Jannicke és Eirik a barátaikkal, Mikallal és annak barátnõjével, Ingunn-nal, valamint Morten Tobiasszal snowboardozni mennek Jotunheimen hegyei közé. Morten Tobias balestet szenved, eltöri a lábát. Mivel a kocsijuk túl messze van, hogy még a sötétedés beállta elõtt visszaérjenek, arra kényszerülnek, hogy menedéket keressenek az elhagyott szállodában. Rájönnek, hogy a szállodát még 1975-ben zárták be, miután a tulajdonos fia eltűnt a hegyekben. Ám kiderül, hogy a szállodában rajtuk kívül van még valaki. Egy pszichopata gyilkos kezd vadászni rájuk. A fiatalok megpróbálják megvédeni magukat, ám a kis csapat létszáma egyre fogy.

1989 novemberében leomlik a Kelet- és Nyugat-Európát elválasztó berlini fal. A norvégiai Stavanger városában élő tizenhét éves Jarle-nak sejtelme sincs arról, hogy milyen változásokban lesz része. Eddig mindene megvolt: a legjobb barátnő és a legmenőbb haver a világon, akikkel hamarosan beindítják Stavanger legkeményebb punkegyüttesét, a Matthias Rust Bandet. Ám minden megváltozik, amikor egy új fiú tűnik fel az osztályban. Yngve nem olyan, mint a többi fiú, a homszexuális srác szinte mágnesként vonzza Jarle-t. Tore Renberg regényéből.

Emlékeznek még a norvégiai Stavanger városkában élő Jarle Kleppre? Tizenhét évesen találkoztunk vele, a Berlini Fal leomlása idején, amikor arról álmodott, hogy beindítja punkegyüttesét. Nyolc év telt el azóta, Jarle huszonöt éves lett. De valóban felnőtt? Egyetemistaként a zene, a szex és Marcel Proust között osztja meg az idejét. Ja, és egy hétéves kislány apja, aki egy egyéjszakás kaland "következménye". A kislány látogatóba érkezik a jövő héten az újonnan felfedezett apjához, és ez a találkozás felér egy nukleáris bomba hatásával.

Tore Renberg önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült ez a generációs dráma, melynek főhőse, Jarle Klepp olyan hírt kap, melynek nyomán felidéz magában egy olyan időszakot, melyet legszívesebben elfelejtene: tinédzserkorát, melyet Stavangerben töltött alkoholista és erőszakos apja, valamint félelemben élő anyja mellett. Apja rémuralma elől a fiatal fiú a zenébe, a lányok hajszolásába és politikai aktivitásba menekül. Ez utóbbinak köszönheti váratlan hírnevét, mikor egy tévéadó leadja, ahogy az egyik rasszista ellenes tüntetésen nekitámad a rendőröknek. A kérdés már csak az, hogy hirtelen támadt népszerűsége elég önbizalmat ad-e neki ahhoz, hogy szembeszálljon apjával.

1940 április 9-én a német hadigépezet Osló előtt áll. A norvég király ultimátumot kap: megadja magát, vagy meghal. Német katonák vadásznak a királyi családra, amely arra kényszerül, hogy elhagyja a fővárost. Miközben Haakon király és Olav koronaherceg egy Elverum melletti kis farmra menekül, találkoznak a német vezetéssel. Háromnapi kemény tárgyalás után Haakon király meghozza végső döntését. Visszautasítja a kapitulációt, még ha az a saját, a családja és sok norvég életébe is kerül.

Miután Max önkéntesként harcolt a finn-orosz háborúban, visszatér Norvégiába. Az országot közben megszállták a németek, bábkormány vette át a hatalmat. Max ellenálló csoportot szervez, röpiratokat terjesztenek. A németek elfogják, ám sikerül megszöknie. Skóciában csatlakozik a norvég önkéntesekhez, és kiképzik szabotázsakciók végrehajtására. Hazájába visszatérve Max arra készül, hogy néhány fős csapatával elsüllyessze az oslói kikötőben az utánpótlást szállító német hajókat. Az akció után Fehmer, a pszichopata Gestapós vadászni kezd rá. A hajszának egyre több barátja esik áldozatul. Max magát okolja a történtekért. A film igaz történeten alapul.

Egy olajfúrótorony összeomlik a norvég partoknál, a helyszínre érkező kutatók pedig rövidesen azzal szembesülnek, hogy sokkal súlyosabb jelenség húzódik a történtek mögött.