Az Oasis egy fiatal, különc, társadalmilag kirekesztett férfi, és egy súlyosan fogyatékos lány története.

Mija Yang öntudatos nagyi, aki napjaink Dél-Korájában él, és élete abból áll, a vele együtt két férfinak megpróbálja gondját viselni. Egyikük idős ember, aki egy agyvérzést követően abszolút nem tud gondoskodni magáról, a másik pedig unokája, Yang Mijas, aki teljesen magába zárkózik, és csak ebédnél hajlandó mutatkozni. A napi rutin lassan teljes apátiába taszítja Mija életét, egészen addig, míg el nem látogat egy költészeti kurzusra, és el nem kezd verseket írni. (port.hu)

1862 - A parasztságot járványok, rossz termés és éhínség sújtja. A nemesek csak saját vagyonukkal törődnek és folytatják a szegények kizsákmányolását. Ebben a korban egyedül a Kundo jelent reményt, ez a harcias csoport az egyedüli fenyegetés a gazdagok számára. Dolmuchi, a mészáros családját a nemes Jo-yoon megöleti és a férfival is végezni akar, mert az nem teljesíti megállapodásukat. A mészáros azonban túléli a támadást és bosszút esküdve csatlakozik a Kundóhoz.

A koreai rendezõ második legzseniálisabb filmje, a Memories of Murder után (bár ez utóbbi egy különleges és tökéletes remekmû is egyben). Úgy látszik a drámai mûfajban tud a legjobbat nyújtani...

A film cselekménye, évekkel ezelőtt, a Joseon-dinasztia idején játszódik. Egy fiatal Namsoon nevű rendőrt (Ha Ji-won) társával együtt, egy hamis gyűrűt fedeznek fel, amit bűnözők akarnak felhasználni, a gazdaság és kormány gyengítésére. A filmnek nagyon szép a képi megjelenítése. Sokszor festményszerű, máskor teátrális, mint egy balett. Néha meglepő a kamera mozgása. Inkább egy táncelőadás benyomását keltette az egész film - sok-sok üldözéssel és kardforgatással.

A férje halála után Shin-ae az eredeti koreai címet jelölő kisvárosba költözik kisfiával, hogy új életet kezdjen, ám itt egy újabb szörnyű csapással sújtja a sors. A sokk feldolgozásához a helyi keresztény gyülekezet, illetve egy autószerelő-műhelyet üzemeltető férfi igyekszik segítséget nyújtani.

A valós történelmi háttérrel rendelkező film cselekményszála nemesen egyszerű, nincs túl bonyolítva, mégsem kiszámítható eseményeket vonultat fel. Az 17. század eleji Koreában járunk, a második mandzsu inváziót megelőző időkben. A fiatal Nam-Yi egyik kezébe a húga, Ja-In (Chae-won Moon) kezét, a másikba apja mesteri íját fogja, s elmenekülnek az elől a véres megtorlás elől, amit a Joseon-dinasztia uralkodója, Injo király az árulónak kiáltott apjuk ellen indított. A szökevény testvérpár apjuk egyik megbízható barátjánál, Kim Moo-Sun (Kyeong-yeong Lee) házában talál menedéket, ahol inkognitóban, de a félelem folytonos árnyékában folytatják életüket. A látszólagos biztonság és nyugalom 13 évig tart, egészen a második mandzsu hódítás kezdetéig.

a Young egy húszas éveiben járó fiatal lány, aki a szüleivel él; szótlan apjával, és hangoskodó, cinikus anyjával. Az egyhangú, boldogtalan hétköznapok sodrában megfogadja, hogy soha nem akar olyan lenni, mint az édesanyja. Munkája közben is csak arról álmodozik, hogy mit fog tenni tőlük távol, az új-zélandi utazás során, amire készül. Azonban apjáról kiderül, hogy beteg, s váratlanul el is tűnik, ő pedig a várva várt út helyett elindul Jeju-szigetére, - szülei egykori otthonába - megtalálni az apját. A szigetre érve azonban egyszer csak a múltban találja magát, azokban a boldog időkben, amikor a szülei, a vidám és cserfes merülő lány, és a kedves, jólelkű postás egymásra találtak...

Az elfoglalt befektetési tanácsadó, Seok-Woo elhatározza, hogy születésnapi ajándék gyanánt elviszi elhidegült kislányát a volt feleségéhez Busanba. Már a vonaton, az utaskísérő mögött felugrik egy sebesült nő, aki nem sokkal később szörnyű kínok között meghal - ám néhány pillanattal később vérszomjas szörnyetegként tér magához, és őrjöngve ugrik rá a neki segíteni próbáló másik utaskísérőre. A járaton ragályként terjed el a pusztító kór, melynek hatására a halottak életre kelnek és mindenkit megölnek, aki a szemük elé kerül. Egy maroknyi túlélő próbál menedéket találni, de minden állomáson hasonló állapotok uralkodnak. A híradásokból kiderül, hogy egy rejtélyes vírus elterjedése miatt egész országban ugyanez a helyzet, a kormányzat szükségállapotot és kijárási tilalmat hirdetett, mindenhol káosz és pánik uralkodik. Busan állítólag még biztonságos, ezért a mozdonyvezető elhatározza, hogy a városig már sehol sem állnak meg. Őrült tempójú hajsza kezdődik a túlélésért.

A bosszú megszállottja angyali külsejű és vörössel festi a szemét Park Chan-wook Bosszú-trilógiájának záródarabjában. A film veszélyes utazásra hív egy saját erkölcsi kódex szerint élő nő lelkének legmélyére. Lee Geum-ját tizenhárom év börtönre ítélték egy hatéves kisfiú elrablásának és meggyilkolásának bizonyítatlan vádja miatt. Az egyszerre gyermekien naiv és ördögien bölcs Geum-ja nem sok időt pazarol arra, hogy belopja magát a többi rab szívébe. A stricijét megfojtó volt prostituálttól az idős észak-koreai kémnőig minden egyes cellatársban csupán eszközt lát ahhoz az aprólékosan kidolgozott, rafinált bosszútervhez, amelyet szabadulása utánra tartogat.

A '80-as évek végén, Oh Dae-soo-t, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol az egyetlen kapcsolatot a külvilággal egy televízió jelenti számára. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogvatartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt belső bosszúvá érik. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Oh Dae-soo-t megkeresi az a személy, aki valószínűleg minden balszerencséjének okozója és azt javasolja, hogy találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át. A rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.

Miután a szomáliai Mogadishu városát polgárháború rombolta le, egy család küzd a túlélésért, és próbál elmenekülni.

Hwayi egy kis faluban él öt apával, akik egykor híres bűnözők voltak. Egy napon a csoport megbízást kap, hogy öljenek meg egy Lim nevű férfit és feleségét. Míg a többiek vonakodnak, Suk-tae hajlandó elvégezni a feladatot Hwayi-val. Az áldozatok házában Hwayi felfedez egy fényképet, rajta egy gyermekkel, aki szokatlanul ismerősnek tűnik számára. Suk-tae azonban átadja neki a fegyverét, és a fiú kénytelen meghúzni a ravaszt, elkövetve ezzel élete első gyilkosságát.