Paul Martin (Jean-Claude Brialy), a törekvő aktakukac két végéről égeti a gyertyát. Épp nősülni készül, amikor szeretője teherbe esik, ráadásul az előléptetése is meghiúsul leendő apósa és a törvények miatt. Az eladósodott Paulnak azonban muszáj feljebb lépnie a ranglétrán, mégha fejeknek kell is hullnia. Paul első számú célpontja Charolais (Louis de Funés), a cég első embere, akinek távozásával, esetleg halálával, ő is egy hellyel feljebb léphet.

Asterix és jó barátja, Obelix az ókori olimpiai játékokra mennek, hogy megküzdjenek a rómaiakkal. Mindezt azért teszik, mert a gall Alafolix herceg szerelmes lesz a gyönyörű görög hercegnőbe, és elkél neki a segítség, hogy felkészülhessen az Olimpiai megmérettetésekre. Csakhogy ugyanebbe a hercegnőbe szerelmes Cézár fia, Brutus is. Kettőjük között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair-play elemeit hordozza magában. Vajon ki nyeri el végül a hercegnő kezét?

Bögyörix, a főnök unokaöccse a hírhedt gall faluba érkezik, ahol Asterixnek és Obelixnek kell igazi férfit faragniuk belőle. A Parisiumból érkező ifjú kölyök képe mögött egy arrogáns, de meglehetősen gyáva nyuszi rejtőzik, aki a kemény tréningek alatt is csak igen keveset változik. Eközben vikingek kötnek ki Galícia partjainál. Azzal a szándékkal érkeztek, hogy megtalálják a gyávaság bajnokát. Jövendőmondójuk jóslata szerint ugyanis csak ez az ember taníthatja meg őket repülni, mivel úgy tartják, a félelem szárnyakat ad. A vikingek kalandozásuk során meglátogatják a gall falut is, ahol felfedezik maguknak a gyávaság bajnoki címére méltán esélyes Bögyörixet.

A film 10-12 éves gyerekekről szól. Két falu nyunyói harcikáltak egymás ellen mindenféle eszközökkel, így például botokkal és kövekkel. Az ellenségeskedések egyik rendkívül bájos eleme az volt, hogy a fogságba esett nyunyókat megfosztották gombjaiktól és így kellett - a mellékesként kiosztott irdatlan nagy pofonok után - hazakullogniuk. Az ellenség táborában átélt megaláztatások azonban még csak bevezetői voltak a sokkal nagyobb és aggasztóbb megtorlásnak amelyek otthon érték a szerencsétlenül járt "katonákat". A gombok nélküli nadrágban és kabátkában hazatérő ifjak ugyanis kemény és kérlelhetetlen atyai pofonok és ökölcsapások elé néztek, hiszen abban az időben rendkívüli értékük és jelentőségük volt a gomboknak. Túl azon, hogy tetemes összeget képviseltek, egyben viselőik anyagi helyzetéről is árulkodtak, így a gombok igen fontos szerepet töltöttek be a két falu társadalmában.

A film főszereplője egy amerikai szépség. Na, nem egy csinos ifjú hölgyről van szó, hanem egy luxusautóról, amelyet nevetségesen olcsón vásárol meg az egyszerű párizsi munkás, Marcel. De úgy tűnik, a járműcsoda nem hoz szerencsét hősünknek, miatta elveszíti az állását, és hiába neveznek be egy autó-szépségversenyre is, a parádé káoszba fullad. A továbbiakban fontos szerepet játszik egy kisemmizett titkárnő, a kereskedelmi miniszter és egy költői vénával megáldott rendőrfelügyelő. Robert Dhéry színész-rendező filmjének egyik érdekessége, hogy 3 évvel az első Csendőr-film előtt egy fő kivételével sikerült a Saint-Tropez-i csendőrőrs teljes állományát felvonultatni, vagyis Louis de Funest, Christian Marint, Jean Lefebvre-t, Michel Modo-t és Guy Grossót. Louis de Funes rajongói különösen örülhetnek, mert a színész két szerepben is feltűnik.

Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát. Julius attól tart, hogy soha nem tudja uralma alá hajtani a hajthatatlan falucskát, ezért üzletet ajánl Asterixnek és barátainak: ha kiállnak 12 általa kitalált próbát, Cézár átadja nekik a Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak a próbán, ők hódolnak be a Birodalomnak.

André, a hajógyár fejlesztőmérnöke megnyeri a vitorlásversenyt, a nagy regattát, saját építésű hajójával. Főnöke azonban erre az örömhírre - hirtelen haragjában - kirúgja. Ám a gyár, a zseniális mérnök nélkül, aki többek között a gyalogló csónakot is feltalálta, nem funkcionál. Ezért a főnök mindent megtesz a mérnök visszaszerzésére. Ennek érdekében igénybe vesz egy törött lábat, néhány elgázolt szárnyast, egy traktort, sőt még a tengerészetet is és indulhat a hatalmas kalamajka.

A kicsi és a tömzsi, azaz a két gall ezúttal Egyiptomba nyargal druidájuk oldalán. Hogy miért mennek, nem talány: a fitos orrú Kleopátra azt tette fel fogadásra, hogy röpke három hónap alatt felhúzat egy csomó falat, rá a tetőt, s ebből végül gyönyörű palota épül. Így a babéros figura, rómaiak dölyfös ura kisebbre veszi a képét és Egyiptom dicső népét legnagyobbnak elismeri. Csakhogy a terv telis-teli ármányokkal, buktatókkal, víziókkal, légiókkal. Krokodilok foga csattog, kalózok a zsákmányt lesik, hajcsárok ostora pattog és a Szfinxnek orra esik. Korai az aggodalom, hisz itt van a csodafőzet, ami látszik a két gallon, mert kövön nem marad kőzet!