A film az 1970-es évektől követi nyomon Patrick Braden egy megnyerő, de rettenetesen elszánt fiatalember tetteit. Egy kis ír városban hagyják magára kisbabaként, s nagyon korán rájön, hogy más, mint a többiek. Már kisiskolás korában a lányos játékokhoz vonzódik, nevelőanyja ruháiban játszik, és sminkeli magát, ha egyedül marad. Patrick egy módon éli túl gyerekkorát: szellemes, elbűvölő viselkedésével és, hogy gyengéden visszautasít minden olyan kísérletet, mely meg szeretné változtatni őt. Tartásának és eszének köszönhetően vészeli át a nehéz életkörülményeket, s senkinek és semminek nem hagyja, hogy beleszóljon abba, amiben hisz. Az iskolapadból kikerülve Londonba megy, ahol egy transzvesztita bárban énekel.

A filmben sodródó, hétköznapi emberek keresik a boldogulást és a szerelmet. Egy fiatal pár meggondolatlan szakítása indítja meg a kirobbanóan humoros, egyúttal szívszaggatóan szomorú események sorozatát. Egy boldogtalan szerelmes és legjobb barátja, a szexuálisan kiéhezett szingli; egy saját útját járó, öntörvényű nyomozó és egy kisstílű, könyörtelen tolvaj; egy gyönyörű lány, oldalán az idõsödõ, nõs férfival; egy idegösszeomlás szélén álló, elhagyott feleség; egy ambiciózus tévéproducer; egy kirabolt, és elhagyott võlegény sorsa egy csapásra egymásba fonódik, és vidám, mégis keserédes történetté kerekedik.

Hősünk szeretni való vidéki suttyó, aki egy farmon éldegél. Apja halála után végre megszabadul az összes birkától és egy igazi nővel is találkozik, aki történetesen egy vonzó prosti, és aki beveszi a fiút üzleti vállalkozásába: egy egész hálózatot építenek ki örömlányokból.

Lockhart és Garland vidám, ám különös hangulatú irodájában nagy a sürgés-forgás. Jim Taylor egy híres mágus eltüntetésében segédkezik, Fred a legújabb technika segítségével próbál lencsevégre kapni egy szeánszot, Sally Lockhart pedig veszélyes pénzügyi vizsgálatokba bonyolódik egy zavaros és titokzatos ügy kapcsán. Vajon csak véletlen, hogy a szálak azonos irányba vezetnek, avagy egy gonosz és könyörtelen elme precízen megtervezett halálos játékáról van szó? Philip Pullman, az ifjúsági regényeivel számtalan díjat nyert angol író, Viktoria-korabeli művének izgalmas adaptációja a BBC feldolgozásában.

A brit birodalom büszkesége volt. A legmodernebb mérnöki munka megtestesülése a világszerte zajló tudományos és technológiai felfedezések korában - ez volt a Titanic királyi postahajó. És mégis, 1912. április 14-én egy jégheggyel való összeütközését követően alig három óra alatt elsüllyedt. Mindannyian tudunk a sok halálesetről a jeges vízben, a gazdagok és a hírességek sorsáról a hajó első útján, valamint a Titanic utolsó óráiban lezajlott drámáról. Amiről sokkal kevesebbet tudunk, az az, hogy miként próbálta megmenteni egy csapat hajóépítő és mérnök a sérült hajót. A csapatból kilencen - köztük a tizennyolc éves villamosmérnök, a belfasti Albert Ervine és Joseph Bell főmérnök - a hősei nagyszabású filmünknek, mely a szemtanúk beszámolói nyomán készült.

Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.

Veronica Guttin ír újságírónő tragikusan végződő igaz történetét dolgozza fel a megrázó film. A főszereplőt itt Sinead-nek (Joan Allen) hívják, aki a dublini heroincsempészet magját veszélyezteti tényfeltáró riportjaival. Három év alatt sikerül olyan mértékig beépülnie az alvilágba, hogy a rendőrök számára érdektelen adatokból is nyomokra tud bukkanni. Sinead meggyőződésből harcol az igazságért. Nő létére kicsit kemény modora van, ezt minduntalan tapasztalják az örökké okvetetlenkedő és gyanakvó nyomozók. Még az ír terrorszervezet, az IRA is felajánlja segítségét az újságírónőnek, ugyanis Sinead az egyetlen, aki nem az IRA-t jelölte meg fő kábítószer-kereskedő szervezetként...