A hadifogolytáborban is katona marad William McNamara tábornok, aki a háború végén esett német fogságba az embereivel. Ragaszkodik ahhoz, hogy honfitársai is katonákhoz méltóan viselkedjenek. Bajorország mélyén, a kegyetlen német őrök között is igyekszik elhitetni embereivel, hogy a fegyelem, a rend és az öntudat életben tarthatja és hazasegíti őket. Amikor az egyik barakkban gyilkosság történik, saját kezébe veszi az események irányítását. Szabályos haditörvényszéki tárgyalást tartanak. Még társai sem sejtik, hogy mindez egy nagyszabású akció része.

A nem is olyan távoli jövõben az Egyesült Államok lakosságának nagy része kábítószer-fogyasztó. A hatalom beépített titkos ügynökök és hatékony megfigyelési rendszerek segítségével próbálja az ellenõrzést fönntartani. Az egyik nyomozót, Fredet megbízzák, hogy álljon rá Bob Arctor dílerre, aki életveszélyes drogot terjeszt. Ennek mellékhatásaként ugyanis az ember személyisége két, egymással ellentétes félre bomlik. Fred rájön, hogy Arctor valójában az õ alteregója és önmaga megfigyelése a technikai kérdéseken túl komoly pszichológiai kihívásokat is felvet.

1976-ban még nem volt túlságosan bonyolult az élet a fiatalok számára. Szép idők voltak. A szex még biztonságos, a drogok nem veszélyesek, s a zene dübörgő. 17 évesen még nem foglalkoztatják az embert a mindennapi gondok. Pink, Mitch, és Jodie most fejezték be az iskolát. Jókedvűek, szeretnek élni és egy kis hülyeségért nem kell a szomszédba menniük.

Az Empire Records nevű lemezboltban dolgozó dolgozik 8, kicsit bolondos és problémás alkalmazott. A gond akkor jelenik meg, amikor az előző napi bevételt Lucas elveri Atlantic City-ben, így a társaságnak fel kell kerekednie, hogy valahogyan visszaszerezzék a pénzt. Mindeközben mindenkinek a saját gondjait is meg kell valahogyan oldani...

Watty, boltok rablásából keresi meg a betevőjét, de miután az egyik akciója, partnerének köszönhetően gyilkosságba fordul, kereket kell oldania a rendőrök karmai közül. Meneküléséhez a pszichopata Billy és annak menyasszonya, Starlene szegődnek útitársul. A bajokat még tetézi, hogy a rendőrségen kívül néhány becsapott uzsorás is a nyomukban van. Szeretnének mihamarabb átjutni Mexikóba, de a menekülésüket nagy mértékben lelassítja az "ifjú pár" házasságkötési szándéka és rokonaik meglátogatása.

Brad (Rory Cochrane), az állástalan zenész egy nap arra ébred, hogy a városban bomba robbant. Kiderül, hogy veszélyes, valószínűleg mérgező porfelhő került a levegőbe. Az utcán bolyongó túlélőket karanténba zárják, és azt kérik, aki otthon van, zárkózzon be, és lehetőség szerint hermetikusan zárja le a lakást. A kétségbeesett Brad képtelen telefonon elérni a feleségét, Lexit (Mary McCormack), ezért a házába betévedt munkással együtt szigetelőszalaggal lefedik a nyílászárókat. Ám Lexi, aki közben autóbalesetet szenvedett, még él, és sikerül hazajutnia. Most ott áll a bezárt ajtó előtt a halálosan rettegő és összezavarodott Braddel szemben.

1978-ban az iráni forradalom elűzte a nyugatbarát uralkodót, és kikiáltották az iszlám köztársaságot. Egy évre rá a korábbi sah Amerikába utazott gyógykezelésre, a hírre november 4-én a tömeg megrohanta a teheráni amerikai nagykövetséget, túszul ejtette az ott dolgozó 52 diplomatát, kirobbantva a 444 napos túszdrámát. Az akció idején azonban hat embernek sikerült megszöknie és elrejtőznie. Mindenki tudta, csak idő kérdése, hogy rájuk akadjanak. A CIA "beszivárgási" szakértője, Tony Mendez előáll egy mentőakció tervével.

Max életét a futás és a könyvek töltik ki. Így nem csoda, hogy a férfi hosszú évek óta képtelen szót érteni a fiával. Egy nap, amikor a parton összefut egy pszichopata sorozatgyilkossal, drámai fordulatot vesz az életük. A halál közelségében és a szörnyű élmények hatására apa és fia hamarosan egymásra talál. A kérdés az, vajon képesek-e együtt leszámolni a gyilkossal...

Tíz évvel ezelőtt a Russell család két gyerekének, Timnek és Kaylie-nek az élete gyökeresen megváltozott. a srácot elítélték szüleinek brutális meggyilkolása miatt. Tim a 20 éveiben jár, végre kiengedik a rácsok mögül és egyetlen vágya, hogy normális életet élhessen, de Kaylie-t továbbra is azon szörnyű este emlékei kísértül. Édesanyjuk és édesapjuk haláláért az egykori házukban található antik tükörből előbújó gonosz természetfeletti erő volt a felelős. Kicsit utánajárva kiderül, hogy a tükör már az eltelt évszázad során minden tulajának gondot okozott, halottakat hagyott maga mögött.

A ’70-es években Dél-Bostonban John Connolly FBI ügynök rábeszél egy ír gengsztert, Whitey Bulger-t, hogy működjön együtt az FBI-al, hogy likvidáljanak egy közös ellenséget: az olasz maffiát. A film ennek a szokatlan együttműködésnek az igaz történetét meséli el, ami hamarosan teljes kicsúszik az szövetségiek irányítása alól és esélyt ad Whitey-nek hogy a törvény markából kicsúszva az egyik legnagyobb és legkönyörtelenebb alakjává váljon a bostoni alvilágnak…

Nem akadt, aki megfékezze Dillingert és bandáját. Nem volt börtön, mely bezárhatta volna őt. Lefegyverző bája és vakmerő szökései megkedveltették a gengsztert csaknem mindenkivel, a barátnőjétől, Billie Frechette-től az amerikai közvéleményig, amely nem igazán szimpatizált az országot a válságba taszító bankokkal. Ám miközben Dillinger bandájának - köztük a szociopata Baby Face Nelsonnak - kalandjai sokakat tiszteletteljes borzongással töltöttek el, Hoovernek az az ötlete támadt, hogy a bandita elfogását használja fel arra, hogy a Nyomozóhivatalt az országos rendőrség szintjére emelje, amiből aztán az FBI lett. Ő tette Dillingert Amerika első számú közellenségévé, és bevetette ellene a fess Melvin Purvist, "az FBI Clark Gable-jét." Ám Dillinger és bandája túljárt Purvis embereinek eszén a hajszák és fegyveres összecsapások során. Csak a nyugati bűnüldözők toborzása és a nagyívű árulások megszervezése nyomán lett esélye Purvisnak arra, hogy behálózza Dillingert.

1963. november 22. Ezen a napon gyilkolják meg az Egyesült Államok elnökét, John F. Kennedyt. És ez az a nap, amikor néhány átlagemberrel rendkívüli dolgok történnek. A Parkland kórház fiatal orvosai és nővérei. A titkosszolgálat. Az eseményeket véletlenül megörökítő filmes. Lee Harvey Oswald bátyja. Az elnök testőrei. Nekik köszönhetően a történelem egyik legalaposabban kutatott, lélegzetelállító, véres és megrázó története új szemszögből tárul a néző elé.

1892-ben egy századosi rangig jutott indián-gyűlölő katona kap egy utolsó feladatot nyugdíj előtt: egy Cheyenne indián főnököt és családját kell visszakísérnie otthonába, keresztül egy rendkívül veszélyes területen.

A film egy tinédzser, Richard Wershe Jr. történetét meséli el, aki a rendőrség titkos informátora volt a nyolcvanas években, míg végül kábítószer kereskedelemért letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Nate (Mickey Rourke) egy jelentéktelen jazz trombitás, akinek lejtőn az élete. Elkapják amint épp egy autót készül feltörni, betuszkolják egy kocsiba és kiviszik a sivatagba. Nate már a halálra készül, de végül otthagyják a kietlen vidéken. A férfi végül belebotlik egy cirkuszba, mely épp a sivatag közepén áll. Ekkor látja meg a csodálatos szépségű Lily-t (Megan Fox), az igazi földre szállt angyalt. Nate első látásra beleszeret a hűvös természetű, tartózkodó lányba. Amikor Nate megtudja, hogy a gonosz, és végtelenül kapzsi gengszter, Happy Shannon (Bill Murray) tarja markában a fiatal nőt. Élete új értelmet nyer, és elhatározza, hogy kiszabadítja Lily-t a fogságból.

Walt Koontz Robert De Niro előítéletekkel teli agglegény. Szerencsétlen agyvérzést szenved és nem képes jó ideig beszédben kommunikálni. Az orvosok által javasolt kezelésnek részét képezik a gyötrelmes énekórák. Walt szomszédja éppen énektanár. Rusty Philip Seymour Hoffman nemi operáció előtt álló transzvesztita férfi és máris annyit cseveg, akár egy nő. Az egyszerre megrémült és dühös Walt kénytelen-kelletlen elfogadja Rusty segítségét, aki pedig éppen az ilyen szűk látókörű fazonokat utálta mindig is a legjobban. Esendő mese az előítéletekről és az egymásra utaltságról.

A második világháború utáni Japánban egy nyugati férfi csatlakozik a yakuzához.

Egy oregoni kisvárosban élő tanár és testvére élete teljesen összefonódik egy hallgatóéval, aki sötét titkokat tartogat számukra.

Egy kitüntetett tengerészgyalogos mentőakcióra indul, hogy megmentse két kisfiát egy embertelen fenyegetéstől. Ahogy az útjuk egyre veszélyesebb irányba viszi őket, a fiúknak maguk mögött kell hagyniuk gyermekkorukat.

Dorothy és Jonathan párkapcsolatában mindaddig jól mennek a dolgok - legalább is látszólag - amíg a lány teherbe nem esik. Dorothy hatalmas vagyonnal rendelkező édesapja ugyanis, bár soha nem találkozott lánya választottjával, a rangon aluli férfi miatt mégis kitagadja őt az örökségéből. A pénzéhes és karrierista Jonathan-nak azonban így már többé nincs szüksége rá, ezért szörnyű tettet hajt végre: öngyilkosságnak álcázva hidegvérrel meggyilkolja Dorothy-t. Rövidesen aztán New York-ba költözik, elcsábítja halott kedvese ikertestvérét, Ellen-t, akivel aztán össze is házasodnak. Minden a terv szerint alakul, Jonathan Corliss élete végre révbe ér. Ám Ellen-t nem hagyja nyugodni Dorothy halála, ezért nyomozásba kezd.

Egy igaz történeten alapuló krimi a hírhedt bostoni fojtogatós gyilkosságok történetét feltáró úttörő újságírókról: Loretta McLaughlinról, aki a Record American újságírója, és Jean Cole-ról, aki kollégája és egyben bizalmasa. Miközben a gyilkos újabb és újabb áldozatokat szed, a páros bátran folytatja tovább a nyomozást, saját életüket is kockára téve az igazság kiderítése érdekében.