A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

A monumentális filmfreskó Jézus életét eleveníti fel a filmművészet legnemesebb eszközeivel. Ez a film egyike a bibliai történet legszebb, legteljesebb feldolgozásainak. Vallástörténeti hűséggel követi a Biblia világát, s nemcsak Jézus történetét beszéli el, hanem hitelesen megeleveníti a kort, az időt, amikor élt. Az alkotók megpróbálták érzékeltetni, mit gondolhatott és mondott egyidejűleg Augustus császár és miként cselekedtek a rómaiak és a zelóták.

Douvier, a nagyhatalmú üzletember, és nemzetközi drogbáró megunja a szeretőjét. Mivel attól tart, hogy Simone elárulja őt, ezért a lánynak meg kell halnia. Clouseau felügyelő, mint rendesen, most is véletlenül keveredik bele az ügybe: önhibáján kívül megmenti Simone életét. Pedig jobban tenné, ha a sajátjára vigyázna, ugyanis ezek után Douvier őt is el akarja tenni láb alól. Ettől kezdve Clouseau élete tele van izgalmakkal. Kirabolják, női ruhába bújtatják, majd lepuffantják és miután halottá nyilvánították, részt vehet a saját temetésén egy csinos papi reverendában.

Egy hollywoodi filmstúdióba meghívnak három sikeres filmkészítőt, egy színésznőt, egy írót és egy rendezőt, hogy meghallgassanak egy filmötletet Jonathan Shieldstől, egy munka nélkül maradt producertől, akinek történetesen mindhárman a karrierjüket köszönhetik, és akit idővel mindhármuknak sikerült meggyűlölnie. Fred Amiel, a rendező Shieldstől kapta az áttörést jelentő, első rendezői megbízását, de amikor nagy álmát egy másik rendezőnek passzolta át, viszonyuk elmérgesedett

Lelki válságba kerül az új darab próbája közben a híres színésznő. Myrtle Gordon nehezen viseli az öregedéssel járó megpróbáltatásokat, még nehezebben, hogy egy ilyen nőt kell a színpadon is alakítania. Se családja, se kutyája, a barátai és az ismerősei is elmaradoztak mellőle. Már csak a színpad maradt neki, ahol estéről estére ő van a reflektorfényben. Miután szemtanúja lesz egy rajongója tragédiájának, az ereje végleg elhagyja, az idegei felmondják a szolgálatot. Részegen érkezik a premierre. A színpadon Myrtle rögtönözni kezd, és végül a saját drámáját játssza el a nézők előtt.

Az amerikai légierő 918-as bombázó-egységében a második világháború legrátermettebb katonái szolgálnak. Naponta repülnek egyre közelebb a halál torkához, naponta hajtanak végre egyre vakmerőbb és kockázatosabb küldetéseket. Az utolsó néhány nap azonban még a korábbiaknál is emberpróbálóbb volt - nem csoda, hogy az egység parancsnoka a katonák védelmére kel, amikor kiderül, hogy a végkimerülés határán álló férfiaknak ezúttal még alacsonyabban és még mélyebben az ellenséges vonalak mögé kell repülniük, egyenesen a biztos halálba. A parancsnokot azonnal leváltják, és helyére Savage tábornok áll, aki azt az elvet vallja, hogy egy tiszt soha nem szimpatizálhat az embereivel. Savage kíméletlenül megköveteli a maximumot katonáitól, de hamar rá kell döbbennie, hogy ezeket a bátor fiúkat ő is képtelen érzelemmentesen a halálba küldeni...

Danny Fisher kibukik a középiskolából, és egy night clubban vállal mosogatói munkát. Az egyik éjjel lehetősége adódik arra, hogy énekeljen a közönség előtt, amivel hatalmas sikert arat, ezért a helyi alvilág főnöke, Maxie Fields rá akarja venni, hogy lépjen fel a az ő klubjában, a King Creole-ban. Danny visszautasítja az ajánlatot, de Maxie nem fogad el nemleges választ...

2053-at írunk. Michael Matthews admirális az Egyesült Államok elnökének sürgős kérésére Pacificára, az emberiség első víz alatti városába utazik. Fontos megbízatása: 24 órán belül meg kell mentenie az ország aranytartalékát, a Fort Knox-ban elhelyezett kincs ugyanis sorozatos földrengések áldozatává válhat. Michael bátyja, Brett felel az óriási víz alatti páncélszekrény megépítéséért. A hatalmas készülődés közepette érkezik egy titkos üzenet: a tudósok felfedeztek egy óriási meteoritot, ami egyenesen Pacificánál csapódik be a Földbe. Brett a zűrzavart kihasználva titkos akciót szervez az arany elrablására.

Brooks még kéziratban olvasta Capote dokumentumregényét, és két, a nagyközönség számára ismeretlen színésszel, eredeti helyszíneken azonnal megkezdte a film forgatását: "Ugyanabban a házban, amelyikben a Clutter-család élt, ugyanabban a kansasi vegyeskereskedésben, amelyben a gyilkosok a kötelet vásárolták. És azt akartuk, hogy ugyanazok a benzinkutak, motelek és utcák kerüljenek a néző elé, melyekben a két gyilkos megfordult." (Capote). A gyilkosság, melynek dokumentumaiból a bestseller regény készült, 1959 novemberében történt. Holcombban, egy Kansas City melletti farmon két fiatal srác lemészárolt egy négytagú családot. A film koncepciója abban tér el a regényétől, hogy míg Capote nem törekszik a gyilkosok motivációinak megértésére, addig Brooks megpróbál magyarázatot találni a két fiú tettére.

Orson Welles összetett filmjében egy legendás rendező életének utolsó napján küszködve próbálja befejezni egyik új munkáját, és elmereng hagyatékán.

Tod Hackett miután sikeres államvizsgát tesz a Yale egyetemen, és megszerzi a diplomát, Hollywoodba költözik, hogy ott díszlettervezőként próbáljon szerencsét. Nem sokkal odaköltözése után megismerkedik a gyönyörű Faye-el. S ezzel az ismeretséggel megpecsételődik a sorsa. A fiatal fiú megtapasztalja az igazi romlottságot, gőgöt és kőszívűséget, amint szemtanújává válik annak, ahogyan Faye udvarlójával, Homerrel bánik. Homer pedig egy ideig mindent eltűr az asszonytól, ám egy napon elveszíti a türelmét.

John Cassavetes 1963-ban készült korai filmje nem igazán ismert, s először látható Magyarországon. Megható, lírai történet, ugyanakkor dokumentum egy gyermekintézetről, mely sérült gyerekekkel foglalkozik a hatvanas évek Amerikájában. Új kisfiú érkezik az intézetbe, Reuben Widdicombe, aki nem egyszerű eset. Édesanyja és édesapja teljesen magára hagyja, soha nem látogatja. Az új jövevénnyel egyidőben érkezik az intézetbe egy nevelőnő, Jean Hansen, aki zongoraművésznőnek készült egykor. Ő az egyetlen ember, akit Reuben, lassan-lassan, közel enged magához.

A film egy 700 mérföldes, gyilkos versenyről szól. A vágta kizárólag mindenre elszánt, kérges szívű, vadnyugati lovasoknak való, a verseny tétje a föld, az új otthon. Ezért a jutalomért a halállal néznek szembe a résztvevők: néhány kemény öklű cowboy, egy fennhéjázó angol sportoló, egy nagymenő, számos verseny győztese, végezetül pedig egy kétes múltú, ellenállhatatlan, ámde fékezhetetlen asszony...