A történetben nem képzelt tudósról van szó: a film főalakja Henri Laborit, az orvos és teoretikus, akinek az emberi faj lehetőségeit tárgyaló könyvei rendkívül népszerűek Franciaországban. Patkánykísérletekkel bizonyította, hogy konfliktushelyzetben az ember három lehetőség közül választ: felveszi a harcot, elmenekül, vagy elfojt és rosszul lesz. Három párhuzamos életút bomlik ki a filmben: a színésznőé, aki kitér a problémák elől (menekül), az első generációs értelmiségi férfié, aki szembeszáll, harcol korlátaival, valamint a sikeres karrierjét építő értelmiségié, aki a válsághelyzettel nem tud megküzdeni, belebetegszik. Mind Laborit, mind Resnais a "menekülésben" látja az egyetlen, válságból kivezető utat. A tudományos téziseket bemutató, elgondolkodtató filmnek meglepően nagy közönségsikere volt, s a kezdeti fanyalgás után a kritika is elismerte.

Hogy megörökölhesse a Normann fogadót, Hippolyte Lemoine-nek nem kis dolgot kell produkálnia. Nevezetesen a harmincas éveiben járó, kissé gyengeelméjű fiatalembernek el kell végeznie az általános iskolát. Augustine nagynéninek és lányának, Javotte-nak is az örökségére fáj a foga, ezért mindent elkövetnek, hogy Hippolyte-nak ne sikerüljön ez a vállalkozás. Szerencsére a falusi tanító jó szándékú, akárcsak a lánya, Madeleine, aki tanácsaival segíti a fiatalembert.

A film főszereplője egy amerikai szépség. Na, nem egy csinos ifjú hölgyről van szó, hanem egy luxusautóról, amelyet nevetségesen olcsón vásárol meg az egyszerű párizsi munkás, Marcel. De úgy tűnik, a járműcsoda nem hoz szerencsét hősünknek, miatta elveszíti az állását, és hiába neveznek be egy autó-szépségversenyre is, a parádé káoszba fullad. A továbbiakban fontos szerepet játszik egy kisemmizett titkárnő, a kereskedelmi miniszter és egy költői vénával megáldott rendőrfelügyelő. Robert Dhéry színész-rendező filmjének egyik érdekessége, hogy 3 évvel az első Csendőr-film előtt egy fő kivételével sikerült a Saint-Tropez-i csendőrőrs teljes állományát felvonultatni, vagyis Louis de Funest, Christian Marint, Jean Lefebvre-t, Michel Modo-t és Guy Grossót. Louis de Funes rajongói különösen örülhetnek, mert a színész két szerepben is feltűnik.

A két jó barát, Moreau és Dubois, elhatározzák, hogy együtt töltik a vakációt Deauville-ben feleségeik és egyikük unokahúgának társaságában. A terv kitűnőnek tűnik, a valóság azonban másként alakul: az út, a fogadtatás, a villa állapota egyaránt pocsék. Mit tegyenek, hogy megmentsék a vakációjukat? Ennek megoldásához minden leleményességükre szükségük van.

A hét epizódból álló szkeccsfilm a női élet változó korszakaiban, kislánykortól az elmagányosodott idősödő nőig, mutatja be a szerelemmel való találkozást. Clair kis története, a Nászutasok, jóindulatú, finom humorral festi le a boldog ifjú pár civódásában rejlő veszélyeket, a szerelem múltán az elhidegülés elkerülhetetlenségét. Az esküvő kimerítő élményéből végre nászútra indulhat az ifjú pár. Együttlétük meghittségének az asszonyka féltékenysége, szeszélyei vetnek véget, bár ezt egy ideig a testi szerelem gyönyöre még feledtetni tudja...