1942-ben, a második világháború harmadik évében az Egyesült Államok a legnagyobb titoktartás mellett nekifog, hogy megépítse a világ első atombombáját. A feladat végrehajtásával Leslie R. Groves tábornokot bízzák meg. A tábornok a zseniális fizikust, J. Robert Oppenheimert bízza meg a kutatások és kísérletek elvégzésével. A két vezető alatt számtalan ember, tudós dolgozik az atombomba kifejlesztésén. Ám ami eleinte csak egy egyszerű minél előbb befejezendő kutatómunkának indult, hamarosan megszállottsággá változik...

Jack Issel maga sem érti, hogy lehet ilyen szerencsés. Még meg sem száradt a tinta a közgazdász diplomáján, de már fel is vették az állam legmenőbb cégéhez. S ezzel még csak most kezdődik a diadalmenet: a cég menedzsmentje folyamatosan tolja őt felfelé a szamárlétrán, miközben mások évek óta egyhelyben toporognak, vagy éppenséggel vérre menő küzdelmet folytatnak az elsőségért. Később azonban kiderül, hogy a cégvezetést egyáltalán nem érdekli Jack Issel tehetsége, inkább egy befolyásos szenátor bizalmát szeretnék elnyerni, aki történetesen Issel apja.

Adam Horovitz (Beastie Boys) egy nehéz sorsú tinédzsert alakít, akit miután meggyűlt a baja a rendőrséggel, akarata ellenére egy pszichiátriai klinikára küldenek, ahol magánál is rosszabb állapotú embereket talál. Donald Sutherland alakítja a jószívű pszichiátert, aki az egyetlen rokonszenves ember a tinédzser-rémálomban. Persze neki is megvannak a maga problémái.

A film megtörtént események alapján, az első atombomba elkészítésének és éles felhasználásának körülményeiről szól. A második világháború végén az Enola Gay ledobja az atombombát Japánra.

Theo Kojak New York-i vezető zsaru hamis perek, féltékenységek és gyilkos trükkök szövevényes hálójában találja magát, miközben két fiatal fiú halála ügyében nyomoz. Holttestüket egy Harlem folyóban fedezték fel, a fiú anyja a fő gyanúsított. De ami egy nyitott ügynek tűnik, hamarosan valami sokkal baljósabb lesz.

Caroline Polhemust, az ambíciózus, fiatal ügyésznőt brutális kegyetlenséggel meggyilkolják. Minden jel szerint kéjgyilkosság történt, a gyanú a mindaddig feddhetetlen hírben álló államügyész-helyettesre, Rusty Sabich-re terelődik. A nős férfi - több más kollégájában hasonlóan - valóban viszonyt folytatott a gyönyörű Caroline-nal és azután sem tud szabadulni hatása alól, miután a nő lecseréli őt főnökükre. A perdöntő tárgyaláson minden Rusty bűnösségére utal...

A Richardson házaspárnak nem lehet gyereke, ezért örömmel fogadja örökbe az erdőben talált kisfiút. Daryl csak a nevére emlékszik a korábbi életéből, ám rendkívüli szellemi képességével mindenkit bámulatba ejt. A fiú kiváló tanuló, remekül sportol és könnyen barátkozik. A nevelőszülei örülnek, bár kétségek is gyötrik őket, mi rejtőzhet a múltjában. Egy sporteseményt követően Daryl képe megjelenik a helyi lapban. Ezt látva felbukkannak az igazi szülei, akik egy titkos kísérleti programban vettek részt.

Henry Brubaker rabruhában megy a wakefieldi börtönbe, ahova igazgatónak nevezték ki, mert először a rabok szemszögéből szeretné megítélni a viszonyokat. De kilétét hamarabb fel kell fedni, mint gondolná, mert csak így mentheti meg egyik fogolytársa életét... Megtörtént eseményt dolgoz fel a film. Thomas Murton, aki egykor kriminológiát tanított, 1971-ben sikertelenül próbálkozott egy arkansasi börtönben megreformálni a tarthatatlan viszonyokat. A forgatásnal maga Morton is ott bábáskodott, és az elkészült munkát minden borzalmával és sokkoló képsorával együtt meglehetősen valósághűnek találta.

Egy frissen diplomás fiatal srác családja birtokán tölti napjait. Még csak tervei közt sem szerepel az, hogy állást találjon. Az apja saját erejéből vált milliomossá, ezért zavarja fia semittevése, azonban van ötlete arra, mivel inspirálja fiát álláskeresésre.

Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.

Mondragon Józsi egyedülálló, magányos és egyszerű indián kereskedő, akinek egy kis darab földje is van. Ezen a darab földön úgy határoz, hogy babot fog termeszteni, s ebből fogja tudni fenntartani önmagát. Be is veti a földet, ám végzetes hibát követ el az öntözés megoldásakor. Erre a célra ugyanis olyan vizet használ - tudatlanul - amit a környék nagy hatalmú embere, Divine Ladd más célra tett félre. S ez a látszólag jelentéktelen ügy lavinaként indul el Jóska életében, hogy örökre megváltoztassa mind az ő mind a környezete életét. A fegyverek ugyanis eldördülnek s a végkifejlet teljesen bizonytalan.