Kiváló dráma, egy fémdoboz belsejéből. Az egész történet egy tankban játszódik, a libanoni háború idején. Klausztrofóbiás hangulat ezerrel. Szinte a néző is érzi a pállott szagokat, és a hőséget, mely a tankban uralkodik. A külvilágot a járgány célkeresztjén keresztül látjuk, egy olyan katona szemével, aki egyáltalán nem akarja meghúzni a ravaszt; paradox helyzet ez, a gyilkolásra hivatott szerkezeten keresztül láthatjuk a háború borzalmait. Azokat a borzalmakat, melyek a szereplőkre is nagy hatással vannak - bár ők maguk nem szenvedik el az egyszerű bokorugrók megpróbáltatásait, az arcukon ott van minden. Gyakoriak a filmben a szuperközeli beállítások - ezek teret adnak a kiváló színészi alakításoknak. Csak a film végén szabadulunk ki a külvilágba, egy rendkívül hangulatos beállítás erejéig.

I.sz. 4. század, Egyiptom, a Római Birodalom uralma alatt. Alexandria utcáin vallási indíttatású erőszakos zavargások törnek ki, melyek a híres Könyvtárat, az akkori világ szellemi központját fenyegetik. A Könyvtárban rekedt briliáns asztronómus, Hypatia és tanítványai harcba szállnak, hogy megmentsék az ősi világ bölcsességét. Közülük ketten a nő szívéért is versengenek: az okos, kiváltságos helyzetű Orestes, és Davus, Hypatia ifjú rabszolgája, akinek döntenie kell úrnője iránt érzett titkos szerelme és a szabadság között, mely az övé lehet, hogy csatlakozik a keresztények megállíthatatlan rohamához.