Az amerikai "forró" Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, ha csak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét - tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti...

A történet azzal indul, hogy egy fiatal tanárnő, Anna (Christina Ricci) élete egyik legrosszabb napján, temetésen vesz részt, valamint ezek után az esti vacsora egy szakításba fullad párjával (Justin Long). Az éttermet a feldúlt lány hirtelen hagyja el, s néhány perc múlva baleset áldozata lesz az úton....

John Lansdale jó nevű képregényrajzolóként keresi kenyerét. Miközben a Mandro nevű hősének él, megromlik a házassága. Karrierjét szörnyű tragédia töri ketté, autóbalesetben elveszíti a jobb kézfejét. Élete egyik pillanatról a másikra darabjaira hullik szét: a képregényét más rajzolja tovább, a felesége pedig elhagyja. Úgy tűnik, nincs visszaút. A műkéz talán segíthet, ám a férfit a levágott keze kísérti. Megmagyarázhatatlan módon a végtag önálló életre kel, megvalósítja az elfojtott indulatait. Amerre csak fölbukkan, meggyilkolt áldozatok maradnak mögötte.

A sikeres amerikai írónő, Lillian ifjúkori barátnőjére, Juliára emlékezik, akivel Oxfordban együtt tanult az egyetemen. Míg Lillian a karrierjét építgeti, addig Julia az egyre erősödő nácizmus ellen harcoló ellenállócsoportban küzd. Amikor Lillian megpróbál segíteni barátnőjének e harcban, megtudja, hogy Juliát megölték a nácik.

A válásán kesergő Theresa (Robin Wright Penn) életét két dolog tölti ki: a kisfia, Jason és a munkája a Chicago Tribune riportereként. Egy magányos tengerparti sétája során talál egy palackot, benne megindító, szenvedélyes hangú üzenettel. A levél költőisége és fájdalma szíven üti Theresát, és szinte beleszeret a férfiba, akit sosem látott. Aztán, ahogy jó riporterhez illik, nyomozni kezd a különös írás szerzője után. Hamarosan kiderül, hogy hasonlóan sebzett emberrel hozta össze a sors. De Garret Blake (Kevin Costner) még Theresánál is eltökéltebb a fogadalmában, miszerint többé nem lesz szerelmes.

Wendy sikertelen drámaíró. Ám nemcsak az írás megy nehezen, a magánélete is csődtömeg. Szerelmi életét egyedül a szexéhes szomszéddal töltött kósza éjszakák jelentik. A testvérével is megromlott a kapcsolata. Wendy úgy tudja, Jon sikeres író, egyetemi tanár. Pedig Jon is rossz passzban van: alkotói válságban szenved és a barátnője is ott akarja hagyni. A két testvér megtudja, hogy az édesapjuk betegsége súlyosbodott, ráadásul meghalt a barátnője, aki eddig gondját viselte. Arizonába utaznak, hogy megoldást találjanak a helyzetre.

Élete főművén dolgozik Caden Cotard színházi rendező. Olyan monumentális darab megvalósításáról álmodik, amely egy gigantikus raktárépületben felépített, "életnagyságú" New Yorkban játszódik és amelyben a nap huszonnégy órájában több ezer színész, statiszta játszik. Műve egyszerre nagyszabású vállalkozás és személyes hangvételű darab, amelybe minden élményét - szakmai és szerelmi kapcsolatait, az öregedéstől való félelmét, a betegséggel kapcsolatos problémáit - megpróbálja beleszőni. Idővel azonban elmosódnak a valóság és a képzelet határai.

Lila és Tom az egyetemen találkoztak. Mindketten ahhoz a baráti körhöz tartoztak, amelynek tagjai "A romantikusok"-nak nevezték magukat. A diploma megszerzése után hat évvel Lila és Tom össze akar házasodni, és hosszú évek után az esküvőjükön találkoznak először újra a régi barátaikkal. Lila az egykori szobatársát, Laurát kéri meg, hogy legyen az koszorúslánya, nem tudván, hogy a barátnőjének rövid ideig viszonya volt Tommal, míg a fiú vele randevúzott. Laura érzi, hogy még mindig nem közömbösek egymás iránt. Ahogy közeleg az esküvő napja, a régi titokra fény derül.

Woody Allennek mindig sikerül meglepni rajongóit szokatlan nézőpontú filmjeivel. Ő a vagy szeretett, vagy egyenesen gyűlölt csepűrágók kategóriájába tartozik. Akinek nem a szíve csücske, attól is megérdemel néha egy kis figyelmet a Woody-féle mozi. A filmbéli Lenny felesége sugallatára adoptál egy kisgyereket. Az ifjú éles eszének csodájára járnak, ahogy egyre cseperedik. A befogadó szülők eldöntik, hogy megkeresik szeretett gyermekük valódi édesanyját. A történet érdekessége, hogy a témát a görög színjátszás elemeivel fejezik ki. Woody magánéletének egyik központi témáját bontotta ki, hiszen mint tudjuk, több gyermeket adoptált, akik közül felnőtt lányát elvette feleségül.

1943-ban az amerikaiak nagy ellentámadásra készülődnek. Öt fiatal kadét, Hannibal, Billy, Walter, Leroy és Lewis összebarátkozik az amerikai kiképző támaszponton, összehozza őket a hazaszeretet és a repülés iránti imádat. Mindannyian nagyon szeretnének harci repülőgépet vezetni, de először meg kell felelniük a kiképzésen. Joy ezredes szerint a jelenlétük nem kívánatos, csak elfoglalják a helyet az "igazi" pilótáktól. Pedig a fiúk nagyon igyekeznek, és a teszteken rendszeresen a legmagasabb pontszámokat érik el. Lewis sajnos összetör egy gépet, ezért őt eltanácsolják a pilóták közül. A többiek Glenn hadnagynál folytatják a gyakorlatokat, és nagy sikereket érnek el. Walter végzetes hibát követ el, és úgy érzi, igazságtalanul bánnak vele. Sértődöttségében merész mutatványokat hajt végre a gépével, és lezuhan. A többiek sikeresen végeznek, és Észak-Afrikába küldik őket bevetésre...

Az AIDS felfedezésének története. A film a kezdetektől követi nyomon az eseményeket, mikor San Franciscóban sorra haltak meg a homoszexuális betegek valamilyen ismeretlen vírustól, és elvezet egészen a HIV vírus azonosításáig. A betegség terjedése talán mérsékelhető lett volna, ha a politikusok nem vonakodnak annyira beszélni róla..

A vígjáték egy húszdolláros bankjegy sorsát követi nyomon egészen attól a pillanattól kezdve, ahogy az kilibbent egy ATM pénzautomatából. Kalandos útja során ki és belép különféle emberek létébe - ezáltal más és más életutakat láthatunk - az utca áltag emberétől. A bankjegy útját keresztezi egy kiemelkedő író, egy sztriptíztáncosnő, két rabló és még sokan mások is meglepő és mulatságos helyzeteket teremtve.

Dixie Leonard visszaemlékezése fellépéseire a második a koreai és a vietnami háborúkban, az amerikai katonák előtt.

Hatan jönnek össze egy nyárvégi estén Vermontban, egy vidéki házban. Egymáshoz és világhoz való viszonyuk - családi konfliktusok, eltéphetetlennek tűnő szálak, titkolt szerelem, féltékenység, magány, a siker vagy annak hiánya, érzelmek és érzékenységek egy elidegenedett, zűrzavaros világban - mindez a klasszikus dramaturgia elvei szerint bomlik ki a szemünk előtt. Mintha kicsit Csehov világába kerülnénk. Ez itt most nem az örök irónikus Woody Allen... (port.hu)