André, a hajógyár fejlesztőmérnöke megnyeri a vitorlásversenyt, a nagy regattát, saját építésű hajójával. Főnöke azonban erre az örömhírre - hirtelen haragjában - kirúgja. Ám a gyár, a zseniális mérnök nélkül, aki többek között a gyalogló csónakot is feltalálta, nem funkcionál. Ezért a főnök mindent megtesz a mérnök visszaszerzésére. Ennek érdekében igénybe vesz egy törött lábat, néhány elgázolt szárnyast, egy traktort, sőt még a tengerészetet is és indulhat a hatalmas kalamajka.

Egy francia falu, Malevil életéről szól a film az atomkatasztrófa után. A falusiak egy csoportja a helybéli nagybirtokos borpincéjében éli túl a robbanást. Azután meg kell küzdeniük a kóbor városlakókkal, akik a termésükre vetnek szemet, valamint egy másik túlélő csapat diktátorával is. Amikor ezeket a megpróbáltatásokat sikerrel kiállták, helikopterek jelennek meg a falu felett, és a hatóságok kényszerrel elszállítják az összes túlélőt.

A film főszereplője egy amerikai szépség. Na, nem egy csinos ifjú hölgyről van szó, hanem egy luxusautóról, amelyet nevetségesen olcsón vásárol meg az egyszerű párizsi munkás, Marcel. De úgy tűnik, a járműcsoda nem hoz szerencsét hősünknek, miatta elveszíti az állását, és hiába neveznek be egy autó-szépségversenyre is, a parádé káoszba fullad. A továbbiakban fontos szerepet játszik egy kisemmizett titkárnő, a kereskedelmi miniszter és egy költői vénával megáldott rendőrfelügyelő. Robert Dhéry színész-rendező filmjének egyik érdekessége, hogy 3 évvel az első Csendőr-film előtt egy fő kivételével sikerült a Saint-Tropez-i csendőrőrs teljes állományát felvonultatni, vagyis Louis de Funest, Christian Marint, Jean Lefebvre-t, Michel Modo-t és Guy Grossót. Louis de Funes rajongói különösen örülhetnek, mert a színész két szerepben is feltűnik.

Henri az esküvőjére készül, előtte azonban szeretné még kihasználni az agglegény élet utolsó néhány óráját, ezért úgy dönt, hogy átruccan Londonba, a francia rögbicsapat vendégjátékára. A menyasszonyának persze azt hazudja, hogy a beteg nénikéjét megy meglátogatni. Nem is sejti, hogy az ártatlan füllentésnek milyen következményei lesznek. A meccs alatt Henri összetűzésbe keveredik egy másik szurkolóval, aki kiüti két fogát. Ha nehezen is, de sikerül fogorvost találnia, ám a rendelőből egy angol rendőr egyenruhájában távozik.

A szerelmek városa Párizs, a ma már nem létező, egykori Párizs, amely ezernyi "színnel" és hanggal elevenedik meg ebben a klasszikus francia remekműben. A történet a külvárosi némajáték-színház világába vezet el bennünket, főhőse Pierrot, az álmodozó pantomimművész, aki egy rejtélyes szépasszonyban véli felfedezni a nagy szerelmet. A sokszálú cselekmény minden rétege e különös szerelem lélektanát járja körül és nagyszerű harmóniában olvad össze. A film 1990-ben elnyerte a minden idők legjobb francia filmalkotásának megtisztelő címét.