A tizenhat éves Hubert a serdülőkor problémáival küszködik. Nem szereti az anyját, úgy érzi, Chantale valósággal őrületbe kergeti. A fiú megvetéssel viseltetik iránta, utálja a szakadt pulóvereit, a giccses dekorációit, az ételmaradékot a szája sarkában. Ugyanakkor - a többi tinédzserhez hasonlóan - ő sem őszinte vele, nem osztja meg vele a gondjait, problémáit, például azt, hogy a saját neméhez vonzódik. Ez a szeretet/gyűlölet kapcsolat az egész családra veszélyt jelent. Egy napon Chantale megelégeli az állandó összezördüléseket, és bentlakásos iskolába küldi Hubertet.

Egy több sebből vérző, kegyetlenül meggyötört lányt találnak a rendőrök. Lucie-nak hívják és közel egy éve tűnt el. Nem hajlandó elárulni, hogy ki tartotta fogva, és hogy sikerült megszöknie. A rendőrség késõbb megtalálja azt az elhagyatott vágóhidat, ahol a lány több sorstársával raboskodott, de arra nem sikerül rájönniük, hogy fogva tartóikat milyen cél vezette. Az árvaházba került Lucie egyedül csak a vele egyidős Anna előtt hajlandó megnyílni és csak ők ketten tudnak arról az ártó szellemről, amely szökése óta üldözi a lányt. Tizenöt évvel később egy szemlátomást átlagos családra egy fiatal nő tör rá kezében egy csőre töltött vadászpuskával egyetlen kitörölhetetlen szándék által vezérelve: hogy bosszút álljon.

Francis és Marie közeli barátok, egy este találkoznak Nicolas-val, egy vidéki fiatalemberrel, aki épp akkor érkezik Montréalba. Randiról randira, percről percre láthatjuk, ahogy Francis és Marie egyre mélyebbre szédülnek érzelmes képzelgéseikben és vad vágyaikban. Rövid idő múlva azonban az új jövevény kegyeiért versengve szállnak egymás ellen szerelmi párbajba, ami persze, megbonthatatlannak hitt barátságukat is veszélyezteti.

Egy francia kötéltáncos minden idők legmerészebb mutatványára készül 1974-ben: egy kötélen egyensúlyozva kísérel meg átjutni a World Trade Center két épülete között több mint 400 méteres magasságban.

A 90-es években a tanárként dolgozó Laurence elárulja barátnőjének, Frednek, hogy igazából nőnek érzi magát, és akként is szeretne élni. Esélyeik és önmaguk ellenében szembeszálnak barátaik előítéleteivel, felrúgják családjaik tanácsát és felülemelkednek a társadalom fóbiáin. Tíz éven át próbálnak együtt élni ezzel az átmenettel, nem tudván, hogy a hősies vállalkozás a szerelmükbe is kerülhet.

Tizenkét év távollét után az író, Louis visszatér szülővárosába, hogy elmondja családjának: haldoklik. Hamarosan felszínre törnek az elfojtott indulatok, és kibukik a sok év alatt felhalmozódott keserűség. Hiába próbálnak meg empátiával közelíteni egymás felé, az egymásra figyelni már képtelen családtagok csak saját sérelmeiket és magányukat képesek előtérbe helyezni, ami még több konfliktust és fájdalmat szül.