Finom lélekrajzokkal megjelenített történet a XIX. század második feléből. Középpontjában a hirtelen módos farmerré lett, öntörvényű Bathsheba, akinek csalódásoktól és váratlan megrázkódtatásoktól sem mentes életét három férfi határozza meg: a szomszédos gazda, a körülrajongott William, később a városban állomásozó katonaság egyik tisztje, Troy őrmester, majd az állandóságot képviselő, vonzódó és menekülő birkapásztor, Oak.

Egy angol turistapár megérkezik a spanyol Földközi-tenger partjainál fekvő Almanzora szigetére, ahol felfedezik, hogy egy kis halászfaluban nincsenek felnőttek, csak néhány gyerek, akik bámulják őket és titokzatosan mosolyognak.

Ez egy idehaza valószínűleg soha nem játszott film, Richard Harris egyik alig ismert címszerepével. A történet tkp. két erős akarat csatájaként is szemlélhető, Henry kapitányt a küldetés végrehajtása és a Bass bosszújától való félelem motiválja (sokszor már-már a megszállottságig menően), Basst pedig a túlélés és a bosszú. Ahogyan a sztori földrajzilag halad, úgy lehetünk szemtanúi bizonyos lelki fejlődésnek is. Mindkét főszereplő talán változik valamennyire a film végére, vagy talán előjön belőlük az, ami mindig is bennük rejtőzött.

A film a 9. században Angliában játszódik. A briteket egy fiatal férfi vezeti a megszálló dánok ellen. A látványos harci jelenetekben bővelkedő történelmi kalandfilm a legendás IX. századi angol királyról, Nagy Alfrédról szól aki szembeszállt a betörő dán hordákkal. Anglia a 9. században még nem volt egységes állam, több királyságra tagolódott. Az angolszász királyságokat a Guthrum vezette harcias, kegyetlen dánok támadták meg. Míg Merciát és Kelet-Angliát meghódoltatták a dánok, Alfréd, Wessex uralkodója az ellenállást választja. Szembeszáll a hódítókkal, s megvédi Angliát, mely tettéért később az utókor a "Nagy" jelzővel illette.