Az egész világ meglepődik, amikor a híres csokigyáros, Willy Wonka sok éves rejtegetés után kihirdeti: öt szerencsés kiválasztott körülnézhet a gyárában, meglesheti híres csokoládéinak titkát, és mindezek tetejébe élete végéig ingyenes ellátást kap a Wonka termékekből. Senki sem szeretné jobban ezt a díjat, mint az ifjú Charlie, de a családja túl szegény ahhoz, hogy a drága Wonka csokikból vásároljon, márpedig így semmi esélye, hogy egyhez hozzájusson abból az öt csokiba rejtett aranytallérból, mely a belépést jelentené. Ám a mozi világában éppen az a csodálatos, hogy minden megtörténhet.

A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

A társadalom számkivettjei egy isten háta mögötti latin-amerikai kisvárosban lelnek menedékre. Van közöttük csődbe ment bankár, körözött gengszter, kiugrott terrorista, visszavonult bérgyilkos. Aki egyszer ide, a pokol legmélyebb bugyrába került, nem számíthat menekvésre. Bár olykor felmosolyog a szerencse: tűz üt ki a közeli fúrótoronyban, s mesés összeget ígérnek annak, aki teherautóval a helyszínre juttatja a robbanóanyagot. Van négy merész kalandor, aki a szabadulás reményében vállalkozik a halálos útra..

Anneliese, a spessarti fogadóslány az esküvőjére készül, amikor kiderül, hogy a vőlegényének el kell utaznia Amerikába. A jó öreg spessarti kísértetek sietnek a segítségére: felajánlják, hogy elrepítik őt a vőlegénye után. Az utazás kissé kalandosra sikerül, mivel először a múltban landolnak, aztán pedig a jövőben.

Az izraeli titkosszolgálat tudomást szerez arról, hogy merényletre készül az arab terroristák egyik csoportja. Hogy ezt megakadályozzák, az amerikai színésznő segítségét kérik. Különös és roppant veszélyes feladat vár Charlie-ra, be kell épülnie a csoportba. El kell játszania a palesztinok ügyének tántoríthatatlan képviselőjét, csak így juthatnak el a terroristák vezetőjéhez. Ám ebben a játékban minden összekeveredik: a jó és a rossz, az élet és a halál, a szerep és a valóságos személyiség.

Svédország egyik leggazdagabb családja, a Wallenberg-család kényelmes semlegességben élt a második világháború alatt. A család egyik tagja azonban, Raoul képtelen volt tétlenül nézni, hogyan hurcolják el a nácik zsidók százezreit, és 1944-ben cselekvésre szánta el magát. Budapestre utazott, és azonnal nekilátott, hogy a megmaradt zsidóknak svéd papírokat adjon, és így mentse meg az életüket. Eichmann egyik újabb rendelete azonban kimondta, hogy a semleges országok irataival rendelkező zsidók sem menekülhetnek... Wallenberg-nek mégis sikerül elkerülnie a halált. Kemény bárónővel szövetkezve igyekeznek nyomást gyakorolni a báróra és Ferenczyre, hogy Szálasi vessen véget a deportálásoknak. Wallenberg ismét találkozik Eichmannal. Hannah és a többiek azonban már nincsenek többé biztonságban...

Ebben a Stockholmban, Berlinben, Hamburgban és Koppenhágában forgatott (részben igaz történeten alapuló) kémfilmben, Eric Erickson-t (William Holden) az amerikai születésű svéd olajkereskedőt a II. világháború alatt a szövetségesek feketelistára tesznek, hogy együttműködésre kényszerítsék. Erickson kénytelen eljátszani a nyilvánosság és barátai előtt, hogy nácibaráttá válik, így közelebb kerülve a náci vezetői elithez. A férfi németországi információszerző utazásain beleszeret Frau Möllendorf-ba (Lilli Palmer), akinek megmentéséért, a kémkedés lezárulása után, az életét is kockára teszi. Erickson-nak így a szövetségesek támogatása nélkül kell Berlinből hazajutnia Stockholmba.

Ez a rendkívül szép kiállítású, nagy szakértelemmel rendezett, fordulatos történelmi kalandfilm 900 körül játszódik a festőien komor Észak-Angliában. Kirk Douglas jól kamatoztatja fizikai adottságait és temperamentumát Ragnar viking király robbanékony, erőszakos fia, Einar szerepében, aki a szerelemben és a hatalmi harcban is méltó vetélytársra talál Ericben, Northumberland meggyilkolt királyának rabszolgasorsra kárhoztatott utódában. Einar csak a végső leszámolás előtt tudja meg, mily közeli rokonság kapcsolja össze ellenfelével...