nappal elrabolták a marokkói ellenállás népszerű vezérét, Ben Barkát, akit később holtan találtak. Az ügyben volt ugyan bírósági tárgyalás, de az igazi felelősöket nem nevezték meg, nem ítélték el, bár már akkor közszájon forgott egy összeesküvés-elmélet, miszerint Ben Barkát II. Husszein, marokkói király belügyminisztere gyilkoltatta meg a francia titkosszolgálat és a CIA közreműködésével. A film alkotói kellő távolságtartással kezelték az ötletet adó történetet, nem dokumentarista jellegű, hanem izgalmas, cselekménydús, sztárszereposztású akciófilmet készítettek.

Archie Rice, kisszerű és nagyszerű komédiás életéről szól a film. Archie apja, Billy Rice egykoron a legtehetségesebb, a szó nemes értelmében vett, igazi komédiás volt, a komika műfajának legnagyszerűbb alakja és mestere. Fia Archie, a dalos-táncos ripacs csak árnyéka lehet apjának. Mindenféle show műsorokat talál ki, fürdős szépségversenyt konferál, egy egészen új műsorra készül, hogy megnyerje a szépségverseny ambíciózus, amatőrszínházas, s nem utolsósorban gazdag szépségkirálynőjét, Tinát. Felesége otthona romokban, felnőtt lánya festészetet tanít, egyik fia zongorázik, másik bevonul a brit hadseregbe, s háborúba megy. Archie szeretője, Tina egy gazdag pék elkényeztetett leánykája, aki úgy megbolondítja, hogy feleségül akarja venni, no persze nem minden érdek nélkül. A leendő pénzeszsák anyós-após támogatná ugyanis Archie új show-ját...