A külvilág szemében Amy Foster egyszerű, zárkózott teremtés. Mosolyt szinte sohasem látni arcán - látszólag híján van mindenféle érzelemnek. De ez érzéketlen külső, szenvedélyes lelket takar. Amy rendszeresen kijár a közeli tengerpartra, és a hullámok által partra sodort különféle kincseket gyűjti. Aztán egy nap a tenger valami egészen különleges ajándékot vet ki a partra Yanko Gooral személyében, aki a közelben elsüllyedt hajó egyetlen túlélője. Amy élete egy csapásra megváltozik. Yanko számára ez az új világ idegen, a helybeliek számára pedig Yanko az. A férfit ellenségesen fogadják, és sorsa az örök kiközösítés lenne, ha Amy nem állna mellé. A jövevény és a lány között szenvedélyes szerelem szövődik, amelynek a helyiek összes áskálódása és acsarkodása sem vethet gátat.

Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai aki tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nőtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntő győzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért.

A két Grimm testvér, Jacob és Wilhelm szélhámosságból élnek, és a francia hatóságok elől menekülnek. A testvérek rövidesen a fantáziájuk teremtette mesevilágban találják magukat, ahol egy bűvös erdőben titokzatos körülmények között fiatal lányok tűnnek el. Itt tényleg szükségük lesz minden trükkre, ellenfelük ugyanis a Tükör királynő.

Robin Hood tűzről pattant lánya, Gwyn apja nyomdokaiba lép és bebizonyítja, hogy ő sem akárki. János herceg akar Anglia trónjára ülni, de Oroszlánszívű Richárd végrendelete megváltoztathatja a trónutódlás sorrendjét, mert ő törvénytelen fiára, Fülöpre hagyta a koronát. Robin Hood pedig mindenáron meg akarja akadályozni, hogy János végezzen riválisával. Amikor azonban fogságba esik, Gwyn elindul, hogy kiszabadítva apját Fülöp segítségére legyen.

A gengszterfőnök Albert Spicának egy jól menő francia luxusétterme van Londonban. A durva és szadista férfit a bűnözésen kívül jószerivel csak az evés-ivás érdekli, nem csoda, hogy a felesége Georginia roppant megalázottnak, magányosnak és elhanyagoltnak érzi magát mellette. Spica imádja a fényűző életet, a mulatozást, minden este fogadást szervez az éttermében. Richard Brost főszakács feladata, hogy a konyhaművészet remekeivel elkápráztassa az embereket. Eközben Spica felesége egy csendes könyvkereskedő karjaiban talál vigaszt.

Sose kezdj ki egy írrel! Jimmy (Eddie Griffin) egy egész faluba beleköt, amikor csalással megnyeri a hely egyetlen tehermentes épületét, a kocsmát. A szabadságot jelképező helység amerikai kézbe került, a falubelieknek már nem csak a helyi lord pénzéhségével, hanem az amerikai srác lazaságával, hatalmas egójával és vég nélküli szövegelésével kell szembeszállnia. Az eladósodott lakók nem is sejtik, hogy Jimmynél nincs jobb fegyver a lord ellen.

Megromlott Alfie és Helena házassága. A férfi az elveszett ifjúságát keresi a nála jóval fiatalabb call-girl oldalán, aki színésznő szeretne lenni. Az elhagyott asszony, Helena a lányának, Sallynek önti ki a szívét, és jósnőhöz jár, annak tanácsai szerint alakítja életét. Idővel pedig találkozgatni kezd egy férfival, aki nemrég veszítette el a feleségét. Helena lánya is boldogtalan házasságban él, se munkájuk, se pénzük, se gyerekük. Sally férje, Roy sikertelen író, aki leginkább a szomszéd lányt kukkolja. Miközben Sally egyre közelebb kerül a főnökéhez, úgy távolodik el a férjétől.

Grace Kelly a gyönyörű és igézően tehetséges színésznő, Hollywood kedvence mesébe illő fordulattal az ő hercegét választotta, mikor 1956-ban maga mögött hagyott mindent, és feleségül ment szerelméhez, a Grimaldi-ház fejéhez, III. Rainer monacói herceghez. A szakma, és a közönség is imádta Grace-t, a romantikus, törékeny szépséget, akit sosem tudtak kiverni a fejükből. Így van ezzel Alfred Hitchcock is, aki 6 évvel Grace menyegzőjét követően szeretné múzsáját visszacsábítani Hollywoodba, hogy játssza el új filmje, a Marnie főszerepét Sean Connery oldalán. Óriási a kísértés és a felelősség, egy asszony és egy ország jövője egyszerre a tét. Mindeközben ugyanis a hercegnek nem csak házassága válságával, de komoly politikai problémával kell szembenéznie: a fenyegetés a szomszédos Franciaországból érkezik.

Nagy-Britannia legünnepeltebb festője életének utolsó 25 évét fogja össze a Mr. Turner, és figyelemreméltóan alapos portrét fest egy összetett és ellentmondásos férfiről, kinek családjához, művésztársaihoz és szerelmeihez fűződő kapcsolata gyakorta olyan felkavaró volt, mint a festményei.

C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.

Főszereplője a XIX. századi Anglia társadalmi konvencióival szembeszálló, független amerikai hölgy, Isabel Archer. Már azzal is botránykővé válik a társaság szemében, hogy visszautasít egy előnyös házassági ajánlatot. De a szabadság és igaz szerelem kedvéért még ármány szőtte frigyét is van bátorsága felrúgni.

A kishivatalnok, Sam Lowry egy jövőbeli, mindent ellenőrző információs minisztérium alkalmazottja. Szorgalmas munka helyett arról ábrándozik a számítógépek között, hogy magányos hősként megvédi álmai asszonyát a szörnyektől. A feladata azonban az, hogy felkutassa a kormányzat egyik ellenségét; gépelési hiba folytán egyszer csak egy teljesen más személy kerül a körözöttek listájára, akit a biztonsági erők hamarosan megtalálnak és likvidálnak. Sam túl későn ér a helyszínre, hogy segítsen, azonban a szerencsétlen mentőakció során megismerkedik álmai asszonyával. A nő megváltoztatja az egész életét, és amikor áthelyezik a kínzás és a terror minisztériumába, már kételkedik állami szolgálatának helyességében. Álmai mellett dönt, és ezzel súlyos helyzetbe sodorja magát.

London, 1818. Titkos szerelmi viszony kezdődik a 23 éves angol költő, John Keats és a szókimondó szomszéd hölgy, Fanny Brawne között. A furcsa pár eleinte egymáson köszörüli nyelvét, a férfi azt gondolja, hogy a nő csak egy elegánsan kacérkodó társasági liba, míg Fanny-t egyáltalán nem érdekli Keats költészete, sőt, az irodalom sem.

Egy szerelmi történet a disztópikus, közeli jövőben, ahol az egyedülálló embereket letartóztatják, és egy hátborzongató szállodába zárják, ahol 45 napjuk van arra, hogy párt találjanak maguknak. Azokat, akik kudarcot vallanak, állattá változtatják, és szabadon eresztik az erdőben.

Gene Wilder ebben a filmben egy híres rádiós személyiséget alakít, aki egy napon rászánja magát a nősülésre, és arájával, aki egyben kolléganője is, egy távoli vidéki kastélyba utazik. Frigyüket mindenki nagy örömmel fogadja, kivéve persze a házban lakó szellemeket. A kísértetkastélyban nem a mézeshetekhez kívánatos nyugalmat találják, hanem lépten-nyomon az életükre törnek. Ráadásul házigazdájuk, a meglehetősen férfias vonásokkal rendelkező nagynéni sem nézi őket igazán jó szemmel, mert meggyőződése, hogy unokaöccse újabban nagyon furcsán viselkedik: biztosan ő a farkasember.

Egy fiatal magánnyomozó, Charles Hayward érkezik a zűrzavaros Leonides család vidéki kúriájába, hogy egykori kedvese kérésének eleget téve kinyomozza a dúsgazdag családfő, Artistide halálának körülményeit – még mielőtt a Scotland Yard emberei elkezdenének nyüzsögni a helyszínen és lerántanák a leplet néhány sötét családi titokról. A hatalmas birtokon elterülő ferde házban a keserűség mérgező atmoszférája, a féltékenység és a harag uralkodik. Hayward a nagy múltú dinasztia három generációjával találja szembe magát, köztük olyan fondorlatos és erőskezű nőkkel, mint a színpadi színésznő Magda West, Artistide fiatal özvegye, Brenda és a család matriarchája, Lady Edith de Haviland.

Az édesapa halála után a Nickleby család elszegényedik. Az ifjú Nicholas és a nővére az édesanyával Londonba utazik, hogy az apa idősebb testvérétől kérjenek segítséget. Ralph bácsit azonban nem a segítő szándék vezérli. Azon munkálkodik, hogyan tudná a családtagokat elszakítani egymástól és kihasználni őket. Nicholast beíratja a kemény és szigorú iskolába. A fiú azonban az egyik társával, Smike-kal megszökik. Úton London felé találkoznak egy színtársulattal. A film Charles Dickens világhírű regényéből készült.

Hét tenger legkegyetlenebb és legmogorvább kalóza, a szőrös szívű és még szőrösebb képű Red kapitány a nyílt tengeren hányódik szárnysegédjével, Békával, valamint néhány kiéhezett cápával maga körül. A két rettenetes kalóz éhségében már majdnem egymást falná fel, mikor szerencséjükre rájuk talál a Neptun nevű spanyol gálya legénysége és megmenti őket. A falábú kapitány egy pillanatig sem tölti az idejét holmi hálálkodással, sokkal inkább szövögeti gonosz tervét, hogyan vegye át a hatalmat a Neptunon, ugyanis a hajó gyomra rejti az évszázad legnagyobb fogását: egy színarany azték trónszéket. Nincs, aki megállítsa őt. Na jó, mégis van...

Daphne Reynolds arról álmodik, hogy egy napon megismerheti sosem látott édesapját, akivel édesanyja tizenhét évvel ezelőtt forgószélszerű szerelembe esett, ám a férfi szigorú arisztokrata családja miatt el kellett válniuk. Mivel Daphne nem hajlandó lemondani arról a régi álmáról, hogy kapcsolat alakuljon ki közte és régóta hiányolt apja között, 17. születésnapján hirtelen Londonba repül. Itt szembesül azzal, hogy édesapja nem más, mint Anglia egyik legismertebb politikusa, Lord Henry Dashwood.

Vakond úr egy napon arra ébred, hogy meghitt földalatti üregében repedeznek a falak és mozognak a bútorok. Mielőtt még végképp összeomlana otthona, sikerül kimenekülnie a felszínre. Ott kétségbeesetten látja, hogy nyugalmas otthonának környékét a menyétek dúlták fel, és letarolnak mindent, amit csak érnek. A szerencsétlen hajléktalanná vált Vakondot a tettrekész, szolidáris Patkány karolja fel. Együtt indulnak Varangy úrhoz bepanaszolni a menyéteket, hiszen az a terület, ahol idáig Vakond élt, a jómódú kétéltű tulajdonában van - legalábbis eddig így volt. Varangy kastélyában azonban kellemetlen meglepetés éri őket. Kiderül ugyanis, hogy a földbirtokos eladta a mezőt. Amikor azonban meghallja, hogy mi történt szegény Vakonddal, felajánlja neki, hogy lakjon ezentúl nála. De ezzel még nincs megoldva a probléma. A menyétek ugyanis telhetetlenek. Most Varangy kastélyát akarják megszerezni.

A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.

A fiatal Robin Cavendish két kanállal habzsolja az életet, s az egészet csupán egy nagy kalandnak fogja fel. Amikor azonban tragikus módon lebénul, minden megváltozik. Gyönyörű felesége az orvosok tiltása ellenére hazaviszi őt a kórházból. Elkötelezettségével, kitartásával és a köztük lévő szoros kapcsolattal sikerül a történtek ellenére lelket öntenie a férfiba.

Amikor egy végzetes baleset folytán elpusztul a királyi család minden tagja, a kimerítő családfakutatás eredményeként előkerül egy távoli örökös, Ralph Jones. A jó természetű, földön járó Las Vegas-i bárzongorista Ralph rövidesen leckéket kap királyi viselkedésből és jómodorból. Oktatója Willingham, a királyi magántitkár. S bár Ralph viselkedése rendkívüli módon elbűvöli az embereket, ugyanakkor olaj a tűzre a gonosz Lord Graves számára, aki mindent megtesz azért, hogy elmozdítsa őt a trónról.

A nagy sikerű regény alapján készült Nyár februárban egy bohém művészekből álló közösség életébe enged bepillantást, amely az angol tengerparton, Cornwall közelében alakult, és az I. világháborút megelőző években élte virágkorát. Miközben az ország jövője ködbe burkolózik, úgy bonyolódik három jó barát egy mindent felperzselő szerelmi háromszögbe ebben a lenyűgöző igaz történetben.

1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.

A XIX. században vagyunk. Sherlock Holmes, a kiváló megfigyelőképességgel rendelkező diák találkozik Watsonnal, az iskola új tanulójával. Holmes és barátnője, Elizabeth megpróbál összefüggést keresni a megmagyarázhatatlan és látszólag nem összekapcsolható öngyilkosságok sorozata között. Ilyen eset a megboldogult Waxflatteré is, aki Elizabeth nagybátyja volt és egyúttal Holmes tanára. A nyomok London ködös utcáin keresztül, a háztetőkön át egy különös vallási szekta sötét és titokzatos világába vezetnek.

A fiatal, tehetséges orvos, Merivel őfelsége, II. Károly kívánságára a londoni udvarba tart. Ott tartózkodása során csakhamar kivívja az uralkodó elismerését, aki rangot és vagyont ajánl neki, ha egyik ágyasával, Celiával látszatházasságot köt. Merivel elfogadja az ajánlatot és nőül veszi Celiát. Ám a terv további végrehajtásába hiba csúszik: Robert túlságosan is közel szeretné érezni magához saját hitvesét, s ennek híre az uralkodóhoz is eljut. Az ifjú orvos fényes karrierjének vége szakad, száműzik az udvarból. Merivel barátjánál, egy vidéki kórházban folytatja a praktizálást, de itt sem maradhat sokáig. Elhatározza, újra szerencsét próbál Londonban.

Földünk természetes erőforrásai szinte kimerültek. Veszett háború pusztítja az élőket: négy világuralomra törő vállalat katonái gyilkolják egymást, hogy a megmaradt leheletnyi energiához jussanak. Összecsapásaik során megtörik a földkérget, és felszínre kerül valami eredendően gonosz... Egy gép, mely az embereket félelmetes erejű, pusztító mutánssá alakítja, akikkel még a katonák se bírnak. A Testvériség vezetője evakuálná az életben maradtakat, ám Samuel testvér, kezében a Krónikákkal rámutat arra, hogy a próféciák alapján megállíthatják a szörnyeket - csak a megfelelő vezetőt kell a katonák élére állítani.

Felnőttként Róbert Gida, azaz Christopher Robin a munkájában túlterhelt és nem is fizetik meg kellőképpen, jövője pedig bizonytalan. Állása miatt feleségére és kislányára alig jut ideje; régen elfeledte derűs gyermekkorát, amit mézszerető, csacsi öreg medvéjével és társaival töltött. Aztán egyszer csak, kissé meggyötörten a sok-sok évnyi ölelgetéstől és játszadozástól, Micimackó ismét feltűnik életében. Megújítják barátságukat, s Christopher felidézi csodákkal és fantáziával telt ifjúkorát, amikor a semmi volt a legjobb dolog, amit csinálhatott. Egy szerencsétlen fordulatot követően, melynek Róbert Gida aktatáskája az elszenvedő alanya, Micimackó és a többiek, úgymint Malacka, Füles és Tigris, az erdőből egyenesen Londonba indulnak, hogy visszajuttassák barátjuk pótolhatatlan holmijait… mert a barátokra mindig lehet számítani.

Indy titkos ügynökként kalandos és kissé ügyetlenre sikerült leleplezési akciók után Prágában köt ki, ahol az a feladata, hogy egy telefonos lakásban várja a további utasításokat. Ám a bürokrácia útvesztőjében nem könnyű kiigazodni, Indy szerencséjére, van aki megszánja őt: Franz Kafka felajánlja a segítségét? Ebben az epizódban viharos kalandok sorát éli át Indy: a Habsburgok udvarát elhagyva Oroszországba indul - 1917-et írunk...

Robin Hood klasszikus történetének változata. Oroszlánszívű Richárdért váltságdíjat követel az osztrák herceg. Richárd fivére, János herceg uralkodik a király távollétében.

Egy fiatal nőről, a tehetős angol családból származó Susan Traherne-ről szól, aki a felderítés ügynökeként dolgozik, és az ellenállási mozgalmat segíti a megszállt Franciaországban. A háború utolsó napjaiban rövid és viharos viszonyt folytat az ejtőernyős Lazarral. Ezek a boldog pillanatok felkeltik benne a reményt egy jobb jövő iránt. Susan visszatér Angliába és új munkát vállal. A bohém művészek köreiben vonzza a férfiakat erős jellemével, függetlenségével, lobbanékonyságával és idealizmusával. A háború utáni élet azonban elég kiábrándító: az elit kettős morálja, a továbbra is létező társadalmi ellentétek és a mértéktelen fogyasztás ellentétes Susan nézeteivel. Egy magas rangú diplomatával kötött sikertelen házassága végkép a depresszió felé taszítja a főhősnőt.

A történet egy üstökös darabkájának becsapódását követően játszódik, amikor is egy lovag elindul a rejtélyes tárgy keresésére, ugyanis a pletykák szerint az aranyat rejt magában. Útja során arany helyett azonban egy sárkányra bukkan, aki megmenti az életét. Később együtt indulnak harcba egy gonosz varázsló ellen. Ráadásul a kaland során Gareth megtanulja, hogy mit is jelent lovagnak lenni.

William Thatcher (Heath Ledger) nemcsak kiváló szájhős, hanem első osztályú szédítő is, akinek csupán egy rang hiányzik a teljes sikerhez. Mivel az nem terem minden bokorban, hát hazudik egyet magának, amikor Sir Ector a lovagi tornán jobblétre szenderül. Felveszi a vértezetét, és néhai ura nevében megnyeri a díjat. Hamarosan víg cimboráival egyik tornáról járnak a másikra, és William igazi sztár lesz. Csakhogy a szép Jocelyn teljesen elcsavarja a fejét, mellyel egy veszélyes és féltékeny ellenséget szerez magának. Ráadásul Adhemar gróf (Rufus Sewell), a fekete lovag rájön, hogy egy csaló orránál fogva vezeti a sportbarát nemességet.

Egy 16 éves lány megpróbál házasságközvetítőt játszani özvegy apja számára karácsonykor. Sok szempontból David és és tizenhat éves Jules Evans kapcsolata nem különbözik a legtöbb apa- lánya kapcsolattól. David küzd azért, hogy megértse, de nem hajlandó kommunikálni vele. Be akar kapcsolódni az életébe, de ő a saját terét akarja. Egy fontos szempontból azonban David és Jules el van választva a társadalom többi részétől: Jules anyjának, David feleségének halála egy két évvel ezelőtti autóbalesetben. Mivel Jules e pusztító veszteség nyomán küzd a mindennapi élet nehézségeivel, úgy dönt, hogy saját kezébe veszi a dolgokat. Profilokat készít apja számára több online társkereső platformon. Arra törekszik, hogy apjának partnert keressen, és saját maga számára valakit, akivel beszélgethet. A kérdés az, hogy Jules új anya után kutatva megtalálja-e régi apját?

1854 Kelet-Afrika. A tét nem kisebb, mint a Nílus forrásának felfedezése. Richard Burton mellé társul John Hanning Speke is. Mindkettőjüket az Angol Királyi Földrajzi Társulat támogatja. Egészen eljutnak a Tanganika - tóig, majd tovább haladva egy még hatalmasabb víztükröt fedeznek fel, amit Victória- tónak neveznek el. A többszöri expedíció alatt igaz barátság szövődik közöttük, ami a legveszélyesebb helyzetekben is átsegíti őket. Ám visszatérve Angliába minden megváltozik. A hírnév, a Társulat érdekei, a sajtó megmételyezi kapcsolatukat, s ez Speke öngyilkosságához vezet...

A fiatal és bájos Lucy feleségül megy a harminc évvel idősebb, gazdag arisztokrata, Sir Michael Audley-hez. Robert, Michael unokatestvére, titokban szerelmes Lucybe. Észreveszi, hogy a nő egy szörnyű titkot rejteget a múltjából. Elkezd nyomozni utána és rájön, hogy Lucynak köze van a barátja, George, eltűnéséhez. Amikor váratlanul George visszatér Angliába, az események drámai fordulatot vesznek.

Mike és Troy, a két kisstílű bűnöző egy út menti kávézóba megy egy találkozóra, amiből nagy hasznot remélnek.