Allan Karlsson (Robert Gustafsson) századik születésnapja közeleg és ennek megfelelően nagyszabású születésnapi zsúrt szerveznek neki a nyugdíjas otthonban, ahol idős napjait tölti. Allan, kora ellenére éles eszű, tisztában van a körülötte zajló eseményekkel, azonban a nemes alkalomból rendezendő buli hidegen hagyja: ünneplés helyett kimászik szobája ablakán és eltűnik. A nála lévő pénzből buszjegyet vásárol és egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően egy pénzzel teli táska birtokosává válik. A táska létéről mások is tudnak, ezért az öregúr drogdílerek és a rendőrség célpontjába kerül. Allan kalandjai azonban nem százéves korában kezdődtek. Menekülése közben visszaemlékezésekkel mutatja be élete legizgalmasabb, a XX. század történelmét befolyásoló pillanatait: hogyan került egy vacsora asztalhoz a jövendőbeli Truman elnökkel, hogyan stoppolt együtt Churchill-lel vagy éppen csónakázott Mao feleségével és gyűrte le gyalogszerrel a Himalája zord csúcsait.

Ötven év múlva a Földre fokozatos elsivatagosodás vár. Az emberiség a túlélésért küzd a lassan pusztuló környezetben. A civilizáció hanyatlásával párhuzamosan azonban eljön a mesterséges intelligencia felemelkedése, köszönhetően az ROC nevű vállalatnak, amely megalkotja az első kvantumszámítógépes aggyal rendelkező androidokat. Miközben a cég biztosítási ügynöke, Jacq Vaucan rutinmunkaként vizsgál olyan eseteket, ahol biztonsági protokolljukat megsértő robotokra érkeznek panaszok, egy nagyszabású manipuláció nyomára bukkan, amelynek végzetes következményei lehetnek az egész emberiség jövőjére nézve.

Öt húsz év körüli jó barát személyes démonaikkal és egyéb kapcsolataikkal a hétvégén, amikor minden, ami létezik, klubokról, drogról, kocsmákról és partikról szól. Két eufória közt a semmi, két ecstasy között egy munkahely. Az ecstasy generáció kultfilmjét egy huszonöt éves walesi srác, Justin Kerrigan készítette.

Az önfejű Hal hercegnek fel kell hagynia a tivornyázással, és az Angliáért vívott csatában harcos királyként meg kell fékeznie a vár falain belüli és kívüli ellenségeket.

A Patrick DeWitt westernregényéből készült film a Sisters fivérek életéről szól.1851-ben járunk, amikor nem csak férfinek, de embernek sem könnyű lenni. Eli és Charlie testvérek és gyilkosok, akiknek a kezéhez ugyanúgy tapad ártatlanok vére is, mint hasonló banditáké és gyilkosoké. A könyörtelen évek után a fivérek egyre inkább máshogy képzelik el a jövőt és az életet, amit élni szeretnének: az idősebb egy normális világról álmodik, míg a fiatalabb egyre inkább az alkohol rabja- A testvérek útja Kaliforniába vezet - és könnyen lehet, hogy ez lesz az utolsó közös utuk.

Max Medici cirkuszigazgató a korábbi csillag, Holt Farrier és gyermekei segítségét veszi igénybe egy újszülött elefánt gondozásához, amit túlméretezett fülei nevetség tárgyává tesznek az egyébként is küszködő cirkuszban. Ám mikor felfedezik, hogy Dumbó képes repülni, a cirkusz élete hihetetlen fordulatot vesz, magára irányítva a meggyőző üzletember, V.A. Vandevere figyelmét is, aki varázslatos vastagbőrűeket gyűjt új, eddig sosem látott szórakoztatóműsorához. Dumbó így új magasságokban szárnyalhat a bűbájos és lélegzetelállító légtornász, Colette Marchant oldalán, mígnem Holt megtudja, hogy a csillámporos külső mögött Dumbó új otthona sötét titkokat őriz.

A radikális csoport igehirdetése elsősorban a túlnépesedés ellen szól, szerintük a világ pusztulását végül az okozza majd, hogy olyanokat tart ki a világ, akikre semmi szüksége. Bill elhatározza, hogy az ő sajátos módszereivel korrigálja ki azt, amiről mások csak beszélnek. Hosszú készülődés után eljön a nagy nap, az ősök elmennek dolgozni, Bill pedig "páncélba" öltözik, magához vesz néhány gépfegyvert és bombát és nekilát, hogy az az ember legyen aki nemcsak beszél az elképzelésiről, de tesz is értük és emellett még könnyű pénzhez is jut. Bill terve tökéletes, a nap minden perce ki van számolva. Gátlástalanul leöl bárkit aki az útjába kerül, mindezt úgy, hogy talán sosem derül ki ki a tettes, ugyanis mire a szülei hazaérnek, már ő is otthon lesz.

Florence Foster Jenkins, a gazdag és nagylelkű New York-i örökösnő kislánykora óta arról ábrándozik, hogy híres énekesnő lesz belőle. Imádja az operát, őszintén lelkesedik a zenéért, és nagyon elszánt. Még egy olyan aprócska dolog sem tántoríthatja el céljától, mint hogy fülsiketítően hamisan nyivákol, képtelen tisztán kiénekelni a hangokat, nem tudja pontosan tartani a ritmust, és eszméletlenül rossz a kiejtése, ami egy olasz áriánál nem elhanyagolható szempont. Férje és menedzsere, St. Clair Bayfield zártkörű koncerteket szervez, hogy imádott felesége csilloghasson a színpadon. A zeneimádó asszony pedig annyira felbátorodik a kezdeti sikereken, hogy egyszer csak bejelenti, nyilvános koncertet ad, méghozzá nem is akárhol: a híres-nevezetes Carnegie Hallban. Az előadásnak talán nem lesz olyan kirobbanó fogadtatása, mint ahogy azt az eleven énekesnő elképzeli. De Florence hisz abban, amit csinál, és semmilyen akadály nem állhat boldogsága útjába.